2025. aug 19.

Szent István és az új kenyér megáldásának ünnepe, augusztus 20-a

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
Szent István és az új kenyér megáldásának ünnepe, augusztus 20-a

Németh Anna

Augusztus 20-a Magyarország egyik legfontosabb nemzeti ünnepe az államalapító I. Szent István király emléknapja, amikor az ország első keresztény uralkodóját, országunk ezeréves történelmét, gazdag hagyományait, valamint az idei búzából sült új kenyeret ünnepeljük.

  1kp.jpg

Strobl Alajos: Szent István mellszobra . A Szent István teremben elhelyezett, elpusztult szobor korabeli másodpéldánya. Készült a Zsolnay gyárban, 1899–1900-ban. Janus Pannonius Múzeum. Fotó: Rostás Péter 

Államalapítás, Szent István király, új kenyér

Első királyunkat Kr. u. 1000-ben koronázták meg a II. Szilveszter pápa által küldött koronával. Szent István független keresztény királyságot alapított, uralkodása alatt erős hatalmat teremtett, ...

Tovább Szólj hozzá

2025. júl 15.

Kánikula és aszály

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
Kánikula és aszály

19. századi feljegyzések a szélsőséges nyári időjárás mezőgazdaságra gyakorolt negatív hatásairól

Buzgó Gábor

 

A napjainkban tapasztalható klímaváltozás kedvez a szélsőséges, extrém időjárási jelenségek kialakulásának, ezek között említhető a kánikula és az aszály is. A kánikula szó a Nagy Kutya csillagkép legfényesebb csillaga, a Szíriusz latin elnevezéséből, a canicula , vagyis kiskutya szóból származik. A Nagy Kutya csillagkép és a Szíriusz a nyári időszakban van a legmagasabban az éjszakai égbolton, s az ókori rómaiak ezt a csillagképet összekapcsolták a hőséggel, innen ered az elnevezés. A kánikulával kapcsolatban gyakran felmerülő meteorológiai fogalmak a hőhullám, a hőségnapok és a nyári napok száma. A hőhullám extrém meleg levegőátvonulást jelent, mely legalább öt egymást követő napból áll. A ...

Tovább Szólj hozzá

2025. júl 04.

A magánlakásban kialakított irodából a Közraktár utcai székházig – a Hangya-központ útja a kezdetektől az új székház megépüléséig (1898–1923)

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
A magánlakásban kialakított irodából a Közraktár utcai  székházig –  a Hangya-központ útja a kezdetektől az új székház megépüléséig (1898–1923)

Bogdanov Edit

blog_1_foto.jpg

A „Hangya” Szövetkezet 1921–1922-ben épült, IX. kerületi Közraktár utca 30-ban álló épületéről készült grafika. Forrás: A „Hangya” Termelő-Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet, a Magyar Gazdaszövetség Szövetkezeti Központja első 25 éve. Budapest, 1923. oldalszám nélkül.

A „Hangya” Szövetkezet 1898. január 23-án alakult meg Károlyi Sándor gróf iniciatívája nyomán és jelentős anyagi támogatásával. A szövetkezet ügyvezető titkárát – későbbi ügyvezető igazgatóját, utóbb elnökét (1934) – a közgazdász Almási Balogh Elemér személyében találta meg Károlyi, fő teoretikusát, a Szövetkezés című lap elindítóját (1901) és szerkesztőjét pedig az agrárius politikai szárnyhoz tartozó Bernát ...

Tovább Szólj hozzá

2025. jún 20.

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum, a városligeti Vajdahunyadvár múzeuma

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
A Magyar Mezőgazdasági Múzeum, a városligeti Vajdahunyadvár múzeuma

Dr. Estók János

57_19_1_04.jpg

A történelmi épületcsoport az Árpád-kori román várkompozíció felől

A Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeumot 1896. június 20-án alapították. Ezen a napon írta alá Darányi Ignác földművelésügyi miniszter a Múzeum alapítóleveleként becsben tartott iratot. Maradandó épületet a Szépművészeti Múzeum 1906-os megnyitását követő évben, 1907-ben kapott Budapesten, a városligeti Vajdahunyadvárban. Azóta lakja a számára épült, 1991-től műemléki védettségű épületegyüttest a magyarországi agrárkultúra múltját őrző, jelenét bemutató közgyűjtemény, Magyarország egyik legrégebbi és leglátogatottabb szakmúzeuma. Európa legnagyobb mezőgazdasági múzeuma.

A nagy múltú intézmény létrehozása azonban még ennél is ...

Tovább Szólj hozzá

2025. jún 18.

Bugac a Városligetben

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
Bugac a Városligetben

Szerző: Kiss Emilia

01kep_ef_308_r_jav_002.jpg

Az Attila nevű magyar szürke bika a budapesti tenyészállat-kiállításon. Ludwig Károly felvétele, 1920-as évek (MMgMK Eredeti Fényképek Gyűjteménye 308.)

 

A homok és a szik birodalma című időszaki kiállításunkkal a Kiskunsági Nemzeti Park alapításának 50. évfordulójáról emlékezünk meg, bemutatjuk a területéhez tartozó sokféle élőhely változatos flóráját és faunáját. A természeti kincsek mellett azonban nem feledkezhetünk meg a tájhoz kötődő emberről sem. Ebben a térségben lehetetlen nem szólnunk a mezőgazdasági tevékenységről, a mai állapotot megelőző társadalmi és gazdasági viszonyok egyes agrártörténeti vonatkozásairól.

Hol találkozhat ma ez a két látszólagosan ellenérdekelt, a valóságban azonban ...

Tovább Szólj hozzá

2025. máj 28.

A „csillag-néző” – Konkoly-Thege Miklós fotográfiái Ógyalláról

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
A „csillag-néző” –  Konkoly-Thege Miklós fotográfiái Ógyalláról

Vörös Éva

 

Egyre népszerűbbek azok a híradások, amelyek természeti megfigyelésekről, jelenségekről tudósítanak vagy időjárással kapcsolatos katasztrófákat ismertetnek. Azonban talán vannak olyanok, akik nem is tudják, hogy ezek a közlések széleskörű és évszázadok óta precízen végzett természettudományos megfigyeléseken alapulnak.

A magyarországi csillagászati és meteorológiai kutatások egyik kiemelkedő tudós személyisége volt Konkoly-Thege Miklós (1842–1916). A két tudományterület fejlődése a 19. század második felében az ő kutatásaival és tevékenységével kapott nagy lendületet az országban. Jóllehet a nemzetközi hírnevet is szerzett tudós eredményei számos egyéb tudományos területen is jelentősek.

Így például ...

Tovább Szólj hozzá

2025. máj 14.

A magyar erdők és erdészeti kultúra ünnepe

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
A magyar erdők és erdészeti kultúra ünnepe

Gáspár László

bontott_bukkos-gaspar_laszlo.JPGBontott bükkös. Fotó: Gáspár László

Az idén 2025. május 15-én és 16-án rendezik meg az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) 155. Vándorgyűlését, amelynek a Vas vármegyei Sárvár ad otthont, a házigazda pedig a vármegyei állami erdőket kezelő Szombathelyi Erdészeti Zrt. E nagy horderejű eseményen az OEE tagjai mellett a meghívott társ- és kormányzati szervek képviselőivel együtt mintegy 700 fő vesz részt.

A magyar erdészet, az erdészeti műszaki-gazdasági értelmiség legrégebbi társadalmi szervezete az Országos Erdészeti Egyesület, amely 1866. december 9-én alakult meg Pesten az 1851-ben alapított Ungarischer Forstverein jogutódjaként. Mára több mint négyezer fős tagsága nagyobb részben erdészekből, erdőmérnökökből, ...

Tovább Szólj hozzá

2025. ápr 17.

A bugaci madárkapitány

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
A bugaci madárkapitány

Kiss Emilia

Májusban új időszaki kiállítás nyílik múzeumunkban, a Nemzeti Parkok Hete-rendezvénysorozat keretében. Idén az 50 éves Kiskunsági Nemzeti Parkot mutatjuk be „testközelből” látogatóink számára. A kiállításban megismerkedhetnek a természetvédelem magyarországi történetével is. A helyi természeti értékek őrzésének és bemutatásának kiemelkedő személyisége volt Annók Szabó János, a bugaci madárkapitány.

piheno_madarak_kiss_imre.JPG

Pihenő madarak. Kiss Imre felvétele. Kiskunsági Nemzeti Park

A hazánk természeti értékeit az elmúlt évszázadok során kedvezőtlenül alakító folyamatok ellensúlyozására hozott első természetvédelmi intézkedés 1879-ben az erdők védelmét foglalta törvénybe. Hasonlóan fontos állomás volt a hazai ...

Tovább Szólj hozzá

2025. ápr 10.

A borászkodó Jókai borszivattyúja

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
A borászkodó Jókai borszivattyúja

Nagy József

 

Jókai Mórt, a regényírót mindenki ismeri, regényeit e honban mindenki olvasta, kevésbé ismert azonban, hogy szenvedélyes kertész, szőlőtermesztő és borkészítő is volt a nagy mesélő. Az Egy magyar nábob című regénye honoráriumából 1853-ban a Sváb-hegyen vásárolt telkén gyümölcsfákat és szőlőt telepített, virágokat ültetett. Növényeit lelkiismeretesen gondozta, óvta a kártevőktől, kórokozóktól és amennyire tudta, az elemi csapásoktól.

jokai_mor_svab-hegyi_nyaraloja_forras_vasarnapi_ujsag_1904_majus_8.jpg

Jókai Mór Sváb-hegyi nyaralója. Forrás : Vasárnapi Újság , 1904. május 8.

Tapasztalatairól, megfigyeléseiről A Kert című szaklapban színes kis cikkekben számolt be az érdeklődő olvasóközönség számára. Ahogyan a szőlőt friss gyümölcsként vagy télire eltéve ...

Tovább Szólj hozzá

2025. már 26.

Áchim L. András, a szenvedélyes parasztpárti politikus, „talán a legszebb férfi a magyar parlamentben”

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
Áchim L. András, a szenvedélyes parasztpárti politikus, „talán a legszebb férfi a magyar parlamentben”

Kiss Emilia

A Vajdahunyadvár mellett húzódó sétányon a magyar agrártudomány nagyjainak portrészobrai láthatók egymás szomszédságában: Nagyváthy János (1755–1819), Mitterpacher Lajos (1734–1814), Pethe Ferenc (1763–1832), Tessedik Sámuel (1742–1820) – és az első parasztpárti országgyűlési képviselő, Áchim L. András.

Áchim L. András (1871–1911) bronz mellszobrát 2011-ben készítette el Mészáros Attila szobrászművész. Először A Magyar Mezőgazdasági Múzeum épületében helyezték el. A végleges helyén, a sétányon 2014. március 26-án avatták fel. A Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Szlovák Önkormányzat és az Áchim L. András Emlékbizottság állíttatta. Az ünnepélyes szoboravatás alkalmával Jakab István, az ...

Tovább Szólj hozzá

süti beállítások módosítása