Buzgó Gábor

A napjainkban tapasztalható klímaváltozás kedvez a szélsőséges, extrém időjárási jelenségek kialakulásának, ezek között említhető a kánikula és az aszály is. A kánikula szó a Nagy Kutya csillagkép legfényesebb csillaga, a Szíriusz latin elnevezéséből, a canicula , vagyis kiskutya szóból származik. A Nagy Kutya csillagkép és a Szíriusz a nyári időszakban van a legmagasabban az éjszakai égbolton, s az ókori rómaiak ezt a csillagképet összekapcsolták a hőséggel, innen ered az elnevezés. A kánikulával kapcsolatban gyakran felmerülő meteorológiai fogalmak a hőhullám, a hőségnapok és a nyári napok száma. A hőhullám extrém meleg levegőátvonulást jelent, mely legalább öt egymást követő napból áll. A ...

A „Hangya” Szövetkezet 1921–1922-ben épült, IX. kerületi Közraktár utca 30-ban álló épületéről készült grafika. Forrás: A „Hangya” Termelő-Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet, a Magyar Gazdaszövetség Szövetkezeti Központja első 25 éve. Budapest, 1923. oldalszám nélkül.

A „Hangya” Szövetkezet 1898. január 23-án alakult meg Károlyi Sándor gróf iniciatívája nyomán és jelentős anyagi támogatásával. A szövetkezet ügyvezető titkárát – későbbi ügyvezető igazgatóját, utóbb elnökét (1934) – a közgazdász Almási Balogh Elemér személyében találta meg Károlyi, fő teoretikusát, a Szövetkezés című lap elindítóját (1901) és szerkesztőjét pedig az agrárius politikai szárnyhoz tartozó Bernát ...

A történelmi épületcsoport az Árpád-kori román várkompozíció felől

A Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeumot 1896. június 20-án alapították. Ezen a napon írta alá Darányi Ignác földművelésügyi miniszter a Múzeum alapítóleveleként becsben tartott iratot. Maradandó épületet a Szépművészeti Múzeum 1906-os megnyitását követő évben, 1907-ben kapott Budapesten, a városligeti Vajdahunyadvárban. Azóta lakja a számára épült, 1991-től műemléki védettségű épületegyüttest a magyarországi agrárkultúra múltját őrző, jelenét bemutató közgyűjtemény, Magyarország egyik legrégebbi és leglátogatottabb szakmúzeuma. Európa legnagyobb mezőgazdasági múzeuma.

A nagy múltú intézmény létrehozása azonban még ennél is ...

Az Attila nevű magyar szürke bika a budapesti tenyészállat-kiállításon. Ludwig Károly felvétele, 1920-as évek (MMgMK Eredeti Fényképek Gyűjteménye 308.)

A homok és a szik birodalma című időszaki kiállításunkkal a Kiskunsági Nemzeti Park alapításának 50. évfordulójáról emlékezünk meg, bemutatjuk a területéhez tartozó sokféle élőhely változatos flóráját és faunáját. A természeti kincsek mellett azonban nem feledkezhetünk meg a tájhoz kötődő emberről sem. Ebben a térségben lehetetlen nem szólnunk a mezőgazdasági tevékenységről, a mai állapotot megelőző társadalmi és gazdasági viszonyok egyes agrártörténeti vonatkozásairól.

Hol találkozhat ma ez a két látszólagosan ellenérdekelt, a valóságban azonban ...

Egyre népszerűbbek azok a híradások, amelyek természeti megfigyelésekről, jelenségekről tudósítanak vagy időjárással kapcsolatos katasztrófákat ismertetnek. Azonban talán vannak olyanok, akik nem is tudják, hogy ezek a közlések széleskörű és évszázadok óta precízen végzett természettudományos megfigyeléseken alapulnak.

A magyarországi csillagászati és meteorológiai kutatások egyik kiemelkedő tudós személyisége volt Konkoly-Thege Miklós (1842–1916). A két tudományterület fejlődése a 19. század második felében az ő kutatásaival és tevékenységével kapott nagy lendületet az országban. Jóllehet a nemzetközi hírnevet is szerzett tudós eredményei számos egyéb tudományos területen is jelentősek.

Így például ...

Bontott bükkös. Fotó: Gáspár László

Az idén 2025. május 15-én és 16-án rendezik meg az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) 155. Vándorgyűlését, amelynek a Vas vármegyei Sárvár ad otthont, a házigazda pedig a vármegyei állami erdőket kezelő Szombathelyi Erdészeti Zrt. E nagy horderejű eseményen az OEE tagjai mellett a meghívott társ- és kormányzati szervek képviselőivel együtt mintegy 700 fő vesz részt.

A magyar erdészet, az erdészeti műszaki-gazdasági értelmiség legrégebbi társadalmi szervezete az Országos Erdészeti Egyesület, amely 1866. december 9-én alakult meg Pesten az 1851-ben alapított Ungarischer Forstverein jogutódjaként. Mára több mint négyezer fős tagsága nagyobb részben erdészekből, erdőmérnökökből, ...

Májusban új időszaki kiállítás nyílik múzeumunkban, a Nemzeti Parkok Hete-rendezvénysorozat keretében. Idén az 50 éves Kiskunsági Nemzeti Parkot mutatjuk be „testközelből” látogatóink számára. A kiállításban megismerkedhetnek a természetvédelem magyarországi történetével is. A helyi természeti értékek őrzésének és bemutatásának kiemelkedő személyisége volt Annók Szabó János, a bugaci madárkapitány.

Pihenő madarak. Kiss Imre felvétele. Kiskunsági Nemzeti Park

A hazánk természeti értékeit az elmúlt évszázadok során kedvezőtlenül alakító folyamatok ellensúlyozására hozott első természetvédelmi intézkedés 1879-ben az erdők védelmét foglalta törvénybe. Hasonlóan fontos állomás volt a hazai ...

Jókai Mórt, a regényírót mindenki ismeri, regényeit e honban mindenki olvasta, kevésbé ismert azonban, hogy szenvedélyes kertész, szőlőtermesztő és borkészítő is volt a nagy mesélő. Az Egy magyar nábob című regénye honoráriumából 1853-ban a Sváb-hegyen vásárolt telkén gyümölcsfákat és szőlőt telepített, virágokat ültetett. Növényeit lelkiismeretesen gondozta, óvta a kártevőktől, kórokozóktól és amennyire tudta, az elemi csapásoktól.

Jókai Mór Sváb-hegyi nyaralója. Forrás : Vasárnapi Újság , 1904. május 8.

Tapasztalatairól, megfigyeléseiről A Kert című szaklapban színes kis cikkekben számolt be az érdeklődő olvasóközönség számára. Ahogyan a szőlőt friss gyümölcsként vagy télire eltéve ...

A Vajdahunyadvár mellett húzódó sétányon a magyar agrártudomány nagyjainak portrészobrai láthatók egymás szomszédságában: Nagyváthy János (1755–1819), Mitterpacher Lajos (1734–1814), Pethe Ferenc (1763–1832), Tessedik Sámuel (1742–1820) – és az első parasztpárti országgyűlési képviselő, Áchim L. András.

Áchim L. András (1871–1911) bronz mellszobrát 2011-ben készítette el Mészáros Attila szobrászművész. Először A Magyar Mezőgazdasági Múzeum épületében helyezték el. A végleges helyén, a sétányon 2014. március 26-án avatták fel. A Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Szlovák Önkormányzat és az Áchim L. András Emlékbizottság állíttatta. Az ünnepélyes szoboravatás alkalmával Jakab István, az ...

1848. március 18-án az utolsó rendi országgyűlés elfogadta az úrbéri viszonyok azonnali megszüntetéséről és földesurak utólagos állami kárpótlásáról szóló törvényjavaslatot. „Tegnap mindkét táblán első ijedelemben keresztülment a robot, a kilenced s a tized örök időkre megszűntetéséről szóló javaslat. Az arisztokráciát tönkreteszi az, ha Ő Felsége útját nem állja. Egyelőre talán nagyon titokban kellene erről beszélni: vajon azon körülmény esetén, ha a karok és rendek a kármegállapítást maguk végzik, ideiglenesen válaszolhat-e Ő Felsége; – elvben nem vagyok ellene, előbb azonban tudni akarom, hogyan lesz megállapítva a kártérítés, csak azután döntök véglegesen” – táviratozta István nádor az ...