2020. máj 22.

„A változatosság gyönyörködtet”.

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
„A változatosság gyönyörködtet”.

De miért fontos ez?

Miért kell megóvni és fenntartani élővilágunk gazdagságát? Mi a felelőssége az egyes országoknak ebben? Mi a helyzet Magyarországon? Mitől csökkenhet egyes területek fajgazdagsága? Mi lehet a megoldás ennek megfékezésére? Bejegyzésünkben körbejárjuk a biológiai sokféleség fogalmát, és azt is…

Tovább Szólj hozzá

biodiverzitás sz: Szemmelveisz Ildikó Biológiai sokféleség

2020. máj 13.

Tudomány és vadászszenvedély

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
Tudomány és vadászszenvedély

137 éve született Nadler Herbert, a „Pontok Atyja”

„Korántsem tartozom azok közé, akik csak a trófea kedvéért vadásznak! De szeretettel és kegyelettel gyűjtöm egybe trófeáimat.” Nadler Herbert nevét elsősorban az általa alkotott trófeabírálati képlet őrizte meg az utókornak, mely elsőként tette lehetővé a gímtrófeák objektív összehasonlítását. Rövid…

Tovább Szólj hozzá

sz: Sánta Ákos Nadler Herbert Nadler kerítés

2020. máj 11.

„Erdő nélkül a vihar céltalan”

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
„Erdő nélkül a vihar céltalan”

Képzeljünk el egy olyan világot, ahol nincsenek fák! Valószínűleg az éghajlat drasztikusan megváltozna, és biztosan nem élne bolygónkon ennyi faj. Az erdőségek nélkül a világtengerekre hárulna a légköri szén-dioxid elnyelése, de így az óceánok elsavasodnának, s végül a legtöbb élőlény kihalna. Fák…

Tovább Szólj hozzá

fák sz: Nagy József sz: Árva Anita fák szerepe a mezőgazdaságban

2020. máj 08.

A bölcs segítők

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
A bölcs segítők

A baglyok szerepe a mezőgazdaságban

A régiek hiedelme szerint a bagoly éjszakai madár, ezért szoros kapcsolata van az alvilággal. Sötétben viszont nagyon jól lát, úgy gondolták, hogy a dolgok mélyére is tud nézni, ezért a bölcsesség jelképe is volt egyben. Erről árulkodik a bagoly egyik régies magyar neve: a „Tudó”. Napjainkban egyre…

Tovább Szólj hozzá

2020. máj 02.

Mézeskalács ütőfa

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
Mézeskalács ütőfa

A hagyományos mézeskalácsot lisztből, mézből és cukorszirupból sütötték. Az előkészített tésztát negatív vésetű fa formákba, ún. ütőfákba nyomkodták. Pihentetés után speciális kemencében, több sütőterű cukrászkemencében sütötték ki. A faragott mézeskalácsformákat vagy ügyes kezű mesterek faragták,…

Tovább Szólj hozzá

mézeskalács ütőfa

süti beállítások módosítása