Mathiász János mind a mai napig a „legnagyobbként” számontartott szőlőnemesítőnk, akinek számos személyes tárgyát őrzik a Magyar Mezőgazdasági Múzeum különböző gyűjteményei. Ezek közül az egyik legkülönlegesebb egy aláírásokkal díszített terítő, amely Mathiász vendégszeretetének és széles körű kapcsolatainak érdekes emléke.

Mathiász a Sáros megyei Ádámföldén született 1838-ban. Tanulmányai befejezését követően hivatali munkát vállalt Abaúj vármegyénél, azonban érdeklődését ez a foglalkozás nem kötötte le. Szőlőt vásárolt a kassai Rozáliahegyen és néhány év leforgása alatt mintegy 1600 szőlőfajtát gyűjtött össze. Fajtagyűjteménye cserepes példányaival az 1873. évi bécsi ...

A városligeti Magyar Mezőgazdasági Múzeumban megalakulása, 1896 óta folyamatosan látható erdészeti kiállítás. A mai Erdészeti Gyűjtemény legrégebbi tárgyai, dokumentumai az 1885. és 1895. évi budapesti, továbbá az 1900. évi párizsi világkiállítás anyagából származnak. Mindhárom kiállítás megjelenési fórumot biztosított a magyar erdészet számára. Az 1900. évi párizsi világkiállítás erdészeti bemutatója alapozta meg a múzeum történelmi Magyarországra vonatkozó erdészeti gyűjteményét. A világkiállításról számos olyan tárgy került a múzeumba, amelyek közül több ma is látható a kiállításban. Ezek közül kiemelhető Masztics Ádám liptóújvári fenyőmagpergetőház modellje, a szintén Liptóújvárról származó ...

Az 1890-es évek második felében megjelent egy új technikai találmány, a viharágyú, melynek használata és hatása a mezőgazdaság bizonyos területein jelentős vitákat „robbantott” ki.

A Farkas és Farago viharágyú első lőpróbája hivatalos meteorológiai szakemberek előtt.
Ismeretlen fényképész felvétele, 1900 körül.
Forrás: Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár Eredeti Fényképek Gyűjteménye, 1428

Konkoly Thege Miklós az Országos Meteorológiai és Földmágnességi Intézet igazgatójaként 1905-ben jelezte az új meteorológiai eszköz alkalmazásának kétséges hatását. Különböző szakmai megközelítések léteztek ekkor már a viharágyúk hatására vonatkozóan. Így például Padovában és Grazban is nemzetközi ...

1907. június 9-én előkelő látogatója volt a Magyar Mezőgazdasági Múzeumnak: I. Ferenc József magyar király személyesen nyitotta meg a múzeum új épületét és kiállításait.

Az uralkodót Darányi Ignác földművelésügyi miniszter köszöntötte rövid beszéddel:

„ Császári és apostoli királyi Felség, Legkegyelmesebb Urunk! Az első szó a mélyen érzett hála szava azon fejedelmi kegyért, amellyel Felséged az újjá épült Mezőgazdasági Múzeu m megnyitását legmagasabb megjelenésével minden időkre emlékezetessé tette. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum dióhéjba szorítva, föltünteti Magyarország mai mezőgazdaságának képét; föltünteti egyszersmind a magyar föld erejét és föltünteti ama nép életrevalóságát, amely e földet ...

 ,, a hasznot hajtó dolgok közül semmi se jobb, gyümölcsözőbb, kellemesebb és méltóbb egy szabad emberhez, mint a földművelés.”
( Cicero, Marcus Tullius, Kr. e. 44., a M. Kir. Mezőgazdasági Múzeum főlépcsőjének felirata a városligeti Vajdahunyadvárban)

A Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeumot 1896. június 20-án alapították. Ezen a napon írta alá Darányi Ignác földművelésügyi miniszter a Múzeum alapítóleveleként becsben tartott iratot. A Mezőgazdasági Múzeum maradandó épületet 1907-ben – a szomszédos Szépművészeti Múzeum megnyitását követő évben – kapott Budapesten, a városligeti Vajdahunyadvárban. Azóta lakja folyamatosan a számára épült, 1991-től műemléki védettségű épületegyüttest a magyarországi ...

Az Alföldet hajlamosak vagyunk egységes tájként szemlélni, pedig agrárvilágát a két világháború között jelentős természeti, gazdasági és társadalmi különbségek jellemezték. A Bodor Antal-féle 1926-os faluszövetségi kérdőívek alapján kirajzolódó búza- és rozstermés-térképek nemcsak azt mutatják meg, hol volt jó vagy gyenge a gabonatermés, hanem azt is, miként alkalmazkodtak az alföldi agrártársadalmak a különböző természeti adottságokhoz, a piaci viszonyokhoz és a rendelkezésükre álló erőforrásokhoz. A 100 éves kérdőívek így egyszerre agrártörténeti, társadalomtörténeti és tájtörténeti források: segítségükkel bepillanthatunk az Alföld modernizációjának egyenetlen világába, ahol a piaci gabonatermelés, a ...

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum alapításának 130. évfordulójára szervezett események egyike az idén felújított Kincseink című kiállítás újranyitása volt. A kiállítás címének ígérete szerint a tárlatban a hozzánk látogatók a gyűjteményeinkből válogatott „gyöngyszemekkel”, valamilyen szempontból kivételesen értékes vagy ritka műtárgyakkal találkozhatnak. Az egyik vitrinbe habán kerámia tárgyak kerültek.

Részlet a kiállításból
Forrás: Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár
Fotó: Papp Tibor

Mit jelent a habán jelző? Kik voltak a habánok? Hogyan kerültek Magyarországra?  A 16. századi Európában a nyugati katolikus egyház eretnekséggel vádolta és üldözte a vallás megújításának szorgalmazóit, ezért az ...

Március 25-én a keresztény világ az angyali üdvözlet napját ünnepli, amikor a megtestesülés örömhírét Gábor főangyal megvitte a Szűzanyának, és az Isten Fia megfogant a Szentlélektől Mária szűzi méhében. E nap pontosan 9 hónappal van Jézus születése előtt és egyik legrégebbi Mária ünnepünk, hiszen már első írásos említésekor 692-ben a trullai zsinat is helyénvalónak tartotta megtartását annak ellenére, hogy napja általában a nagyböjti időszakra esik. Ennek alapján feltételezhető, hogy ekkor már hosszú ideje jelentős ünnepnek számított.

 Sandro Botticelli: Angyali üdvözlet (1485 körül)
A kép lelőhelye: Metropolitan Művészeti Múzeum
Forrás: ...

1848 márciusában az utolsó rendi országgyűlés elfogadta az úrbéri viszonyok megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot. Ezzel a jobbágyi függésben élő személyek szabaddá váltak, ám az agrárnépesség több mint felét kitevő zsellérek csak házhelyet, gazdasági udvart, konyhakertet és csekély legelőjárandóságot vittek magukkal az új világba. Utóbb a népességnövekedés folytán e kicsiny földbirtok már végképp nem volt elegendő a vidéki tömegek megélhetéséhez. A földkérdés megoldatlan maradt egészen addig, amíg 1945-ben döntés nem született a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földművelő nép földhöz juttatásáról. A rendelet elfogadásának szimbolikus, március 15-ei dátuma hozzájárult, hogy a földreform ...

Deák Ferenc portréja, 1858. Litográfia, ismeretlen rajzoló

A Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztériumot 1848. szeptember második felében ténylegesen Trefort Ágoston, a tárca államtitkára irányította. A képviselőház ezekben a politikai és katonai szempontból feszült hetekben több, a földesurakat és a parasztokat egyaránt érintő ügyet tárgyalt. A Ház szeptember végén kezdte meg a Deák Ferenc igazságügy-miniszter által benyújtott, a jobbágyfelszabadítás kiterjesztéséről szóló törvényjavaslat vitáját. A radikális képviselők az állami kárpótlás elvét akarták érvényesíteni a majorsági jobbágyok és a negyed telekkel vagy az annál kisebb birtokkal rendelkező szőlősgazdák esetében is.

  Estók ...