2024. jún 27.

„Szövetkezésben az erő” – A polgári kori szövetkezetek története

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
„Szövetkezésben az erő” – A polgári kori szövetkezetek története

2024. június 13-tól

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum és a Magyar Nemzeti Levéltár közös kiállításának célja a polgári kori szövetkezetek történetének bemutatása.


szovetkezet.jpg

Hazánkban a szövetkezet fogalmához a legtöbben a szocialista termelőszövetkezetet társítják, s jóval kevesebben ismerik azokat a polgári kori társulásokat, melyek a 19. század végétől egészen 1949-ig nyújtottak alternatívát az egyéni gazdálkodóknak. Ezek az önkéntességen alapuló szervezetek a közös cél eléréséért dolgozva a tagok boldogulását is segítették. A közös tőkéből felépített tejfeldolgozó üzemek, az így megvásárolt mezőgazdasági gépek és a rövid ellátási láncra építő, a vásárlónak is kedvező boltok példája napjainkban is ...

Tovább Szólj hozzá

2024. máj 22.

Szent Orbán napja - május 25-e

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
Szent Orbán napja - május 25-e

Nagy József, muzeológus

 

A védőszentek nevével jelzett napok és a hozzájuk kapcsolódó hiedelmek, tapasztalások, jóslások a 16. századtól megjelenő kalendáriumok révén lettek ismertek. A szőlővédő szentek tiszteletét és fontosságát hangsúlyozták az első magyar nyelvű mezőgazdasági szakkönyvek írói is. Európában a legismertebb a szőlőtermést biztosító és őrző védőszent, Orbán. Ő az utolsó fagyosszent, a szőlőművelők, borászok, kádárok és kocsmárosok félve tisztelt patrónusa, egyike a népi kalendárium fő alakjainak, aki német nyelvterületen valóságos kultusz tárgya volt, és akit a középkori németek a szőlő oltalmazójának tekintettek.

Orbánt a róla készült szobrokon, képeken néhol pápaként, fején ...

Tovább Szólj hozzá

2024. feb 14.

Emlékezés a húsz éve elhunyt Dr. Kozma Pál szőlészprofesszorra

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
Emlékezés a húsz éve elhunyt Dr. Kozma Pál szőlészprofesszorra

Nagy József muzeológus

Ha létezik a legendás „amerikai álom” - nak magyar megfelelője, úgy Kozma Pál professzor élete során minden bizonnyal megvalósította azt.

Kozma Pál kertészmérnök, ampelológus, szőlőnemesítő ahhoz az agrárértelmiségi nemzedékhez tartozott, amelyik még a két világháború között nevelkedett, s kezdte tanulmányait, az 1945-ös történelmi fordulat táján indult el a pályáján, az 1950-es években kezdett kibontakozni, a hatvanas és nyolcvanas évek között ért szakmai karrierje csúcsára és a nyolcvanas, kilencvenes évek fordulója körül ment nyugdíjba. Ez volt az az agrárértelmiségi nemzedék, amely nagyon sokat tett azért, hogy a magyar mezőgazdaság talpra álljon, majd annak számos ágazata az 1970-es, nyolcvanas évek fordulójára ...

Tovább Szólj hozzá

2024. feb 02.

Február 2-a, a Vizes Élőhelyek Világnapja

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
Február 2-a, a Vizes Élőhelyek Világnapja

1_3.jpg

Nagy József

 

A vizes élőhelyek jelentőségéről

A szárazföldekhez kötődő vizes élőhelyek ma még 1,2 milliárd hektár területet borítanak a Földön, de riasztó ütemben fogyatkoznak: 1970 óta a harmincöt százalékuk elpusztult. A megmaradtak állapota a lecsapolások, a szennyezések, az inváziós fajok, a fenntarthatatlan használat, a megszakadt vízáramlási rendszerek és az éghajlatváltozás miatt romlik. A vizes élőhelyek ökoszisztéma-szolgáltatásai, az élelmiszerbiztonságtól az éghajlatváltozás mérsékléséig azonban így is hatalmas jelentőségűek, messze meghaladják a szárazföldi ökoszisztémákét. A világ legproduktívabb élőhelyei közé tartoznak, a biológiai sokféleség forrásai, számtalan növény- és ...

Tovább Szólj hozzá

2024. jan 22.

Vince nap, pince nap

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
Vince nap, pince nap

Január 22. Vince nap

Nagy József, muzeológus

Népünknek számos olyan képzettársítása alakult ki, amelyek bizonyos napokhoz, dátumokhoz kapcsolódtak. Ezek sokszor évszázados megfigyelések eredményei, amelyek apáról fiúra szálló szokásokká, hagyományokká, parasztregulákká érlelődtek, más esetekben viszont semmilyen tudományos alapjuk nincs, csak egyszerű babonás hiedelmek.

A szőlővédő szentek tisztelete már a középkori Magyarországon jelen volt. A 18. században katolikus egyházi és főúri támogatás mellett kultuszuk erősödött.

A naptári év első szőlővédő szentjének, Zaragozai Szent Vincének a neve napja január 22.

1_2.jpg

 Zaragozai Szent Vince ( II. Basil Menologion- ja, 10. század) (Fotó: Catholic Online )

Vince ...

Tovább Szólj hozzá

2023. nov 10.

November 11. Szent Márton napja

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
November 11. Szent Márton napja

 

Megannyi jeles napunk foglal magában számos eltérő, néha csak helyi szinten élő szokást és hiedelmet. Az egyik ilyen, Szent Márton-napja, melyhez kötődően néhány tradíció egészen napjainkig megőrződött. A Márton-naphoz fűződő talán legismertebb – ma is élő – (nép)szokás a libaevéshez kapcsolódik. November 11. és a ludak közötti kötelék évezredekre nyúlik vissza, hisz már a római időkben is szokás volt ezen a napon libalakomát tartani. A lúdevés hagyománya a Római Birodalom bukását követően is megőrződött, ám ezentúl a liba már nem Mars isten madaraként (avis Martis), hanem Márton madaraként (avis Martinis) került az ünnepi asztalokra. Szent Márton kapcsolatát a gágogó baromfikkal – az ünnep keresztény ...

Tovább Szólj hozzá

2023. okt 13.

Október 15. Teréz napja

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
Október 15. Teréz napja

Nagy József

A katolikus naptárban Avilai Szent Teréz szűz, egyháztanító (1515 – †1582) emlékezete. Magyar nyelvterületen Nagy Szent Teréznek is nevezik. Őt tekintik a katolikus egyház egyik legnagyobb női szentjének. Karmelita apáca volt, aki megreformálta a sarutlan karmelita rend női, majd férfi ágát is, amely Bécsben, majd a hajdani Habsburg-birodalom más városaiban is gyökeret vert. A világirodalom legnagyszerűbb nőíróinak egyike.
A református és az evangélikus naptárban Teréz, Terézia napja.

Teréz görög eredetű név, amely Spanyolországban vált először népszerűvé. Eredete vitás. Származtatásai a következők: 1. a görög therosz szóból, jelentése: hőség, forróság, nyár, aratás, szüret ; 2. a görög therizein szóból, ...

Tovább Szólj hozzá

2023. sze 29.

Dudás vagyok, dudát fújok

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
Dudás vagyok, dudát fújok

Pál István palóc pásztor élete és öröksége

A pásztorok a régmúltat, a pusztai életet, a nagyállattartást idézik fel, egy lassan eltűnő életmódot, amelynek még vannak elhivatott éltetői, de legtöbben már az égi legelőkön pásztorolnak.

3kep.jpg

 forrás: táncház.hu

Pál István, az utolsó palóc dudás, aki élete végéig pásztorként élt, a Nógrád megyei Kétbodonyban született 1919. február 25-én. Már szülei is pásztorcsaládok leszármazottjai, kanász és gulyás felmenők gyermekei voltak. Édesapja, idősebb Pál István kanász volt, akit a térségben tudós pásztorként tartották számon. Nem csupán az állatok, hanem az emberek gyógyításához is volt tudása és adottsága, és emellett tehetségesen játszott furulyán, tilinkón és dudán. Kitűnő mesemondóként családi ...

Tovább Szólj hozzá

2023. júl 28.

A Balatoni Halak Napja

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
A Balatoni Halak Napja

pa5250_01.jpg

Balatoni hal a „boldog békeidőkben”
– halászok halat sütnek a Balaton partján, egy 1910-es képeslapon.
Forrás: MMgMK Plakát- és Aprónyomtatvány Gyűjtemény

Idén 19. alkalommal ünnepeljük a Balaton Halak Napját. Több tucat településen találkozhatunk ilyenkor a balatoni halat középpontba állító rendezvényekkel július utolsó hetében. A jeles nap kapcsán szeretnénk néhány nézőpontból megvilágítani azt, miért is fontos a balatoni halak sorsával foglalkoznunk.

A Magyar Haltani Társaság és az akkori Vízügyi Minisztérium 2004-ben határozott arról, hogy minden év július utolsó hetében nagyszabású programsorozatok keretében hívja fel a lakosság figyelmét a balatoni hal fogyasztásának élvezetére, valamint a helyi halfauna ...

Tovább Szólj hozzá

2023. jún 23.

100 éve született Dr. Firbás Oszkár

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
100 éve született Dr. Firbás Oszkár

Egy élet az erdészet szolgálatában.

„Leginkább apánk helyett apánk volt itt Sopronban”  

100 esztendővel ezelőtt, 1923. június 22-én született Szegeden Firbás Oszkár, a Soproni Erdészeti Technikum egykori nagy tekintélyű, iskolateremtő erdőmérnök-tanára.

gl_firbas_o_16_0k_01.jpg1941-ben szülővárosában érettségizett, majd jelentkezett a Budapesti Műszaki Egyetem Sopronban működő Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Karára. Az erdőmérnöki diplomáját 1947-ben szerezte meg. 1947-től 1993-ig, nyugdíjba vonulásáig az erdészeti középfokú szakoktatásban tevékenykedett. Az általa kinevelt 7500 középfokú erdész-vadász tanítvány máig tisztelettel őrzi emlékét. Erdészgenerációk hosszú sorát tanította a vadgazdaságtan és erdőhasználattan szigorú megkövetelése mellett, ...

Tovább Szólj hozzá

tanítás erdészet Dr. Firbás Oszkár

süti beállítások módosítása