1848 márciusában az utolsó rendi országgyűlés elfogadta az úrbéri viszonyok megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot. Ezzel a jobbágyi függésben élő személyek szabaddá váltak, ám az agrárnépesség több mint felét kitevő zsellérek csak házhelyet, gazdasági udvart, konyhakertet és csekély legelőjárandóságot vittek magukkal az új világba. Utóbb a népességnövekedés folytán e kicsiny földbirtok már végképp nem volt elegendő a vidéki tömegek megélhetéséhez. A földkérdés megoldatlan maradt egészen addig, amíg 1945-ben döntés nem született a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földművelő nép földhöz juttatásáról. A rendelet elfogadásának szimbolikus, március 15-ei dátuma hozzájárult, hogy a földreform ...

Deák Ferenc portréja, 1858. Litográfia, ismeretlen rajzoló

A Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztériumot 1848. szeptember második felében ténylegesen Trefort Ágoston, a tárca államtitkára irányította. A képviselőház ezekben a politikai és katonai szempontból feszült hetekben több, a földesurakat és a parasztokat egyaránt érintő ügyet tárgyalt. A Ház szeptember végén kezdte meg a Deák Ferenc igazságügy-miniszter által benyújtott, a jobbágyfelszabadítás kiterjesztéséről szóló törvényjavaslat vitáját. A radikális képviselők az állami kárpótlás elvét akarták érvényesíteni a majorsági jobbágyok és a negyed telekkel vagy az annál kisebb birtokkal rendelkező szőlősgazdák esetében is.

  Estók ...

„Nihil melius, nihil homine libero dignius, quam agricultura.” („a hasznot hajtó dolgok közül semmi se jobb, gyümölcsözőbb, kellemesebb és méltóbb egy szabad emberhez, mint a földművelés.”)
Cicero, Marcus Tullius, Kr. e. 44.
(A M. kir. Mezőgazdasági Múzeum főlépcsőjének felirata a városligeti Vajdahunyadvárban)

A 130 évvel ezelőtt alapított Magyar Mezőgazdasági Múzeum óriási kihívás előtt áll: értékeit megőrizve, tartalmában és megjelenésében gyökeresen meg kell újulnia. Ezt csupán az 1896-tól induló – a látogatók, különösen a családok és a külföldiek számára mindmáig tetszést arató – hagyományokra támaszkodva hosszú távon nem tudja megtenni, nem tud sikeres lenni. A Mezőgazdasági Múzeum nem maradhat a ...

A fekete hunyor (Helleborus niger) a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó növény. A Helleborus nemzetség mintegy húsz fajának egyike, a nemzetség neve az ókori görög helléboros szóból származik, amelyet magyarul „hunyornak” nevezünk. Német nyelvterületen karácsonyi énekek, mesék, színművek és versek is a címükben viselik a fekete hunyor elnevezéseit: Christblume, Christrose, Schneerose, Weihnachtsrose . Egy régi legenda szerint a karácsonyi rózsa egy fiatal lány könnyeiből sarjadt ki a hóban, akinek nem volt ajándéka a betlehemi gyermek Jézus számára.

Helleborus niger, németül Schneerose , azaz hórózsa vagy Weihnachtsrose , azaz karácsonyi rózsa
Fotó: Bogdanov Edit, 2024. február, Budapest

Elsősorban nagyon ...

Bársony István arcképe
Forrás: felvidek.ma

Bársony István (1855–1928) író egy dunántúli kis faluban, Sárkeresztesen született 1855. november 15-én, a Károlyi kúriában. Négyéves korában a család Nagykárolyba költözött. A kis István a nagykárolyi és a szatmárnémeti iskola padjait koptatta: elemi iskolai és az alsó gimnáziumi években Nagykároly, egy rövid időre Pozsony, majd az érettségi idején már Szatmárnémeti tanuló éveinek helyszíne. Innen Budapestre ment jogot tanulni, de szívesebben töltötte az idejét a budai hegyekben. Itt ismerkedett meg Borsos József festőművész lányával, Vilmával. A Bársony szülők nem lelkesedtek a házasságért, s amikor az is kiderült, hogy bár az egyetemet elvégezte, de a jogi pályától ...

1956 őszén számos, a diktatúrát enyhítő követelés megfogalmazódott a fővárosban és vidéken egyaránt, ám ezek közül csak kevés valósulhatott meg maradéktalanul a forradalom napjaiban és maradhatott fenn a szabadságharc leverése után is. Az agrártársadalom reformtörekvéseiből egyedül a kötelező terménybeszolgáltatás eltörlése vált az eredeti célkitűzéseknek megfelelően valóra. Ez az intézkedés, amelyet néhány napon belül két kormány is a sajátjaként hirdetett ki, pozitív változásokat hozott a parasztság életébe.

A II. világháború alatt az élelmiszerellátás biztosítása érdekében vezették be a beszolgáltatási rendszert. A szisztéma, miszerint a mezőgazdasági terményeket meghatározott áron kötelezően el kell ...

„Életében szolgálatait semmibe vették” – írta a Köztelek című újság 1908 októberi száma az országos ismertségű politikus szobrának avatásáról szóló tudósításában. A művészi alkotás azóta is ott áll a Vajdahunyadvár gótikus-reneszánsz udvarában egy méltóságteljes, több mint 90 éves platánfa lombjai alatt.

Stróbl Alajos szobrászművész alkotása a századforduló agrárpolitikusának, Károlyi Sándor grófnak (1831–1906) állít emléket. Ezzel a szoboravatással kezdődött az egykori 48-as huszárfőhadnagy, az európai szövetkezeti mozgalom szervezésében is vezető szerepet vállaló agrárpolitikus munkásságának magyarországi méltatása. A díszvacsorával egybekötött háromnapos budapesti rendezvények, valamint az ...

Szent Mihály arkangyal a testből a túlvilágra költöző lélek kísérőtársa és egyben bírája is. Szeptember 29-én az ember megmérettetik, hogy tetteivel a jót vagy a rosszat szolgálta, hiszen Szent Mihály havában – a mérleg havában – elérkezik a számvetés ideje. Az ember ekkor nem csupán önmaga lelkéről ad számot, hanem a gazdasági év állattenyésztési eredményeit is lajstromba veszi. Ám Szent Mihály napja nemcsak az elmúlás, hanem egy új időszak kezdetének időpontja is.

Szent Mihály arkangyalt ábrázoló kisplasztika, 20. század
Fotó forrása: Pixabay

E nap kezdete a vidám kisfarsangnak, amelynek egyik csúcspontja a Mihály napot követő hétvégén tartott szüreti mulatság és amely november 25-én Katalin napjával zárul, ...

A magyarság számára a gímszarvas szakrális lény, az örök megújulás, a Nap vagy az égi hatalom által küldött mitikus vezérállat. E máig élő ősi szimbólum megőrzésének fontosságát támasztják alá azok a jeles vadászattörténeti események, amelyek a magyar földön esztendőről esztendőre ismétlődő szarvasbőgés idején estek meg az utóbbi csaknem másfél évszázad alatt.

Marion Schuster, világrekord gímbika bronzszobra a sohollári völgyben, 2019.
Fotó: H. István.

A Magyar Mezőgazdasági Múzeumnak Európa-szerte páratlan trófeagyűjteménye van, állandó vadászati kiállításának célja pedig az, hogy megismertesse a látogatókkal a vadászat múltját, hagyományait és gazdasági jelentőségét. A kiállítás számos díjazott ...

Augusztus 20-a Magyarország egyik legfontosabb nemzeti ünnepe az államalapító I. Szent István király emléknapja, amikor az ország első keresztény uralkodóját, országunk ezeréves történelmét, gazdag hagyományait, valamint az idei búzából sült új kenyeret ünnepeljük.

Strobl Alajos: Szent István mellszobra . A Szent István teremben elhelyezett, elpusztult szobor korabeli másodpéldánya. Készült a Zsolnay gyárban, 1899–1900-ban. Janus Pannonius Múzeum. Fotó: Rostás Péter 

Államalapítás, Szent István király, új kenyér

Első királyunkat Kr. u. 1000-ben koronázták meg a II. Szilveszter pápa által küldött koronával. Szent István független keresztény királyságot alapított, uralkodása alatt erős hatalmat teremtett, ...