Jókai Mórt, a regényírót mindenki ismeri, regényeit e honban mindenki olvasta, kevésbé ismert azonban, hogy szenvedélyes kertész, szőlőtermesztő és borkészítő is volt a nagy mesélő. Az Egy magyar nábob című regénye honoráriumából 1853-ban a Sváb-hegyen vásárolt telkén gyümölcsfákat és szőlőt telepített, virágokat ültetett. Növényeit lelkiismeretesen gondozta, óvta a kártevőktől, kórokozóktól és amennyire tudta, az elemi csapásoktól.

Jókai Mór Sváb-hegyi nyaralója. Forrás : Vasárnapi Újság , 1904. május 8.

Tapasztalatairól, megfigyeléseiről A Kert című szaklapban színes kis cikkekben számolt be az érdeklődő olvasóközönség számára. Ahogyan a szőlőt friss gyümölcsként vagy télire eltéve ...

A Vajdahunyadvár mellett húzódó sétányon a magyar agrártudomány nagyjainak portrészobrai láthatók egymás szomszédságában: Nagyváthy János (1755–1819), Mitterpacher Lajos (1734–1814), Pethe Ferenc (1763–1832), Tessedik Sámuel (1742–1820) – és az első parasztpárti országgyűlési képviselő, Áchim L. András.

Áchim L. András (1871–1911) bronz mellszobrát 2011-ben készítette el Mészáros Attila szobrászművész. Először A Magyar Mezőgazdasági Múzeum épületében helyezték el. A végleges helyén, a sétányon 2014. március 26-án avatták fel. A Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Szlovák Önkormányzat és az Áchim L. András Emlékbizottság állíttatta. Az ünnepélyes szoboravatás alkalmával Jakab István, az ...

1848. március 18-án az utolsó rendi országgyűlés elfogadta az úrbéri viszonyok azonnali megszüntetéséről és földesurak utólagos állami kárpótlásáról szóló törvényjavaslatot. „Tegnap mindkét táblán első ijedelemben keresztülment a robot, a kilenced s a tized örök időkre megszűntetéséről szóló javaslat. Az arisztokráciát tönkreteszi az, ha Ő Felsége útját nem állja. Egyelőre talán nagyon titokban kellene erről beszélni: vajon azon körülmény esetén, ha a karok és rendek a kármegállapítást maguk végzik, ideiglenesen válaszolhat-e Ő Felsége; – elvben nem vagyok ellene, előbb azonban tudni akarom, hogyan lesz megállapítva a kártérítés, csak azután döntök véglegesen” – táviratozta István nádor az ...

November 11-e, Márton-napja a savariai (szombathelyi) születésű pannóniai Szent Márton ünnepe, akinek középkori kedveltségére utal a rengeteg Szentmárton helynév és a Szent Márton templompatrocíniumok sokasága a Kárpát-medencében. Népi tisztelete különösen szülőföldjén, a Nyugat-Dunántúlon virágzott. A jószágtenyésztők és a bortermelők egyik jeles patrónusaként tekintettek rá.

A legenda szerint Szent Márton alázatból, hogy püspökké választása elől kitérjen, a ludak óljába bújt. A ludak azonban gágogásukkal elárulták hollétét. Ez a történet áll a hátterében a Szent Márton lúd ja kifejezésnek, amelyet ma már inkább csak a Márton napján elfogyasztott hízott libából készült ételekkel kapcsolatban használunk. ...

2024. június 13-tól

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum és a Magyar Nemzeti Levéltár közös kiállításának célja a polgári kori szövetkezetek történetének bemutatása.

Hazánkban a szövetkezet fogalmához a legtöbben a szocialista termelőszövetkezetet társítják, s jóval kevesebben ismerik azokat a polgári kori társulásokat, melyek a 19. század végétől egészen 1949-ig nyújtottak alternatívát az egyéni gazdálkodóknak. Ezek az önkéntességen alapuló szervezetek a közös cél eléréséért dolgozva a tagok boldogulását is segítették. A közös tőkéből felépített tejfeldolgozó üzemek, az így megvásárolt mezőgazdasági gépek és a rövid ellátási láncra építő, a vásárlónak is kedvező boltok példája napjainkban is ...

Nagy József, muzeológus

A védőszentek nevével jelzett napok és a hozzájuk kapcsolódó hiedelmek, tapasztalások, jóslások a 16. századtól megjelenő kalendáriumok révén lettek ismertek. A szőlővédő szentek tiszteletét és fontosságát hangsúlyozták az első magyar nyelvű mezőgazdasági szakkönyvek írói is. Európában a legismertebb a szőlőtermést biztosító és őrző védőszent, Orbán. Ő az utolsó fagyosszent, a szőlőművelők, borászok, kádárok és kocsmárosok félve tisztelt patrónusa, egyike a népi kalendárium fő alakjainak, aki német nyelvterületen valóságos kultusz tárgya volt, és akit a középkori németek a szőlő oltalmazójának tekintettek.

Orbánt a róla készült szobrokon, képeken néhol pápaként, fején ...

Ha létezik a legendás „amerikai álom” - nak magyar megfelelője, úgy Kozma Pál professzor élete során minden bizonnyal megvalósította azt.

Kozma Pál kertészmérnök, ampelológus, szőlőnemesítő ahhoz az agrárértelmiségi nemzedékhez tartozott, amelyik még a két világháború között nevelkedett, s kezdte tanulmányait, az 1945-ös történelmi fordulat táján indult el a pályáján, az 1950-es években kezdett kibontakozni, a hatvanas és nyolcvanas évek között ért szakmai karrierje csúcsára és a nyolcvanas, kilencvenes évek fordulója körül ment nyugdíjba. Ez volt az az agrárértelmiségi nemzedék, amely nagyon sokat tett azért, hogy a magyar mezőgazdaság talpra álljon, majd annak számos ágazata az 1970-es, nyolcvanas évek fordulójára ...

Nagy József

A vizes élőhelyek jelentőségéről

A szárazföldekhez kötődő vizes élőhelyek ma még 1,2 milliárd hektár területet borítanak a Földön, de riasztó ütemben fogyatkoznak: 1970 óta a harmincöt százalékuk elpusztult. A megmaradtak állapota a lecsapolások, a szennyezések, az inváziós fajok, a fenntarthatatlan használat, a megszakadt vízáramlási rendszerek és az éghajlatváltozás miatt romlik. A vizes élőhelyek ökoszisztéma-szolgáltatásai, az élelmiszerbiztonságtól az éghajlatváltozás mérsékléséig azonban így is hatalmas jelentőségűek, messze meghaladják a szárazföldi ökoszisztémákét. A világ legproduktívabb élőhelyei közé tartoznak, a biológiai sokféleség forrásai, számtalan növény- és ...

Január 22. Vince nap

Nagy József, muzeológus

Népünknek számos olyan képzettársítása alakult ki, amelyek bizonyos napokhoz, dátumokhoz kapcsolódtak. Ezek sokszor évszázados megfigyelések eredményei, amelyek apáról fiúra szálló szokásokká, hagyományokká, parasztregulákká érlelődtek, más esetekben viszont semmilyen tudományos alapjuk nincs, csak egyszerű babonás hiedelmek.

A szőlővédő szentek tisztelete már a középkori Magyarországon jelen volt. A 18. században katolikus egyházi és főúri támogatás mellett kultuszuk erősödött.

A naptári év első szőlővédő szentjének, Zaragozai Szent Vincének a neve napja január 22.

 Zaragozai Szent Vince ( II. Basil Menologion- ja, 10. század) (Fotó: Catholic Online )

Vince ...

Megannyi jeles napunk foglal magában számos eltérő, néha csak helyi szinten élő szokást és hiedelmet. Az egyik ilyen, Szent Márton-napja, melyhez kötődően néhány tradíció egészen napjainkig megőrződött. A Márton-naphoz fűződő talán legismertebb – ma is élő – (nép)szokás a libaevéshez kapcsolódik. November 11. és a ludak közötti kötelék évezredekre nyúlik vissza, hisz már a római időkben is szokás volt ezen a napon libalakomát tartani. A lúdevés hagyománya a Római Birodalom bukását követően is megőrződött, ám ezentúl a liba már nem Mars isten madaraként (avis Martis), hanem Márton madaraként (avis Martinis) került az ünnepi asztalokra. Szent Márton kapcsolatát a gágogó baromfikkal – az ünnep keresztény ...