November 11-e, Márton-napja a savariai (szombathelyi) születésű pannóniai Szent Márton ünnepe, akinek középkori kedveltségére utal a rengeteg Szentmárton helynév és a Szent Márton templompatrocíniumok sokasága a Kárpát-medencében. Népi tisztelete különösen szülőföldjén, a Nyugat-Dunántúlon virágzott. A jószágtenyésztők és a bortermelők egyik jeles patrónusaként tekintettek rá.

A legenda szerint Szent Márton alázatból, hogy püspökké választása elől kitérjen, a ludak óljába bújt. A ludak azonban gágogásukkal elárulták hollétét. Ez a történet áll a hátterében a Szent Márton lúd ja kifejezésnek, amelyet ma már inkább csak a Márton napján elfogyasztott hízott libából készült ételekkel kapcsolatban használunk. ...

2024. június 13-tól

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum és a Magyar Nemzeti Levéltár közös kiállításának célja a polgári kori szövetkezetek történetének bemutatása.

Hazánkban a szövetkezet fogalmához a legtöbben a szocialista termelőszövetkezetet társítják, s jóval kevesebben ismerik azokat a polgári kori társulásokat, melyek a 19. század végétől egészen 1949-ig nyújtottak alternatívát az egyéni gazdálkodóknak. Ezek az önkéntességen alapuló szervezetek a közös cél eléréséért dolgozva a tagok boldogulását is segítették. A közös tőkéből felépített tejfeldolgozó üzemek, az így megvásárolt mezőgazdasági gépek és a rövid ellátási láncra építő, a vásárlónak is kedvező boltok példája napjainkban is ...

Nagy József, muzeológus

A védőszentek nevével jelzett napok és a hozzájuk kapcsolódó hiedelmek, tapasztalások, jóslások a 16. századtól megjelenő kalendáriumok révén lettek ismertek. A szőlővédő szentek tiszteletét és fontosságát hangsúlyozták az első magyar nyelvű mezőgazdasági szakkönyvek írói is. Európában a legismertebb a szőlőtermést biztosító és őrző védőszent, Orbán. Ő az utolsó fagyosszent, a szőlőművelők, borászok, kádárok és kocsmárosok félve tisztelt patrónusa, egyike a népi kalendárium fő alakjainak, aki német nyelvterületen valóságos kultusz tárgya volt, és akit a középkori németek a szőlő oltalmazójának tekintettek.

Orbánt a róla készült szobrokon, képeken néhol pápaként, fején ...

Ha létezik a legendás „amerikai álom” - nak magyar megfelelője, úgy Kozma Pál professzor élete során minden bizonnyal megvalósította azt.

Kozma Pál kertészmérnök, ampelológus, szőlőnemesítő ahhoz az agrárértelmiségi nemzedékhez tartozott, amelyik még a két világháború között nevelkedett, s kezdte tanulmányait, az 1945-ös történelmi fordulat táján indult el a pályáján, az 1950-es években kezdett kibontakozni, a hatvanas és nyolcvanas évek között ért szakmai karrierje csúcsára és a nyolcvanas, kilencvenes évek fordulója körül ment nyugdíjba. Ez volt az az agrárértelmiségi nemzedék, amely nagyon sokat tett azért, hogy a magyar mezőgazdaság talpra álljon, majd annak számos ágazata az 1970-es, nyolcvanas évek fordulójára ...

Nagy József

A vizes élőhelyek jelentőségéről

A szárazföldekhez kötődő vizes élőhelyek ma még 1,2 milliárd hektár területet borítanak a Földön, de riasztó ütemben fogyatkoznak: 1970 óta a harmincöt százalékuk elpusztult. A megmaradtak állapota a lecsapolások, a szennyezések, az inváziós fajok, a fenntarthatatlan használat, a megszakadt vízáramlási rendszerek és az éghajlatváltozás miatt romlik. A vizes élőhelyek ökoszisztéma-szolgáltatásai, az élelmiszerbiztonságtól az éghajlatváltozás mérsékléséig azonban így is hatalmas jelentőségűek, messze meghaladják a szárazföldi ökoszisztémákét. A világ legproduktívabb élőhelyei közé tartoznak, a biológiai sokféleség forrásai, számtalan növény- és ...

Január 22. Vince nap

Nagy József, muzeológus

Népünknek számos olyan képzettársítása alakult ki, amelyek bizonyos napokhoz, dátumokhoz kapcsolódtak. Ezek sokszor évszázados megfigyelések eredményei, amelyek apáról fiúra szálló szokásokká, hagyományokká, parasztregulákká érlelődtek, más esetekben viszont semmilyen tudományos alapjuk nincs, csak egyszerű babonás hiedelmek.

A szőlővédő szentek tisztelete már a középkori Magyarországon jelen volt. A 18. században katolikus egyházi és főúri támogatás mellett kultuszuk erősödött.

A naptári év első szőlővédő szentjének, Zaragozai Szent Vincének a neve napja január 22.

 Zaragozai Szent Vince ( II. Basil Menologion- ja, 10. század) (Fotó: Catholic Online )

Vince ...

Megannyi jeles napunk foglal magában számos eltérő, néha csak helyi szinten élő szokást és hiedelmet. Az egyik ilyen, Szent Márton-napja, melyhez kötődően néhány tradíció egészen napjainkig megőrződött. A Márton-naphoz fűződő talán legismertebb – ma is élő – (nép)szokás a libaevéshez kapcsolódik. November 11. és a ludak közötti kötelék évezredekre nyúlik vissza, hisz már a római időkben is szokás volt ezen a napon libalakomát tartani. A lúdevés hagyománya a Római Birodalom bukását követően is megőrződött, ám ezentúl a liba már nem Mars isten madaraként (avis Martis), hanem Márton madaraként (avis Martinis) került az ünnepi asztalokra. Szent Márton kapcsolatát a gágogó baromfikkal – az ünnep keresztény ...

A katolikus naptárban Avilai Szent Teréz szűz, egyháztanító (1515 – †1582) emlékezete. Magyar nyelvterületen Nagy Szent Teréznek is nevezik. Őt tekintik a katolikus egyház egyik legnagyobb női szentjének. Karmelita apáca volt, aki megreformálta a sarutlan karmelita rend női, majd férfi ágát is, amely Bécsben, majd a hajdani Habsburg-birodalom más városaiban is gyökeret vert. A világirodalom legnagyszerűbb nőíróinak egyike.
A református és az evangélikus naptárban Teréz, Terézia napja.

Teréz görög eredetű név, amely Spanyolországban vált először népszerűvé. Eredete vitás. Származtatásai a következők: 1. a görög therosz szóból, jelentése: hőség, forróság, nyár, aratás, szüret ; 2. a görög therizein szóból, ...

A pásztorok a régmúltat, a pusztai életet, a nagyállattartást idézik fel, egy lassan eltűnő életmódot, amelynek még vannak elhivatott éltetői, de legtöbben már az égi legelőkön pásztorolnak.

 forrás: táncház.hu

Pál István, az utolsó palóc dudás, aki élete végéig pásztorként élt, a Nógrád megyei Kétbodonyban született 1919. február 25-én. Már szülei is pásztorcsaládok leszármazottjai, kanász és gulyás felmenők gyermekei voltak. Édesapja, idősebb Pál István kanász volt, akit a térségben tudós pásztorként tartották számon. Nem csupán az állatok, hanem az emberek gyógyításához is volt tudása és adottsága, és emellett tehetségesen játszott furulyán, tilinkón és dudán. Kitűnő mesemondóként családi ...

Balatoni hal a „boldog békeidőkben”
– halászok halat sütnek a Balaton partján, egy 1910-es képeslapon.
Forrás: MMgMK Plakát- és Aprónyomtatvány Gyűjtemény

Idén 19. alkalommal ünnepeljük a Balaton Halak Napját. Több tucat településen találkozhatunk ilyenkor a balatoni halat középpontba állító rendezvényekkel július utolsó hetében. A jeles nap kapcsán szeretnénk néhány nézőpontból megvilágítani azt, miért is fontos a balatoni halak sorsával foglalkoznunk.

A Magyar Haltani Társaság és az akkori Vízügyi Minisztérium 2004-ben határozott arról, hogy minden év július utolsó hetében nagyszabású programsorozatok keretében hívja fel a lakosság figyelmét a balatoni hal fogyasztásának élvezetére, valamint a helyi halfauna ...