2023. ápr 21.

Agrárreformer, néptanító és iskolaalapító

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
Agrárreformer, néptanító és iskolaalapító

1742. április 20-án született Tessedik Sámuel

A Vajdahunyadvár szoborparkjában Tessedik Sámuel mellszobra a XVIII. századi hazai felvilágosodás neves képviselőjének munkásságára emlékeztet.

tessedik_samuel_1742-1820.JPG

Tessedik Sámuel mellszobra. Fotó: Papp Tibor

Tessedik 1742. április 20-án született a Pest megyei Albertiben, és 1820. december 27-én Szarvason hunyt el. Középiskolai tanulmányait Pozsonyban végezte, majd kétéves debreceni diákoskodás után ismét Pozsonyba került. A németországi erlangeni egyetemen orvosi és természettudományos előadásokat hallgatott. Külföldi tartózkodása során számos észak-német várost látogatott meg. E városok polgári fejlettsége, az öntözési kísérletek, a korszerű mezőgazdaság, a csatornarendszerek, az erdős ligetek mély benyomást tettek rá, és hatással ...

Tovább Szólj hozzá

Tessedik samuel sz:Albert Gábor

2023. jan 20.

Tisztelet az Alapítónak! Tisztelet a Tervezőnek!

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
Tisztelet az Alapítónak! Tisztelet a Tervezőnek!

Darányi Ignác 174, Alpár Ignác 168 éve született

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum munkatársai minden év januárjában tiszteletük jeléül megkoszorúzzák a múzeum alapítója, Darányi Ignác és tervezője, Alpár Ignác szobrát. 2023-ban Darányi Ignác születésének 174., Alpár Ignác születésének 168. évfordulóját ünnepeltük. Kik voltak ők és miket köszönhet nekik a Múzeum, a munkatársak és a látogatók? 

20230117_113956_web.jpg

Tisztelet az Alapítónak!

Darányi Ignác szobránál Gál János, a múzeum segédmuzeológusa mondott köszöntőbeszédet:

„E napon az emlékezet koszorúját helyezzük a 174 éve született Darányi Ignác lábához. Egy nemzet emlékezete többnyire az uralkodókat, a hadvezéreket, lángelméket őrzi meg, és vajmi keveset gondol azokra a csendes építőkre, akik a ...

Tovább Szólj hozzá

Darányi Ignác Alpár Ignác sz:Gál János Sz:Lükőné Örsi Gabriella

2022. nov 24.

Létfenntartó ösztönből felejthetetlen emlék

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
Létfenntartó ösztönből felejthetetlen emlék

Trófeakultusz és vadgasztronómia

Vajon hogyan változott a vadászat és a trófea szerepe a történelem folyamán? Mit jelent a trófeakultusz? Miért egészséges vadhúst fogyasztani? Ezekre a kérdésekre is választ adunk cikkünkben.

Szerzők: Gáspár László, muzeológus és Welker Gábor, gyűjteménykezelő

3_foto_keszitette_gaspar_laszlo.jpgSzalonka, Fotó: Gáspár László

A trófea szerepe a vadászatban

A vadásztrófea egy olyan sajátos ikon, mely egyéb jellegzetességei mellett ősidők óta lényeges, spirituális tartalmakat is hordoz. A vadászat egyidős az emberiséggel. Vadászó elődeink az általuk elejtett vad agancsát, szarvát, fogát, bőrét, szőrét, csontjait büszkén viselték ékszerként, ruházatként, díszként vagy felségjelként.  Hitték, hogy trófeáik által az elejtett vad képességeit ...

Tovább Szólj hozzá

2022. okt 13.

„...a’ nagy néptömegnek csaknem első rangú szüksége”

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
„...a’ nagy néptömegnek csaknem első rangú szüksége”

A dohány a Reformkorban

„Leveles dohányát a béres leveszi
A gerendáról, és a küszöbre teszi,
Megvágja nagyjábul;
S a csizmaszárábul
Pipát húz ki, rátölt, és lomhán szipákol,
S oda-odanéz: nem üres-e a jászol?” 

(Petőfi Sándor: A puszta, télen. 1848. Részlet)

Szerző: Debnár Dóra, muzeológus

Tanyavilág Petőfi évszázadában címmel 2022. augusztus 28-án új tárlat nyílt a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Lajosmizsei Tanyamúzeuma udvarán, amelyet a Petőfi születésének 200. évfordulója alkalmából kiírt pályázat keretén belül valósított meg az intézmény. Az október 31-ig nyitva tartó tárlaton a látogatók megismerhetik az alföldi tanyavilág állattartását és növénytermesztését. Mostani bejegyzésünk apropóját az író születésének ...

Tovább Szólj hozzá

dohány Petőfi Petőfi évszázada sz: Debnár Dóra

2022. máj 03.

Tiszta vetés

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
Tiszta vetés

Egy különleges gyommaggyűjtemény

Hazánk mezőgazdasági főterménye hagyományosan a búza. A búzatermés minőségének emelése érdekében ismerni kell a benne előforduló gyomnövényeket is. Ez azért szükséges, hogy ellenük a termesztés során védekezni lehessen, illetve a kicsépelt búzából a gyommagok eltávolíthatók legyenek. 1936-ban Gerhardt Guido és dr. Zsák Zoltán , a budapesti Vetőmagvizsgáló Intézet munkatársai összeállítottak és megjelentettek egy olyan maggyűjteményt, mely a gazdálkodókat segítette a búza gyommagvainak könnyű és biztonságos felismerésében.

fiolak.jpg

Szerző: Nagy József, muzeológus

Gazdasági szempontból minden gyomnövény káros, hiszen a talaj tápanyagait elvonja a termesztett növények elől. Még inkább károsak azok, melyek mérgező vagy ...

Tovább Szólj hozzá

gyomnövény búzatábla sz: Nagy József gyommag

2022. már 22.

„A jó gazda tudja, mi kell, Monori Mag mindig kikel.”

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
„A jó gazda tudja, mi kell, Monori Mag mindig kikel.”

Gyűjteményben őrzött mezőgazdasági reklámok az 1900-as években

Tavasz van, a magvetés időszaka. Megszokhattuk, hogy ilyenkor a mezőgazdasági boltok, áruházak polcai roskadoznak a színes, csábító és látványos zöldségek képeivel kecsegtető vetőmagcsomagoktól. A 20. század elején a Budapest közelében működő „Monori Mag” vetőmagokat forgalmazó cég olyan plakátokkal hívta fel a vásárlók figyelmét termékeire, melyek napjainkban akár egy-egy műalkotásnak is beillenének. Ezekből a plakátokból őrzünk néhányat a Mezőgazdasági Múzeumban is.

pa4373.jpg

Szerző: Farkas Gyöngyi, főmuzeológus

A Mezőgazdasági Múzeum Plakát- és Aprónyomtatvány-gyűjteményének egyik értékes darabja a Magyar Magtenyésztési Részvénytársaság 1930-as években készült nagyméretű (97 cm x 63 cm), színes plakátja. ...

Tovább Szólj hozzá

mag propaganda plakát sz: Farkas Gyöngyi plakátgyűjtemény

2022. jan 25.

Kopók, kajtatók, mindenesek...

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
Kopók, kajtatók, mindenesek...

Kutyák és más állatok szerepe a vadászat során

A vadászat a vadgazdálkodás alappillére, amelynek segítségével befolyásolni tudjuk a vadállomány nagyságát és minőségét. A vadgazdálkodás ugyanakkor magában foglalja a vadnak- és élőhelyének védelmét, fenntartását, illetve javítását is.

dsc_3109.JPG

Kép: Vadászkutya szobrok a Mezőgazdasági Múzeum A vadászat aranykora Magyarországon című kiállításában, fotó: Welker Gábor

Magyarországon a vad az állam tulajdona, de a vaddal történő gazdálkodás a vadászatra jogosultak (vadásztársaságok, földtulajdonosi közösségek) feladata. Természetesen, mint minden gazdálkodási formánál, így ebben az esetben is fontos, hogy a tevékenység nyereséges legyen, amit elsősorban a vadászatokból származó árbevétel biztosít.

Szerző: Nagy ...

Tovább Szólj hozzá

állatok vadászat vadászkutyák kopók apportírozás sz: Nagy László vadászat állatokkal

2021. dec 25.

A karácsonyi asztal

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
A karácsonyi asztal

„Harang csendül ,
Ének zendül,
Messze zsong a hálaének,
Az én kedves kis falumban.
Karácsonykor Magába száll minden lélek.”

Ady Endre: Karácsony /részlet/

1.jpg

Szerző: Németh Anna, múzeumpedagógus

A régi idők embere hitt abban, hogy a karácsonyi asztalon áldás van, s minden, ami arra kerül, megszentelődik. Ezek a szentelmények gyógyító erejükkel nemcsak a házban élő családot, hanem a jószágokat is segítették.

A karácsonyi asztalt a karácsonyi vacsorához terítették meg, és jellemzően aprószentekig, de volt, ahol újévig, sőt vízkeresztig is meghagyták. Az ünnepi ételeken kívül sok egyéb más is asztalra került, az asztallapra és az asztallábakat összekötő falécre (vagy az asztal alá) is tettek különféle ...

Tovább Szólj hozzá

karácsony karácsonyi asztal béklyó boroskancsó sz: Németh Anna karácsonyi morzsa karácsonyi abrosz

2021. dec 20.

„Titokzatos vagy szalonka…”

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
„Titokzatos vagy szalonka…”

Vadászat az oktatásban a 19. század végén és a 20. század első felében

Magyarországon az erdőőri szakiskolák intézményhálózata csak a 19. század végére alakult ki, a vadászati ismereteket ezért sokáig az erdész képzés keretében oktatták.
A vadászat irányítói általában a selmecbányai M. Kir. Bányászati és Erdészeti Főiskolán végzett erdőmérnökök, vagy stájer és cseh területről érkező jágerek voltak, a segédszemélyzetet főként az ún. vadászcselédek alkották.

Szerző: Albert Gábor, muzeológus

ag_01.jpgKép: Selmecbánya a századfordulón. Forrás: Barthos, 2002, I. Repro: Papp Tibor

A századelőn Selmecbányán folyt tehát felsőfokú képzés. A leendő erdőmérnökök vadászattanból is államvizsgát tettek, de ez a stúdium, – ahogy ez a főiskola 1911-es tanulmányrendjében és ...

Tovább Szólj hozzá

2021. nov 10.

Legenda, hagyomány és valóság

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
Legenda, hagyomány és valóság

Szent Márton napja és a lúdtartás

November 11-én, Márton napján ne felejtsük el a mondást: „Aki Márton napján libát nem eszik, egész éven át éhezik.” Ha még azt is észben tartjuk, hogy „a bornak Szent Márton a bírája”, és megkóstoljuk az újbort is, akkor már egy teljes gasztronómiai kalandtúrán vehetünk részt a jeles napon, amit semmiképpen nem érdemes kihagynunk. Milyen, az agráriumhoz köthető szokások fűződnek ehhez a naphoz? Milyen múltja, jelene van a libatartásnak? Cikkünkben ennek is utánajárunk.

ef_3599_r.jpgKép: Libacsalád etetése. (1940-es évek), MMGM Eredeti Fényképek Gyűjteménye

Szerző: Nagy László, muzeológus és Németh Anna, múzeumpedagógus

Szent Márton a pannóniai Savariában – a mai Szombathely környékén – született 316 táján és mivel ...

Tovább Szólj hozzá

süti beállítások módosítása