Az 1890-es évek második felében megjelent egy új technikai találmány, a viharágyú, melynek használata és hatása a mezőgazdaság bizonyos területein jelentős vitákat „robbantott” ki.

A Farkas és Farago viharágyú első lőpróbája hivatalos meteorológiai szakemberek előtt.
Ismeretlen fényképész felvétele, 1900 körül.
Forrás: Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár Eredeti Fényképek Gyűjteménye, 1428

Konkoly Thege Miklós az Országos Meteorológiai és Földmágnességi Intézet igazgatójaként 1905-ben jelezte az új meteorológiai eszköz alkalmazásának kétséges hatását. Különböző szakmai megközelítések léteztek ekkor már a viharágyúk hatására vonatkozóan. Így például Padovában és Grazban is nemzetközi ...

1907. június 9-én előkelő látogatója volt a Magyar Mezőgazdasági Múzeumnak: I. Ferenc József magyar király személyesen nyitotta meg a múzeum új épületét és kiállításait.

Az uralkodót Darányi Ignác földművelésügyi miniszter köszöntötte rövid beszéddel:

„ Császári és apostoli királyi Felség, Legkegyelmesebb Urunk! Az első szó a mélyen érzett hála szava azon fejedelmi kegyért, amellyel Felséged az újjá épült Mezőgazdasági Múzeu m megnyitását legmagasabb megjelenésével minden időkre emlékezetessé tette. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum dióhéjba szorítva, föltünteti Magyarország mai mezőgazdaságának képét; föltünteti egyszersmind a magyar föld erejét és föltünteti ama nép életrevalóságát, amely e földet ...

 ,, a hasznot hajtó dolgok közül semmi se jobb, gyümölcsözőbb, kellemesebb és méltóbb egy szabad emberhez, mint a földművelés.”
( Cicero, Marcus Tullius, Kr. e. 44., a M. Kir. Mezőgazdasági Múzeum főlépcsőjének felirata a városligeti Vajdahunyadvárban)

A Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeumot 1896. június 20-án alapították. Ezen a napon írta alá Darányi Ignác földművelésügyi miniszter a Múzeum alapítóleveleként becsben tartott iratot. A Mezőgazdasági Múzeum maradandó épületet 1907-ben – a szomszédos Szépművészeti Múzeum megnyitását követő évben – kapott Budapesten, a városligeti Vajdahunyadvárban. Azóta lakja folyamatosan a számára épült, 1991-től műemléki védettségű épületegyüttest a magyarországi ...

Az Alföldet hajlamosak vagyunk egységes tájként szemlélni, pedig agrárvilágát a két világháború között jelentős természeti, gazdasági és társadalmi különbségek jellemezték. A Bodor Antal-féle 1926-os faluszövetségi kérdőívek alapján kirajzolódó búza- és rozstermés-térképek nemcsak azt mutatják meg, hol volt jó vagy gyenge a gabonatermés, hanem azt is, miként alkalmazkodtak az alföldi agrártársadalmak a különböző természeti adottságokhoz, a piaci viszonyokhoz és a rendelkezésükre álló erőforrásokhoz. A 100 éves kérdőívek így egyszerre agrártörténeti, társadalomtörténeti és tájtörténeti források: segítségükkel bepillanthatunk az Alföld modernizációjának egyenetlen világába, ahol a piaci gabonatermelés, a ...

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum alapításának 130. évfordulójára szervezett események egyike az idén felújított Kincseink című kiállítás újranyitása volt. A kiállítás címének ígérete szerint a tárlatban a hozzánk látogatók a gyűjteményeinkből válogatott „gyöngyszemekkel”, valamilyen szempontból kivételesen értékes vagy ritka műtárgyakkal találkozhatnak. Az egyik vitrinbe habán kerámia tárgyak kerültek.

Részlet a kiállításból
Forrás: Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár
Fotó: Papp Tibor

Mit jelent a habán jelző? Kik voltak a habánok? Hogyan kerültek Magyarországra?  A 16. századi Európában a nyugati katolikus egyház eretnekséggel vádolta és üldözte a vallás megújításának szorgalmazóit, ezért az ...

Március 25-én a keresztény világ az angyali üdvözlet napját ünnepli, amikor a megtestesülés örömhírét Gábor főangyal megvitte a Szűzanyának, és az Isten Fia megfogant a Szentlélektől Mária szűzi méhében. E nap pontosan 9 hónappal van Jézus születése előtt és egyik legrégebbi Mária ünnepünk, hiszen már első írásos említésekor 692-ben a trullai zsinat is helyénvalónak tartotta megtartását annak ellenére, hogy napja általában a nagyböjti időszakra esik. Ennek alapján feltételezhető, hogy ekkor már hosszú ideje jelentős ünnepnek számított.

 Sandro Botticelli: Angyali üdvözlet (1485 körül)
A kép lelőhelye: Metropolitan Művészeti Múzeum
Forrás: ...

1848 márciusában az utolsó rendi országgyűlés elfogadta az úrbéri viszonyok megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot. Ezzel a jobbágyi függésben élő személyek szabaddá váltak, ám az agrárnépesség több mint felét kitevő zsellérek csak házhelyet, gazdasági udvart, konyhakertet és csekély legelőjárandóságot vittek magukkal az új világba. Utóbb a népességnövekedés folytán e kicsiny földbirtok már végképp nem volt elegendő a vidéki tömegek megélhetéséhez. A földkérdés megoldatlan maradt egészen addig, amíg 1945-ben döntés nem született a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földművelő nép földhöz juttatásáról. A rendelet elfogadásának szimbolikus, március 15-ei dátuma hozzájárult, hogy a földreform ...

Deák Ferenc portréja, 1858. Litográfia, ismeretlen rajzoló

A Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztériumot 1848. szeptember második felében ténylegesen Trefort Ágoston, a tárca államtitkára irányította. A képviselőház ezekben a politikai és katonai szempontból feszült hetekben több, a földesurakat és a parasztokat egyaránt érintő ügyet tárgyalt. A Ház szeptember végén kezdte meg a Deák Ferenc igazságügy-miniszter által benyújtott, a jobbágyfelszabadítás kiterjesztéséről szóló törvényjavaslat vitáját. A radikális képviselők az állami kárpótlás elvét akarták érvényesíteni a majorsági jobbágyok és a negyed telekkel vagy az annál kisebb birtokkal rendelkező szőlősgazdák esetében is.

  Estók ...

„Nihil melius, nihil homine libero dignius, quam agricultura.” („a hasznot hajtó dolgok közül semmi se jobb, gyümölcsözőbb, kellemesebb és méltóbb egy szabad emberhez, mint a földművelés.”)
Cicero, Marcus Tullius, Kr. e. 44.
(A M. kir. Mezőgazdasági Múzeum főlépcsőjének felirata a városligeti Vajdahunyadvárban)

A 130 évvel ezelőtt alapított Magyar Mezőgazdasági Múzeum óriási kihívás előtt áll: értékeit megőrizve, tartalmában és megjelenésében gyökeresen meg kell újulnia. Ezt csupán az 1896-tól induló – a látogatók, különösen a családok és a külföldiek számára mindmáig tetszést arató – hagyományokra támaszkodva hosszú távon nem tudja megtenni, nem tud sikeres lenni. A Mezőgazdasági Múzeum nem maradhat a ...

A fekete hunyor (Helleborus niger) a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó növény. A Helleborus nemzetség mintegy húsz fajának egyike, a nemzetség neve az ókori görög helléboros szóból származik, amelyet magyarul „hunyornak” nevezünk. Német nyelvterületen karácsonyi énekek, mesék, színművek és versek is a címükben viselik a fekete hunyor elnevezéseit: Christblume, Christrose, Schneerose, Weihnachtsrose . Egy régi legenda szerint a karácsonyi rózsa egy fiatal lány könnyeiből sarjadt ki a hóban, akinek nem volt ajándéka a betlehemi gyermek Jézus számára.

Helleborus niger, németül Schneerose , azaz hórózsa vagy Weihnachtsrose , azaz karácsonyi rózsa
Fotó: Bogdanov Edit, 2024. február, Budapest

Elsősorban nagyon ...