2025. ápr 17.

A bugaci madárkapitány

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
A bugaci madárkapitány

Kiss Emilia

Májusban új időszaki kiállítás nyílik múzeumunkban, a Nemzeti Parkok Hete-rendezvénysorozat keretében. Idén az 50 éves Kiskunsági Nemzeti Parkot mutatjuk be „testközelből” látogatóink számára. A kiállításban megismerkedhetnek a természetvédelem magyarországi történetével is. A helyi természeti értékek őrzésének és bemutatásának kiemelkedő személyisége volt Annók Szabó János, a bugaci madárkapitány.

piheno_madarak_kiss_imre.JPG

Pihenő madarak. Kiss Imre felvétele. Kiskunsági Nemzeti Park

A hazánk természeti értékeit az elmúlt évszázadok során kedvezőtlenül alakító folyamatok ellensúlyozására hozott első természetvédelmi intézkedés 1879-ben az erdők védelmét foglalta törvénybe. Hasonlóan fontos állomás volt a hazai ...

Tovább Szólj hozzá

2025. ápr 10.

A borászkodó Jókai borszivattyúja

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
A borászkodó Jókai borszivattyúja

Nagy József

 

Jókai Mórt, a regényírót mindenki ismeri, regényeit e honban mindenki olvasta, kevésbé ismert azonban, hogy szenvedélyes kertész, szőlőtermesztő és borkészítő is volt a nagy mesélő. Az Egy magyar nábob című regénye honoráriumából 1853-ban a Sváb-hegyen vásárolt telkén gyümölcsfákat és szőlőt telepített, virágokat ültetett. Növényeit lelkiismeretesen gondozta, óvta a kártevőktől, kórokozóktól és amennyire tudta, az elemi csapásoktól.

jokai_mor_svab-hegyi_nyaraloja_forras_vasarnapi_ujsag_1904_majus_8.jpg

Jókai Mór Sváb-hegyi nyaralója. Forrás : Vasárnapi Újság , 1904. május 8.

Tapasztalatairól, megfigyeléseiről A Kert című szaklapban színes kis cikkekben számolt be az érdeklődő olvasóközönség számára. Ahogyan a szőlőt friss gyümölcsként vagy télire eltéve ...

Tovább Szólj hozzá

2025. már 26.

Áchim L. András, a szenvedélyes parasztpárti politikus, „talán a legszebb férfi a magyar parlamentben”

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
Áchim L. András, a szenvedélyes parasztpárti politikus, „talán a legszebb férfi a magyar parlamentben”

Kiss Emilia

A Vajdahunyadvár mellett húzódó sétányon a magyar agrártudomány nagyjainak portrészobrai láthatók egymás szomszédságában: Nagyváthy János (1755–1819), Mitterpacher Lajos (1734–1814), Pethe Ferenc (1763–1832), Tessedik Sámuel (1742–1820) – és az első parasztpárti országgyűlési képviselő, Áchim L. András.

Áchim L. András (1871–1911) bronz mellszobrát 2011-ben készítette el Mészáros Attila szobrászművész. Először A Magyar Mezőgazdasági Múzeum épületében helyezték el. A végleges helyén, a sétányon 2014. március 26-án avatták fel. A Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Szlovák Önkormányzat és az Áchim L. András Emlékbizottság állíttatta. Az ünnepélyes szoboravatás alkalmával Jakab István, az ...

Tovább Szólj hozzá

2025. már 14.

A jobbágyfelszabadítás 1848-ban

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
A jobbágyfelszabadítás 1848-ban

Dr. Estók János

1848. március 18-án az utolsó rendi országgyűlés elfogadta az úrbéri viszonyok azonnali megszüntetéséről és földesurak utólagos állami kárpótlásáról szóló törvényjavaslatot. „Tegnap mindkét táblán első ijedelemben keresztülment a robot, a kilenced s a tized örök időkre megszűntetéséről szóló javaslat. Az arisztokráciát tönkreteszi az, ha Ő Felsége útját nem állja. Egyelőre talán nagyon titokban kellene erről beszélni: vajon azon körülmény esetén, ha a karok és rendek a kármegállapítást maguk végzik, ideiglenesen válaszolhat-e Ő Felsége; – elvben nem vagyok ellene, előbb azonban tudni akarom, hogyan lesz megállapítva a kártérítés, csak azután döntök véglegesen” – táviratozta István nádor az ...

Tovább Szólj hozzá

2024. nov 11.

„Nyomd meg a gombot, kapsz egy libacombot!”

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
„Nyomd meg a gombot, kapsz egy libacombot!”

Adatok Szent Márton lúdja történetéhez

nyitokep.jpg

November 11-e, Márton-napja a savariai (szombathelyi) születésű pannóniai Szent Márton ünnepe, akinek középkori kedveltségére utal a rengeteg Szentmárton helynév és a Szent Márton templompatrocíniumok sokasága a Kárpát-medencében. Népi tisztelete különösen szülőföldjén, a Nyugat-Dunántúlon virágzott. A jószágtenyésztők és a bortermelők egyik jeles patrónusaként tekintettek rá.

A legenda szerint Szent Márton alázatból, hogy püspökké választása elől kitérjen, a ludak óljába bújt. A ludak azonban gágogásukkal elárulták hollétét. Ez a történet áll a hátterében a Szent Márton lúd ja kifejezésnek, amelyet ma már inkább csak a Márton napján elfogyasztott hízott libából készült ételekkel kapcsolatban használunk. ...

Tovább Szólj hozzá

történelem Márton nap

2024. jún 27.

„Szövetkezésben az erő” – A polgári kori szövetkezetek története

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
„Szövetkezésben az erő” – A polgári kori szövetkezetek története

2024. június 13-tól

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum és a Magyar Nemzeti Levéltár közös kiállításának célja a polgári kori szövetkezetek történetének bemutatása.


szovetkezet.jpg

Hazánkban a szövetkezet fogalmához a legtöbben a szocialista termelőszövetkezetet társítják, s jóval kevesebben ismerik azokat a polgári kori társulásokat, melyek a 19. század végétől egészen 1949-ig nyújtottak alternatívát az egyéni gazdálkodóknak. Ezek az önkéntességen alapuló szervezetek a közös cél eléréséért dolgozva a tagok boldogulását is segítették. A közös tőkéből felépített tejfeldolgozó üzemek, az így megvásárolt mezőgazdasági gépek és a rövid ellátási láncra építő, a vásárlónak is kedvező boltok példája napjainkban is ...

Tovább Szólj hozzá

2024. máj 22.

Szent Orbán napja - május 25-e

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
Szent Orbán napja - május 25-e

Nagy József, muzeológus

 

A védőszentek nevével jelzett napok és a hozzájuk kapcsolódó hiedelmek, tapasztalások, jóslások a 16. századtól megjelenő kalendáriumok révén lettek ismertek. A szőlővédő szentek tiszteletét és fontosságát hangsúlyozták az első magyar nyelvű mezőgazdasági szakkönyvek írói is. Európában a legismertebb a szőlőtermést biztosító és őrző védőszent, Orbán. Ő az utolsó fagyosszent, a szőlőművelők, borászok, kádárok és kocsmárosok félve tisztelt patrónusa, egyike a népi kalendárium fő alakjainak, aki német nyelvterületen valóságos kultusz tárgya volt, és akit a középkori németek a szőlő oltalmazójának tekintettek.

Orbánt a róla készült szobrokon, képeken néhol pápaként, fején ...

Tovább Szólj hozzá

2024. feb 14.

Emlékezés a húsz éve elhunyt Dr. Kozma Pál szőlészprofesszorra

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
Emlékezés a húsz éve elhunyt Dr. Kozma Pál szőlészprofesszorra

Nagy József muzeológus

Ha létezik a legendás „amerikai álom” - nak magyar megfelelője, úgy Kozma Pál professzor élete során minden bizonnyal megvalósította azt.

Kozma Pál kertészmérnök, ampelológus, szőlőnemesítő ahhoz az agrárértelmiségi nemzedékhez tartozott, amelyik még a két világháború között nevelkedett, s kezdte tanulmányait, az 1945-ös történelmi fordulat táján indult el a pályáján, az 1950-es években kezdett kibontakozni, a hatvanas és nyolcvanas évek között ért szakmai karrierje csúcsára és a nyolcvanas, kilencvenes évek fordulója körül ment nyugdíjba. Ez volt az az agrárértelmiségi nemzedék, amely nagyon sokat tett azért, hogy a magyar mezőgazdaság talpra álljon, majd annak számos ágazata az 1970-es, nyolcvanas évek fordulójára ...

Tovább Szólj hozzá

2024. feb 02.

Február 2-a, a Vizes Élőhelyek Világnapja

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
Február 2-a, a Vizes Élőhelyek Világnapja

1_3.jpg

Nagy József

 

A vizes élőhelyek jelentőségéről

A szárazföldekhez kötődő vizes élőhelyek ma még 1,2 milliárd hektár területet borítanak a Földön, de riasztó ütemben fogyatkoznak: 1970 óta a harmincöt százalékuk elpusztult. A megmaradtak állapota a lecsapolások, a szennyezések, az inváziós fajok, a fenntarthatatlan használat, a megszakadt vízáramlási rendszerek és az éghajlatváltozás miatt romlik. A vizes élőhelyek ökoszisztéma-szolgáltatásai, az élelmiszerbiztonságtól az éghajlatváltozás mérsékléséig azonban így is hatalmas jelentőségűek, messze meghaladják a szárazföldi ökoszisztémákét. A világ legproduktívabb élőhelyei közé tartoznak, a biológiai sokféleség forrásai, számtalan növény- és ...

Tovább Szólj hozzá

2024. jan 22.

Vince nap, pince nap

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
Vince nap, pince nap

Január 22. Vince nap

Nagy József, muzeológus

Népünknek számos olyan képzettársítása alakult ki, amelyek bizonyos napokhoz, dátumokhoz kapcsolódtak. Ezek sokszor évszázados megfigyelések eredményei, amelyek apáról fiúra szálló szokásokká, hagyományokká, parasztregulákká érlelődtek, más esetekben viszont semmilyen tudományos alapjuk nincs, csak egyszerű babonás hiedelmek.

A szőlővédő szentek tisztelete már a középkori Magyarországon jelen volt. A 18. században katolikus egyházi és főúri támogatás mellett kultuszuk erősödött.

A naptári év első szőlővédő szentjének, Zaragozai Szent Vincének a neve napja január 22.

1_2.jpg

 Zaragozai Szent Vince ( II. Basil Menologion- ja, 10. század) (Fotó: Catholic Online )

Vince ...

Tovább Szólj hozzá

süti beállítások módosítása