2021. jan 18.

125 éves a Magyar Mezőgazdasági Múzeum

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
125 éves a Magyar Mezőgazdasági Múzeum

Jubileumi köszöntő

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum számára épített városligeti Vajdahunyadvár országos jelentőségű műemlék, a Liget meghatározó épületegyüttese. Közkedvelt úti célja a belföldi és külföldi turistáknak. Budapest és így Magyarország egyik fontos jelképe. Európa legnagyobb komplex mezőgazdasági múzeuma. Különleges nemzeti érték, valóságos hungarikum.

nyitokep_860_576.jpg

A 125 esztendeje alapított és 1896 óta az agrártárca fenntartásában működő múzeum létrehozásában Darányi Ignác földművelésügyi miniszter játszott kiemelkedő szerepet. Múzeumépületének, a ma is álló Vajdahunyadvárnak zseniális tervezője és építésze Alpár Ignác volt. A múzeum megnyitásától kezdve a vidék fővárosi kapujaként szolgálja az agráriumot. Az új ...

Tovább Szólj hozzá

jubileumi köszöntő 125 éves a Mezőgazdasági Múzeum

2021. jan 16.

Tavaszváró örömünnep

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
Tavaszváró örömünnep

Farsangi népszokások, hagyományok

Januárban, vízkeresztet követően kezdetét vette a farsang, mely húshagyó kedd éjfélig tart. Hamvazó szerdával belépünk a húsvétot megelőző böjti időszakba. Mire vezethető vissza a farsang eredete? Milyen szokásokat, tréfás hagyományokat tartottak farsangkor, s talán tartanak még ma is. Blogcikkünkből az is kiderül, hogy mi az az állakodalom, és hogy miért nem tartozott a hajadon lányok kedvencei közé ez az ünnep.  

farsang_01-01.jpg

S zerző: Németh Anna, múzeumpedagógus

A farsangi szokások eredete a tavaszváró örömünnepekig vezethető vissza. Az egyház az ördögök tombolásának tartotta ezeket a felszabadult ünnepléseket, ezért sokáig tiltotta. Magyarországon a középkorban honosodott meg igazán a farsang, Mátyás király udvarában olasz ...

Tovább Szólj hozzá

farsang alakoskodók sz: Németh Anna állakodalom vénlánycsúfolás legényavatás

2021. jan 06.

A három bölcs ünnepe

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
A három bölcs ünnepe

Január 6., Vízkereszt napja

A paraszti kultúrában mindennek szabott ideje van, melyet zömmel az elvégzendő mezőgazdasági munkák tagolnak, ezekhez kell igazodni. A karácsonyi időszak több lehetőséget ad az ünnepek megélésére, hiszen ilyenkor a kinti teendők korlátozottabbak, az emberek többet tartózkodnak házaikban. A legtöbb dramatikus népszokás, vagyis amikor gyermekek vagy felnőttek verses-énekes előadásokkal járják a házakat, ehhez az időszakhoz kötődik.

Január 6-a, vízkereszt vagy háromkirályok napja, a karácsonyi ünnepkör lezárása, melyet majd a farsangi időszak követ. Több esemény is kötődik ehhez a naphoz, mint például a víz-, a tömjén- és házszentelés, vagy a háromkirályjárás.

01_06_vizkereszt_20212.jpg

Szerző: Szekeresné Simon Anett, múzeumpedagógus

Maga a ...

Tovább Szólj hozzá

háromkirályok január 6. Vízkereszt csillagének háromkirályjárás dramatikus népszokás sz:Szekeresné Simon Anett

2020. dec 23.

Ürítsük jánospoharunkat!

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
Ürítsük jánospoharunkat!

December 27. János nap, a borszentelés napja

A karácsonyt követő időszakban folytatódik az ünnep. December 27-én tartjuk Szent János apostol napját, aki talán a leghűségesebb követője volt Jézusnak. S hogy mi köze Jánosnak a borhoz? A legenda szerint János apostol Ázsiában térített, magára haragítva ezzel Aristodemos fejedelmet. Aristodemos próbára tette Jánost, és így szólt: „ha azt akarod, hogy higyjek Jézusban, mérget adok innod... Ha semmi veszedelmet nem szenvedsz, tudni fogom, hogy bizony Isten az te istened.” János keresztet vetett a kehelyre, majd kiitta a mérgezett borral teli kupát, de csodálatos módon semmi baja nem történt, életben maradt.

12_27_janos_nap.jpg

Szerző: Németh Anna, múzeumpedagógus

Hazánkban a Szent János-napi borszentelés szokása a 13. században jelent meg. A ...

Tovább Szólj hozzá

bor jánosáldás borszentelés jánospohár sz: Németh Anna János nap

2020. dec 18.

Pest, két-nyul utcza 8.

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
Pest, két-nyul utcza 8.

Vidats István, a magyar ekegyártó

1802 december 19-én született az első magyar mezőgazdasági gépműhely és gyár alapítója, a 19. század leghíresebb magyar ekegyártója, Vidats István.

Bécsben, tanulmányai és munkája során ismerkedett meg a modern osztrák és német ekeformákkal. A Hohenheimi eke tovább fejlesztésével hozta létre az ún. Vidacs ekét , mely a magyar viszonyoknak leginkább megfelelő ekeforma volt és a 19. században egész Magyarországon általánosan elterjedt.

A vállalkozás fejlődésének reményében Pestre költözött. 1843-ban Röck Istvánnal, a kiváló gazdasági gépgyárossal közösen gépműhelyt nyitott, ahol továbbra is, a már országszerte népszerűvé vált eke volt a legfontosabb termék. 1848-ban gyárát a szabadságharc szolgálatába ...

Tovább Szólj hozzá

sz: Szabó László Vidats István Vidats eke Vidacs eke

2020. dec 16.

Adventi jeles napok, jóslások és babonák

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
Adventi jeles napok, jóslások és babonák

...egy kicsit másképp

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Eredeti Fényképek Gyűjteményében egy érdekes, magával ragadó fotóra bukkantunk.

ef_13019_r.jpg

A kép az 1920-as években készült, hátoldalán ez áll: Kuruzslóasszony. A gyerek beteg kezét gyógyítja úgy, hogy a karácsonyi morzsákat meggyújtja, amelynek a füstje fölé kell helyezni a gyerek kezét. A kuruzslást szigorúan üldözik, de titokban mégis elterjedt.  Copyright by the Kankovszky's Hungarian Prese-Photographic Exchange (Registr. No9...)

Advent időszakában és az év vége felé közeledve sok jeles naphoz jóslások, babonák vagy egyéb szokások köthetők. Csokorba szedtünk ezek közül jónéhányat, melyeket néhol egy kicsit könnyedebb, de reményeink szerint nem sértő kommentárokkal fűszereztünk meg. Vajon ...

Tovább Szólj hozzá

babona advent jóslás

2020. dec 12.

„Szent Lucának híres napja a napot rövidre szabja."

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
„Szent Lucának híres napja a napot rövidre szabja."

December 13. Luca napja

Luca a néphit szerint a szembetegségben szenvedők, a varrónők, a bűnbánó utcanők és a hegyes szerszámokkal dolgozók védőszentje. Neve a lux, azaz fény szóból ered. 1582-ig, a Gergely-féle naptárreformig, december 13-a volt az év legrövidebb és egyben az utolsó napja. Ez a nap a téli napforduló egyben. Luca napjához a nép rengeteg szokást kapcsolt, melyek gyakran egymásnak ellentmondó és pogány elemeket is tartalmaznak, hol fényhozó szentnek, hol pedig kísértetnek láttatják Lucát. Az e napon tett megfigyelésekből következtettek az eljövendő év időjárására, termésére vagy az egyéni sorsra.


Egy kis játék: Egy kattintással megállíthatod a videót, hogy megtudd jövendőbelid nevét.

Szerző: Ikvai-Szabó Emese, főmuzeológus

...

Tovább Szólj hozzá

boszorkányok hagymakalendárium Luca Lucázás Luca-szék sz:Ikvai-Szabó Emese Luca napi szokások Lucapogácsa Lucadió Lucagombóc Lucabúza

2020. dec 10.

Szelídgesztenye

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
Szelídgesztenye

Városi környezetben az adventi időszak elengedhetetlen hangulateleme a vaslapon sült gesztenye illata. Hogyan került a szelídgesztenye hazánkba és mióta termesztik? Milyen gazdasági hasznuk volt még a magvaknak? Megtudhatjátok blogbejegyzésünkből. 

dec_9_szelidgesztenye.jpg

Szerző: Tábori Tamara, múzeumpedagógus

A szelídgesztenye ( Castanea sativa ) Délnyugat- és Dél-Európában honos, elterjedésének északi határát a Kárpát-medencében éri el. Mint elegyfa tölgyerdeinkben ősidők óta él ezen a területen. A rómaiak már végeztek betelepítéseket, a maroni elnevezés is olasz eredetére utal. Hazánkban a Dunántúli-középhegységben Nagymaros–Visegrád és a Dunántúl nyugati és déli részén fordul elő szórványosan. Legszebb őshonos állományai Kőszeg, ...

Tovább Szólj hozzá

gesztenye szelídgesztenye sz: Tábori Tamara gesztenyesütő

2020. dec 08.

A mézek varázslatos világa

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
A mézek varázslatos világa

Hazai fajtamézek a mikroszkóp alatt

A méhészet a magyar mezőgazdaság egyik nagy szaktudást és élő munkaerőt igénylő, nemzetközi jelentőségű ágazata. A magas minőségű hazai mézek keresettek a világpiacon, a minőség megőrzése mindannyiunk érdeke.

dec_8_mezes_nap.jpg

Szerző: Medzihradszky Zsófia, főmuzeológus

A mézek vizsgálatát három fő csoportba lehet osztani. A legegyszerűbb, de nagy tapasztalatot igénylő vizsgálati módszer az érzékszervi vizsgálatok köre. Ezt minden méhész elvégzi: vizsgálja a méz színét, illatát, ízét. A legbonyolultabb, laboratóriumot igénylő vizsgálattípus a mézek kémiai és fizikai vizsgálata , ami a víztartalomtól a cukrok összetételén át egészen a vegyszer maradványokig terjedhet. Bonyolultságát tekintve a kettő közé helyezhető a ...

Tovább Szólj hozzá

méz mikroszkóp pollen akácméz selyemfű méz levendula méz sz:Medzihradszky Zsófia repcemnéz hárs méz gesztenye méz solidago méz napraforgó méz facélia méz

2020. dec 05.

Entz Ferenc emlékezetére, születésének évfordulóján

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
Entz Ferenc emlékezetére, születésének évfordulóján

„A magyar kertészet történetében dr. Entz Ferenc személye, munkája, mint mezsgye emelkedik ki, s vele kezdődik meg a modern kertészet, szőlészet és borászat hazánkban.” (Geday, 2000)

portre.png

Entz Ferenc (1805-1877)

Szerző: Nagy József, muzeológus

Entz Ferenc 1805. december 6-án született Sümegen. Apai nagyapja molnár volt, édesapja már tiszti főorvosként szolgált Zala vármegyében. Szüleit korán elvesztette. Az árván maradt fiút Pozsonyban élő anyai nagyszülei nevelték fel. A koronázó városban, a győri árvaház segélyéből végezte középiskolai tanulmányait. Itt szerezte első kertészettel kapcsolatos tapasztalatait is. A híres pozsonyi nagy magyar cseresznyét későbbi munkáiban is sokszor említi.

1825-ben beiratkozott a pesti ...

Tovább Szólj hozzá

sz: Nagy József Entz Ferenc Kertészeti Füzetek Borászati Füzetek kertészeti képzés

süti beállítások módosítása