Március 25-én a keresztény világ az angyali üdvözlet napját ünnepli, amikor a megtestesülés örömhírét Gábor főangyal megvitte a Szűzanyának, és az Isten Fia megfogant a Szentlélektől Mária szűzi méhében. E nap pontosan 9 hónappal van Jézus születése előtt és egyik legrégebbi Mária ünnepünk, hiszen már első írásos említésekor 692-ben a trullai zsinat is helyénvalónak tartotta megtartását annak ellenére, hogy napja általában a nagyböjti időszakra esik. Ennek alapján feltételezhető, hogy ekkor már hosszú ideje jelentős ünnepnek számított.

 Sandro Botticelli: Angyali üdvözlet (1485 körül)
A kép lelőhelye: Metropolitan Művészeti Múzeum
Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Botticelli,_annunciazione_del_Metropolitan.jpg

Szerte Magyarországon e jeles napnak számos elnevezése használatos volt, úgy, mint „Boldogasszony fogadása” (lőcsei kalendárium), „Máriának hirdetete napja” (Müncheni kódex), „Testfogadó Boldogasszony” (Lányi-kódex) vagy a moldvai csángóknál „Gyimőcsótó”, de a Debreczeni-kódexben már a jelenleg is legelterjedtebb Gyümölcsoltó Boldogasszony megnevezés a használatos. E fontos Mária ünnephez kapcsolódik a két népszerű Mária-imádság, az „Üdvözlégy” és az „Úrangyala” is.

Az angyali üdvözlet leírása az Újszövetségi Szentírásban is megtalálható (Lk 1,26-38). Itt hangzik el az emberiség történetének egyik legfontosabb mondata, ami az egyetemes Megváltó földi születéséhez is elengedhetetlen volt: „Íme, az Úr szolgálóleánya, legyen nekem a te igéd szerint”.

Aquila János: Szűz Mária az Angyali üdvözletből (1378)
A freskó lelőhelye: Római katolikus templom, Velemér
Forrás: https://www.hung-art.hu/frames.html?/magyar/zmisc/falkepek/143_sz/index.html

Gyümölcsoltó Boldogasszony napja a magyar vallásos néphagyományban is kulcsfontosságú és számos helyen napjainkban is élnek a hozzá kapcsolódó népszokások. Kiskunfélegyházán és környékén azt tartják, hogy aki e napon ezer Üdvözlégyet elimádkozik, annak lélekből fakadó kívánságai teljesülnek. E szakrális ünnepnapon az imádság mellett jelenik meg az élet tovább adásának természetes vágya is, hiszen többek között Tiszaszigeten (egykoron Ószentiván) is úgy tartják, hogy a magzat után vágyakozó asszonyok Gyümölcsoltó Boldogasszonykor feltétlenül urukkal háljanak és a gyermekáldás nem marad el!

Az angyali üdvözlet napja a gazdasági év szempontjából is jeles napnak számít, hiszen már a magyar elnevezés, a Gyümölcsoltó Boldogasszony is arra utal, hogy e nap a fák oltásának és szemzésének fő ideje, hiszen a Szűzanya is ekkor fogadta méhébe Jézust. Az e napon oltott fáknak a zalai göcsejiek hite szerint maguktól kell elkorhadniuk, mert ezeket a fákat nemhogy kivágni, de még tisztogatni is tilos. Úgy tartják, hogy ha mégis kivágnak egy ilyen fát, akkor vér folyik belőle.

Oltási módok Lippay János 17. századi munkájában. Az ábrák másolatát Rapaics Raymund: A magyar gyümölcs című könyvéből vettük (Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár)

Országszerte számos egyéb szokás is kapcsolódik az ünnephez. Székesfehérvár-Felsővároson a déli harangszókor végig rázzák a gyümölcsfákat, hogy bő termést hozzanak. Söjtörön az ekkor szemzett rózsára ráakasztják az olvasót (rózsafüzért) is, míg Székelyföldön az ekkor oltott fákra rontás ellen piros szalagot kötnek. Tápiógyörgyén keresztet rajzolnak a gyümölcsfák törzsére és a levágott gallyakból tüzet raknak, ami jó féregűzőnek bizonyul. A Bánátban e napon általános a vörösbor ivása, hogy növekedjék a fákban keringő vér, a rügyek kipattanását pedig kukoricapattogtatással kívánják elősegíteni.

Oltási módok Lippay János 17. századi munkájában. Az ábrák másolatát Rapaics Raymund: A magyar gyümölcs című könyvéből vettük (Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár)

A kiszombori méhészek Gyümölcsoltó Boldogasszonykor levágott ágakat állítanak a kaptárokhoz, hogy a méhek mézelése bőséges legyen, míg Nemesbükön a szőlőültetvény négy sarkában megmetszik a tőkéket a jó termés érdekében. Budaörsön és Németbólyban a gazdák az ünnepen kitárják az istálló ajtaját, hogy fogadhassák az Isten madarait, a fecskéket, hogy azok a házukban rakhassanak fészket, ami tűzvész ellen foganatos. Az ünnep napja időjárási jósló napnak is számít. Erdélyben a Gyimes-völgyben úgy tartják, hogy ha ezen a napon rossz idő van, akkor egész tavasszal hasonló idő várható. Számos településen gondolják úgy, hogy ha ekkor megszólalnak a békák, még negyven napig hideg lesz, viszont a derült idő a jó termés ígéretének számít.

Gyümölcsoltó Boldogasszony napjához 2024 óta már új esemény is kapcsolódik. Március 25-én tartják a Magyar gyümölcs tájfajták napját, amelynek célja a Kárpát-medencei őshonos gyümölcsfajták megőrzése és népszerűsítése. Ezen fajtáink általában ellenállók a betegségekkel szemben és kitűnően alkalmazkodtak a helyi mikroklímához, így termesztésük és fenntartásuk nem csak génbanki körülmények között indokolt.

Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén végezetül álljon itt egy a szakrális népirodalomban több változatban megjelenő Üdvözlégy imádság:

                                               Üdvözlégy kinyílt szűz virág,
                                               Szűzen szülő szép anyaság,
                                               Kegyes Királyné asszonyság,
                                               Csillaggal fénylő boldogság.