Bársony István arcképe
Forrás: felvidek.ma

Bársony István (1855–1928) író egy dunántúli kis faluban, Sárkeresztesen született 1855. november 15-én, a Károlyi kúriában. Négyéves korában a család Nagykárolyba költözött. A kis István a nagykárolyi és a szatmárnémeti iskola padjait koptatta: elemi iskolai és az alsó gimnáziumi években Nagykároly, egy rövid időre Pozsony, majd az érettségi idején már Szatmárnémeti tanuló éveinek helyszíne. Innen Budapestre ment jogot tanulni, de szívesebben töltötte az idejét a budai hegyekben. Itt ismerkedett meg Borsos József festőművész lányával, Vilmával. A Bársony szülők nem lelkesedtek a házasságért, s amikor az is kiderült, hogy bár az egyetemet elvégezte, de a jogi pályától ...

1956 őszén számos, a diktatúrát enyhítő követelés megfogalmazódott a fővárosban és vidéken egyaránt, ám ezek közül csak kevés valósulhatott meg maradéktalanul a forradalom napjaiban és maradhatott fenn a szabadságharc leverése után is. Az agrártársadalom reformtörekvéseiből egyedül a kötelező terménybeszolgáltatás eltörlése vált az eredeti célkitűzéseknek megfelelően valóra. Ez az intézkedés, amelyet néhány napon belül két kormány is a sajátjaként hirdetett ki, pozitív változásokat hozott a parasztság életébe.

A II. világháború alatt az élelmiszerellátás biztosítása érdekében vezették be a beszolgáltatási rendszert. A szisztéma, miszerint a mezőgazdasági terményeket meghatározott áron kötelezően el kell ...

„Életében szolgálatait semmibe vették” – írta a Köztelek című újság 1908 októberi száma az országos ismertségű politikus szobrának avatásáról szóló tudósításában. A művészi alkotás azóta is ott áll a Vajdahunyadvár gótikus-reneszánsz udvarában egy méltóságteljes, több mint 90 éves platánfa lombjai alatt.

Stróbl Alajos szobrászművész alkotása a századforduló agrárpolitikusának, Károlyi Sándor grófnak (1831–1906) állít emléket. Ezzel a szoboravatással kezdődött az egykori 48-as huszárfőhadnagy, az európai szövetkezeti mozgalom szervezésében is vezető szerepet vállaló agrárpolitikus munkásságának magyarországi méltatása. A díszvacsorával egybekötött háromnapos budapesti rendezvények, valamint az ...

Szent Mihály arkangyal a testből a túlvilágra költöző lélek kísérőtársa és egyben bírája is. Szeptember 29-én az ember megmérettetik, hogy tetteivel a jót vagy a rosszat szolgálta, hiszen Szent Mihály havában – a mérleg havában – elérkezik a számvetés ideje. Az ember ekkor nem csupán önmaga lelkéről ad számot, hanem a gazdasági év állattenyésztési eredményeit is lajstromba veszi. Ám Szent Mihály napja nemcsak az elmúlás, hanem egy új időszak kezdetének időpontja is.

Szent Mihály arkangyalt ábrázoló kisplasztika, 20. század
Fotó forrása: Pixabay

E nap kezdete a vidám kisfarsangnak, amelynek egyik csúcspontja a Mihály napot követő hétvégén tartott szüreti mulatság és amely november 25-én Katalin napjával zárul, ...

A magyarság számára a gímszarvas szakrális lény, az örök megújulás, a Nap vagy az égi hatalom által küldött mitikus vezérállat. E máig élő ősi szimbólum megőrzésének fontosságát támasztják alá azok a jeles vadászattörténeti események, amelyek a magyar földön esztendőről esztendőre ismétlődő szarvasbőgés idején estek meg az utóbbi csaknem másfél évszázad alatt.

Marion Schuster, világrekord gímbika bronzszobra a sohollári völgyben, 2019.
Fotó: H. István.

A Magyar Mezőgazdasági Múzeumnak Európa-szerte páratlan trófeagyűjteménye van, állandó vadászati kiállításának célja pedig az, hogy megismertesse a látogatókkal a vadászat múltját, hagyományait és gazdasági jelentőségét. A kiállítás számos díjazott ...

Augusztus 20-a Magyarország egyik legfontosabb nemzeti ünnepe az államalapító I. Szent István király emléknapja, amikor az ország első keresztény uralkodóját, országunk ezeréves történelmét, gazdag hagyományait, valamint az idei búzából sült új kenyeret ünnepeljük.

Strobl Alajos: Szent István mellszobra . A Szent István teremben elhelyezett, elpusztult szobor korabeli másodpéldánya. Készült a Zsolnay gyárban, 1899–1900-ban. Janus Pannonius Múzeum. Fotó: Rostás Péter 

Államalapítás, Szent István király, új kenyér

Első királyunkat Kr. u. 1000-ben koronázták meg a II. Szilveszter pápa által küldött koronával. Szent István független keresztény királyságot alapított, uralkodása alatt erős hatalmat teremtett, ...

Buzgó Gábor

A napjainkban tapasztalható klímaváltozás kedvez a szélsőséges, extrém időjárási jelenségek kialakulásának, ezek között említhető a kánikula és az aszály is. A kánikula szó a Nagy Kutya csillagkép legfényesebb csillaga, a Szíriusz latin elnevezéséből, a canicula , vagyis kiskutya szóból származik. A Nagy Kutya csillagkép és a Szíriusz a nyári időszakban van a legmagasabban az éjszakai égbolton, s az ókori rómaiak ezt a csillagképet összekapcsolták a hőséggel, innen ered az elnevezés. A kánikulával kapcsolatban gyakran felmerülő meteorológiai fogalmak a hőhullám, a hőségnapok és a nyári napok száma. A hőhullám extrém meleg levegőátvonulást jelent, mely legalább öt egymást követő napból áll. A ...

A „Hangya” Szövetkezet 1921–1922-ben épült, IX. kerületi Közraktár utca 30-ban álló épületéről készült grafika. Forrás: A „Hangya” Termelő-Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet, a Magyar Gazdaszövetség Szövetkezeti Központja első 25 éve. Budapest, 1923. oldalszám nélkül.

A „Hangya” Szövetkezet 1898. január 23-án alakult meg Károlyi Sándor gróf iniciatívája nyomán és jelentős anyagi támogatásával. A szövetkezet ügyvezető titkárát – későbbi ügyvezető igazgatóját, utóbb elnökét (1934) – a közgazdász Almási Balogh Elemér személyében találta meg Károlyi, fő teoretikusát, a Szövetkezés című lap elindítóját (1901) és szerkesztőjét pedig az agrárius politikai szárnyhoz tartozó Bernát ...

A történelmi épületcsoport az Árpád-kori román várkompozíció felől

A Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeumot 1896. június 20-án alapították. Ezen a napon írta alá Darányi Ignác földművelésügyi miniszter a Múzeum alapítóleveleként becsben tartott iratot. Maradandó épületet a Szépművészeti Múzeum 1906-os megnyitását követő évben, 1907-ben kapott Budapesten, a városligeti Vajdahunyadvárban. Azóta lakja a számára épült, 1991-től műemléki védettségű épületegyüttest a magyarországi agrárkultúra múltját őrző, jelenét bemutató közgyűjtemény, Magyarország egyik legrégebbi és leglátogatottabb szakmúzeuma. Európa legnagyobb mezőgazdasági múzeuma.

A nagy múltú intézmény létrehozása azonban még ennél is ...

Az Attila nevű magyar szürke bika a budapesti tenyészállat-kiállításon. Ludwig Károly felvétele, 1920-as évek (MMgMK Eredeti Fényképek Gyűjteménye 308.)

A homok és a szik birodalma című időszaki kiállításunkkal a Kiskunsági Nemzeti Park alapításának 50. évfordulójáról emlékezünk meg, bemutatjuk a területéhez tartozó sokféle élőhely változatos flóráját és faunáját. A természeti kincsek mellett azonban nem feledkezhetünk meg a tájhoz kötődő emberről sem. Ebben a térségben lehetetlen nem szólnunk a mezőgazdasági tevékenységről, a mai állapotot megelőző társadalmi és gazdasági viszonyok egyes agrártörténeti vonatkozásairól.

Hol találkozhat ma ez a két látszólagosan ellenérdekelt, a valóságban azonban ...