2021. nov 10.

Legenda, hagyomány és valóság

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
Legenda, hagyomány és valóság

Szent Márton napja és a lúdtartás

November 11-én, Márton napján ne felejtsük el a mondást: „Aki Márton napján libát nem eszik, egész éven át éhezik.” Ha még azt is észben tartjuk, hogy „a bornak Szent Márton a bírája”, és megkóstoljuk az újbort is, akkor már egy teljes gasztronómiai kalandtúrán vehetünk részt a jeles napon, amit semmiképpen nem érdemes kihagynunk. Milyen, az agráriumhoz köthető szokások fűződnek ehhez a naphoz? Milyen múltja, jelene van a libatartásnak? Cikkünkben ennek is utánajárunk.

ef_3599_r.jpgKép: Libacsalád etetése. (1940-es évek), MMGM Eredeti Fényképek Gyűjteménye

Szerző: Nagy László, muzeológus és Németh Anna, múzeumpedagógus

Szent Márton a pannóniai Savariában – a mai Szombathely környékén – született 316 táján és mivel ...

Tovább Szólj hozzá

2021. sze 17.

Kézzelfogható és bejárható építészet

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
Kézzelfogható és bejárható építészet

Séta a Vajdahunyadvár körül

A 19. század vége a késői historicizmus kora volt szerte Európában. „Az építészet a történelmi korok építészetének, bútorainak kelléktárából válogatott. Magyarország a magyarok Kárpát-medencei megtelepedésének, a honfoglalásnak a millenniumát ünnepelte 1896-ban. Ez a tény még fokozta is azt az igényt, hogy az évszázadok során elpusztult, elveszett értékeket pótolják rekonstruált, újraálmodott formában. A tervezett millenáris kiállítás színhelyéül a Városligetet jelölték ki.” (Rosch Gábor). A millenniumi kiállítás történelmi épületcsoportja, melynek legjellemzőbb épületrészei és motívumai az erdélyi Vajdahunyad középkori várából származnak, a közönségtől a Vajdahunyadvár nevet kapta.

34_o_vajdahunyadvar_mujegpalya_felol_regi_ef_10414_023_1_web.jpgFotó: A ...

Tovább Szólj hozzá

Vajdahunyadvár

2021. sze 13.

Vadászat és vadászfegyverek Magyarországon

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
Vadászat és vadászfegyverek Magyarországon

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum kiállítása az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás Kulturális Fesztiváljának keretében

Kiállításunk vadászösvény és a honfoglalástól napjainkig tartó időutazás. Az igazi vadászat ma is a vad látó, halló és szagló távolságán belül kezdődik, éppen úgy, mint ezer éve. Barangoljon hát velünk erdőn-mezőn, hogy megismerhesse a vadászat célját, módjait és a míves vadászfegyvereket. A természet, a vadászat ihlette művészeti alkotások ágyazzák az európai kultúrtörténetbe izgalmas utunkat.

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum kiállításán a saját gyűjteményi anyagon kívül a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum gyűjteményeinek legszebb műtárgyai először szerepelnek közös kiállításban, olyan részletgazdag képet festve ...

Tovább Szólj hozzá

2021. aug 10.

A földi kenyér

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
A földi kenyér

Egy legendás élőlény a földből

„Aki erkölcsös és erényes életet szeretne élni, az ne kóstolja meg a szarvasgombát” – olasz közmondás

Rejtélyes, legendás élőlény a szarvasgomba. A legtöbb embernek afrodiziákumként jut az eszébe, habár a szarvasgomba vágykeltő hatása egyértelműen nem bizonyított. Illata és íze fűszeres, kissé a fokhagymára emlékeztető, de emellett valami különös, nehezen meghatározható zamata van.

szarvasgomba_logo.jpg

Szerző: Gáspár László, muzeológus

Maga a szarvasgomba név sokféle, föld alatti gomba gyűjtőneve, mely felhasználását tekintve fűszer jellegű, értékes gasztronómiai különlegesség. Több, ma már régiesnek tűnő köznyelvi elnevezése is ismert, ilyenek például a trifla , a gímgomba , a kutyaorr gomba , a trufola , a drága ...

Tovább Szólj hozzá

szarvasgomba földi kenyér trifla sz Gáspár László

2021. júl 09.

A méhészcsont és az ördöngös méhész

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
A méhészcsont és az ördöngös méhész

A paraszti kultúra alapja a földművelés és az állattartás volt. Azok, akik nem ezzel foglalkoztak, különleges helyet foglaltak el a társadalomban. Mivel ismerték mesterségük minden csínját-bínját, fortélyos, tudós embereknek tartották őket és velük kapcsolatban nem kevés babona és hiedelem alakult ki. Így voltak tudós kocsisok, ördöngös molnárok, tudós pásztorok, vadászok, ördöngös bányászok, halászok stb. Közéjük tartozott a tudós, boszorkányos vagy ördöngös méhész is.

ef_2011_065_001_r.jpgfotó: Szalmakast vizsgáló méhész, háttérben fekvő kaptárak. 1950-es évek. Kereckey Miklós,
Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Eredeti Fényképek Gyűjteménye

Szerző: Szekeresné Simon Anett, múzeumpedagógus

A néprajzi kutatások során a kutatók a ...

Tovább Szólj hozzá

r méz babonaság sz:Szekeresné Simon Anett tudós méhész ördöngös méhész

2021. jún 29.

1400 lépés egy műtárgy körül

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
1400 lépés egy műtárgy körül

Alpár Ignác építési naplói

Nehéz feladat előtt áll a történész, amikor az általa kezelt múzeumi gyűjtemény közel 4000 műtárgyából azt a reprezentatív tárgyat kell kiválasztania, amely a legjobban szemlélteti a gyűjteményéhez kapcsolódó feldolgozó munkáját. A döntés azért is kifejezetten nehéz, mert a Mezőgazdasági Múzeum Dokumentációs Gyűjteményének gyűjtőköre a múzeum működéséhez szorosan kapcsolódó, archív és döntően papíralapú dokumentumokra terjed ki. A választást a dokumentumok nagy száma sem könnyíti meg, de ezen műtárgyak mindegyike értékes információt hordoz. A történész mesterségét tekintve múltunk minél hitelesebb megismeréséhez nyújt segítséget. Így most az olvasót egy közel 1400 lépésből álló – kb.1km hosszú – ...

Tovább Szólj hozzá

2021. ápr 30.

„Kopasz keselyű vörös kucsmában…”

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
„Kopasz keselyű vörös kucsmában…”

125 éve nyílt meg a budapesti Városligetben rendezett országos kiállítás

Ritka egyetértés jellemezte az országgyűlési pártokat a honfoglalás közelgő millenniumának méltó megünneplésével kapcsolatban. Rövid időre elcsendesedtek a politikai csatározások. A honfoglalás ezredéves emlékére 1896-ban megrendezett ünnepségsorozat az ezeréves múlt fölidézésével kívánta érzékeltetni az ország történelmi hivatását a keresztény Európában. Az országgyűlés döntése értelmében az Andrássy útnak a Városligetbe torkolló részén történelmi emlékmű állítását határozták el.   millenniumi_plakatok.jpg

Szerző: Estók János, főigazgató

A millenniumi emlékmű – Zala György szobrász és Schickedanz Albert építész tervei alapján – csak hosszú évek múlva (teljesen 1929-ben) készült el. Millenniumi emlékmű vet emeltek a ...

Tovább Szólj hozzá

1896 I. Ferenc József Vajdahunyadvár millenniumi emlékmű sz: Estók János millnniumi kiállítás Ezredéves Országos KIállítás

2021. ápr 23.

Szent György-nap régen és ma

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
Szent György-nap régen és ma

Szent György a középkorban a lovagok, majd később a lovas katonák védőszentje, valamint a fegyverkovácsok és a lovat tartó parasztok patrónusa is volt. Ez utóbbira utal görög neve (Georgius), ami földművelőt jelent. Ünnepe Európa szerte ősi tavaszkezdő napnak számított, nálunk a Kárpát-medencében kultusza különösen virágzott. Ebben szerepet játszott az is, hogy zománcképe a Szent Koronán is megtalálható. Napja (április 24.) hagyományosan a jószágok legelőre hajtásának kezdő időpontja. Az állatokat általában Szent Mihály napig (szeptember 29.) legeltették.

Szerző: Nagy László, muzeológus és Németh Anna, múzeumpedagógus

2009_138_24_kep_php.jpg

Kép: Az egri érseki uradalom gazdasága. Legelő ménes a pusztában. Pusztaszikszó, 1938. ...

Tovább Szólj hozzá

állatok gulyás pásztor pásztorok állattartás csikós pásztorélet legeltetés kondás kihajtás Szent György nap sz: Németh Anna sz: Nagy László szilaj állattartás

2021. ápr 03.

Ételszenteléstől az ünnepi étkezésig

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
Ételszenteléstől az ünnepi étkezésig

Hogyan kerül a bárány a húsvéti ünnepi asztalra?

Húsvét kapcsán érdemes megemlékeznünk azokról az ételeinkről, amelyeknek megszentelt formában történő fogyasztása megvédte a híveket a nagyböjt utáni mértéktelenségtől. A folyamatos egyházi enyhítések következtében ugyan manapság a hivatalosan elvárt böjt már nem jelent semmiféle testi megterhelést, de az ételszentelés hagyománya napjainkban is változatlanul tovább él.

Melyek azok az eledelek, amelyek elsősorban húsvéti szentelménynek számítanak? Természetesen a sonka, a kalács, a tojás, a torma és sok helyen a bárány .

baranyok.jpg

Írta: Németh Anna, múzeumpedagógus és Nagy László, muzeológus  

A HÚSVÉTI BÁRÁNY

Eredete, vallásban elfoglalt helye

A húsvét az egyik legrégibb keresztény ünnep és egyúttal a ...

Tovább Szólj hozzá

húsvét bárány ünnepi asztal húsvéti asztal sz: Németh Anna sz: Nagy László szentelmények

2021. ápr 01.

Itt a tojás, piros tojás....

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
Itt a tojás, piros tojás....

Húsvét kapcsán a hímes tojásról

A húsvét kapcsán rögtön eszünkbe jut a húsvéti nyúl, a barka, a locsolkodás, a locsolóversek, illetve a piros tojás. A húsvéti ünnepkör igen sok eleme egyházi eredetű és jellegű, de az idők során a tárgyak és a szokások jelentősége változott. Családonként eltérő az is, hogy a keresztény hagyományok mennyire hatják át az ünnepet. A hímes tojás, a piros tojás mégse veszít népszerűségéből, bár valószínűleg napjainkban már nem ugyanazt képviseli, mint a régi időkben.

himes_tojas_blog.jpg

A tojás az emberiség életében mindig is kitüntetett jelentőséggel rendelkezett, és már nagyon korán találkozhatunk a tojáshéj díszítésével is.

A tojás egy összetett szimbolikájú tárgy. Gömbölyded alakja a tökéletességet jelképezi, az ...

Tovább Szólj hozzá

húsvét tojás hímes tojás húsvéti tojás tojásírás sz:Szekeresné Simon Anett

süti beállítások módosítása