2022. jan 25.

Kopók, kajtatók, mindenesek...

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
Kopók, kajtatók, mindenesek...

Kutyák és más állatok szerepe a vadászat során

A vadászat a vadgazdálkodás alappillére, amelynek segítségével befolyásolni tudjuk a vadállomány nagyságát és minőségét. A vadgazdálkodás ugyanakkor magában foglalja a vadnak- és élőhelyének védelmét, fenntartását, illetve javítását is.

dsc_3103_web.jpg

Kép: Vadászkutya szobrok a Mezőgazdasági Múzeum A vadászat aranykora Magyarországon című kiállításában, fotó: Welker Gábor

Magyarországon a vad az állam tulajdona, de a vaddal történő gazdálkodás a vadászatra jogosultak (vadásztársaságok, földtulajdonosi közösségek) feladata. Természetesen, mint minden gazdálkodási formánál, így ebben az esetben is fontos, hogy a tevékenység nyereséges legyen, amit elsősorban a vadászatokból származó árbevétel biztosít.

Szerző: Nagy ...

Tovább Szólj hozzá

állatok vadászat vadászkutyák kopók apportírozás sz: Nagy László vadászat állatokkal

2021. dec 25.

A karácsonyi asztal

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
A karácsonyi asztal

„Harang csendül ,
Ének zendül,
Messze zsong a hálaének,
Az én kedves kis falumban.
Karácsonykor Magába száll minden lélek.”

Ady Endre: Karácsony /részlet/

1.jpg

Szerző: Németh Anna, múzeumpedagógus

A régi idők embere hitt abban, hogy a karácsonyi asztalon áldás van, s minden, ami arra kerül, megszentelődik. Ezek a szentelmények gyógyító erejükkel nemcsak a házban élő családot, hanem a jószágokat is segítették.

A karácsonyi asztalt a karácsonyi vacsorához terítették meg, és jellemzően aprószentekig, de volt, ahol újévig, sőt vízkeresztig is meghagyták. Az ünnepi ételeken kívül sok egyéb más is asztalra került, az asztallapra és az asztallábakat összekötő falécre (vagy az asztal alá) is tettek különféle ...

Tovább Szólj hozzá

karácsony karácsonyi asztal béklyó boroskancsó sz: Németh Anna karácsonyi morzsa karácsonyi abrosz

2021. dec 20.

„Titokzatos vagy szalonka…”

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
„Titokzatos vagy szalonka…”

Vadászat az oktatásban a 19. század végén és a 20. század első felében

Magyarországon az erdőőri szakiskolák intézményhálózata csak a 19. század végére alakult ki, a vadászati ismereteket ezért sokáig az erdész képzés keretében oktatták.
A vadászat irányítói általában a selmecbányai M. Kir. Bányászati és Erdészeti Főiskolán végzett erdőmérnökök, vagy stájer és cseh területről érkező jágerek voltak, a segédszemélyzetet főként az ún. vadászcselédek alkották.

Szerző: Albert Gábor, muzeológus

ag_01.jpgKép: Selmecbánya a századfordulón. Forrás: Barthos, 2002, I. Repro: Papp Tibor

A századelőn Selmecbányán folyt tehát felsőfokú képzés. A leendő erdőmérnökök vadászattanból is államvizsgát tettek, de ez a stúdium, – ahogy ez a főiskola 1911-es tanulmányrendjében és ...

Tovább Szólj hozzá

2021. nov 10.

Legenda, hagyomány és valóság

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
Legenda, hagyomány és valóság

Szent Márton napja és a lúdtartás

November 11-én, Márton napján ne felejtsük el a mondást: „Aki Márton napján libát nem eszik, egész éven át éhezik.” Ha még azt is észben tartjuk, hogy „a bornak Szent Márton a bírája”, és megkóstoljuk az újbort is, akkor már egy teljes gasztronómiai kalandtúrán vehetünk részt a jeles napon, amit semmiképpen nem érdemes kihagynunk. Milyen, az agráriumhoz köthető szokások fűződnek ehhez a naphoz? Milyen múltja, jelene van a libatartásnak? Cikkünkben ennek is utánajárunk.

ef_3599_r.jpgKép: Libacsalád etetése. (1940-es évek), MMGM Eredeti Fényképek Gyűjteménye

Szerző: Nagy László, muzeológus és Németh Anna, múzeumpedagógus

Szent Márton a pannóniai Savariában – a mai Szombathely környékén – született 316 táján és mivel ...

Tovább Szólj hozzá

2021. sze 17.

Kézzelfogható és bejárható építészet

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
Kézzelfogható és bejárható építészet

Séta a Vajdahunyadvár körül

A 19. század vége a késői historicizmus kora volt szerte Európában. „Az építészet a történelmi korok építészetének, bútorainak kelléktárából válogatott. Magyarország a magyarok Kárpát-medencei megtelepedésének, a honfoglalásnak a millenniumát ünnepelte 1896-ban. Ez a tény még fokozta is azt az igényt, hogy az évszázadok során elpusztult, elveszett értékeket pótolják rekonstruált, újraálmodott formában. A tervezett millenáris kiállítás színhelyéül a Városligetet jelölték ki.” (Rosch Gábor). A millenniumi kiállítás történelmi épületcsoportja, melynek legjellemzőbb épületrészei és motívumai az erdélyi Vajdahunyad középkori várából származnak, a közönségtől a Vajdahunyadvár nevet kapta.

34_o_vajdahunyadvar_mujegpalya_felol_regi_ef_10414_023_1_web.jpgFotó: A ...

Tovább Szólj hozzá

Vajdahunyadvár

2021. sze 13.

Vadászat és vadászfegyverek Magyarországon

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
Vadászat és vadászfegyverek Magyarországon

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum kiállítása az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás Kulturális Fesztiváljának keretében

Kiállításunk vadászösvény és a honfoglalástól napjainkig tartó időutazás. Az igazi vadászat ma is a vad látó, halló és szagló távolságán belül kezdődik, éppen úgy, mint ezer éve. Barangoljon hát velünk erdőn-mezőn, hogy megismerhesse a vadászat célját, módjait és a míves vadászfegyvereket. A természet, a vadászat ihlette művészeti alkotások ágyazzák az európai kultúrtörténetbe izgalmas utunkat.

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum kiállításán a saját gyűjteményi anyagon kívül a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum gyűjteményeinek legszebb műtárgyai először szerepelnek közös kiállításban, olyan részletgazdag képet festve ...

Tovább Szólj hozzá

2021. aug 10.

A földi kenyér

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
A földi kenyér

Egy legendás élőlény a földből

„Aki erkölcsös és erényes életet szeretne élni, az ne kóstolja meg a szarvasgombát” – olasz közmondás

Rejtélyes, legendás élőlény a szarvasgomba. A legtöbb embernek afrodiziákumként jut az eszébe, habár a szarvasgomba vágykeltő hatása egyértelműen nem bizonyított. Illata és íze fűszeres, kissé a fokhagymára emlékeztető, de emellett valami különös, nehezen meghatározható zamata van.

szarvasgomba_logo.jpg

Szerző: Gáspár László, muzeológus

Maga a szarvasgomba név sokféle, föld alatti gomba gyűjtőneve, mely felhasználását tekintve fűszer jellegű, értékes gasztronómiai különlegesség. Több, ma már régiesnek tűnő köznyelvi elnevezése is ismert, ilyenek például a trifla , a gímgomba , a kutyaorr gomba , a trufola , a drága ...

Tovább Szólj hozzá

szarvasgomba földi kenyér trifla sz Gáspár László

2021. júl 09.

A méhészcsont és az ördöngös méhész

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
A méhészcsont és az ördöngös méhész

A paraszti kultúra alapja a földművelés és az állattartás volt. Azok, akik nem ezzel foglalkoztak, különleges helyet foglaltak el a társadalomban. Mivel ismerték mesterségük minden csínját-bínját, fortélyos, tudós embereknek tartották őket és velük kapcsolatban nem kevés babona és hiedelem alakult ki. Így voltak tudós kocsisok, ördöngös molnárok, tudós pásztorok, vadászok, ördöngös bányászok, halászok stb. Közéjük tartozott a tudós, boszorkányos vagy ördöngös méhész is.

ef_2011_065_001_r.jpgfotó: Szalmakast vizsgáló méhész, háttérben fekvő kaptárak. 1950-es évek. Kereckey Miklós,
Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Eredeti Fényképek Gyűjteménye

Szerző: Szekeresné Simon Anett, múzeumpedagógus

A néprajzi kutatások során a kutatók a ...

Tovább Szólj hozzá

r méz babonaság sz:Szekeresné Simon Anett tudós méhész ördöngös méhész

2021. jún 29.

1400 lépés egy műtárgy körül

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
1400 lépés egy műtárgy körül

Alpár Ignác építési naplói

Nehéz feladat előtt áll a történész, amikor az általa kezelt múzeumi gyűjtemény közel 4000 műtárgyából azt a reprezentatív tárgyat kell kiválasztania, amely a legjobban szemlélteti a gyűjteményéhez kapcsolódó feldolgozó munkáját. A döntés azért is kifejezetten nehéz, mert a Mezőgazdasági Múzeum Dokumentációs Gyűjteményének gyűjtőköre a múzeum működéséhez szorosan kapcsolódó, archív és döntően papíralapú dokumentumokra terjed ki. A választást a dokumentumok nagy száma sem könnyíti meg, de ezen műtárgyak mindegyike értékes információt hordoz. A történész mesterségét tekintve múltunk minél hitelesebb megismeréséhez nyújt segítséget. Így most az olvasót egy közel 1400 lépésből álló – kb.1km hosszú – ...

Tovább Szólj hozzá

2021. ápr 30.

„Kopasz keselyű vörös kucsmában…”

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
„Kopasz keselyű vörös kucsmában…”

125 éve nyílt meg a budapesti Városligetben rendezett országos kiállítás

Ritka egyetértés jellemezte az országgyűlési pártokat a honfoglalás közelgő millenniumának méltó megünneplésével kapcsolatban. Rövid időre elcsendesedtek a politikai csatározások. A honfoglalás ezredéves emlékére 1896-ban megrendezett ünnepségsorozat az ezeréves múlt fölidézésével kívánta érzékeltetni az ország történelmi hivatását a keresztény Európában. Az országgyűlés döntése értelmében az Andrássy útnak a Városligetbe torkolló részén történelmi emlékmű állítását határozták el.   millenniumi_plakatok.jpg

Szerző: Estók János, főigazgató

A millenniumi emlékmű – Zala György szobrász és Schickedanz Albert építész tervei alapján – csak hosszú évek múlva (teljesen 1929-ben) készült el. Millenniumi emlékmű vet emeltek a ...

Tovább Szólj hozzá

1896 I. Ferenc József Vajdahunyadvár millenniumi emlékmű sz: Estók János millnniumi kiállítás Ezredéves Országos KIállítás

süti beállítások módosítása