Széchényi gróf kezdeményezésére 1827. június 6-án, 25 ezer néző előtt megrendezésre került az első pesti lóverseny. Az első pesti lóversenypálya a mai Üllői út és Soroksári út közötti területen működött 1827 és 1880 között.

A lovakkal való versengés távoli történelmi korokba nyúlik vissza. Gondoljunk csak a római kori kocsiversenyekre. Lovas versenyeket már az ősi pusztai népek is tartottak, ahol a rátermettség, erő, ügyesség valamint a ló gyorsasága és képzettsége alapján mérték össze tudásukat. Az idő előre haladtával a lovak képzettségét, tudását, idomíthatóságát megcsillogtató sportok alakultak ki. Napjainkban a ló főként a sportban és a szabadidős tevékenységekben hűséges társunk.

A modern lovassport első díjlovagló- és ugróversenyét 1864-ben Dublinban tartották. Magyarországon az első versenyre 1872-ben került sor Pozsonyban. Budapesten 1894-től rendeztek rendszeresen díjlovagló és díjugrató versenyeket. A három „klasszikus” lovas szakág: a díjlovaglás, a díjugratás és a military (lovastusa) 1912-ben a stockholmi olimpián mutatkozott be. 1969-től további szakágakat ismert el a Nemzetközi Lovas Szövetség, így ezután a fogathajtás, a lovastorna, a távlovaglás és a western díjlovaglás szakágban is rendezhettek bajnokságokat.

A lóverseny

Lóversenyzésnek azokat a lovassportokat nevezzük, ahol az elsődleges szempont a lovak gyorsaságának lemérése. A lóversenyeket speciálisan erre a célra kialakított versenypályákon, nemzetközi szabályok szerint rendezik. A lóversenyen belül két ágról beszélhetünk: a galoppversenyről és az ügetőről.

A galoppversenynél a lovak vágtában (galopp) versenyeznek, nyereggel a hátukon és zsokék lovagolják őket. Az ügetőnél a lovak egy kis kétkerekű kocsiba (sulky) fogva ügetnek, vagy poroszkálnak. Itt a vágtába ugrás kizáró ok.

Szerző: Németh Anna, múzeumpedagógus

A lóversenyek világszerte fontos társadalmi eseménynek számítottak és számítanak ma is. A futamokon magasrangú közéleti személyiségek, arisztokraták és diplomaták is megjelennek. A híres Epsom Derbyn az angol királyi család gyakran részt vesz.

A galopp

Angliában a London környéki mezőkön és a városkapun túli piactéren már a 12. században is  tartottak lófuttatásokat. 1226-ban tűzvész pusztított Newmarket-ben, majd a városka újjáépülése után megszületett egy hagyomány: minden vásár után lóversenyt tartottak. Newmarket ma is a lóversenyzés egyik fellegvára.

A középkorban és az utána következő századokban egész Angliában elterjedt a lóversenyzés és az ezzel szinte egyidőben kialakuló fogadási rendszer. A versenyzés elterjedése magával hozott egy hatalmas eredményt: a világ leggyorsabb lófajtájának kitenyésztését. Az acélos szervezetű, tetszetős küllemű és rendkívül gyors angol telivér napjainkban az egyik legnagyobb egyedszámban tenyésztett lófajta.

Kincsem, „a legyőzhetetlen csodakanca” is angol telivér volt.

Magyarországon a lóversenyzés és az angol telivér behozatala gróf Széchenyi István és báró Wesselényi Miklós nevéhez kötődik. 1815-ben Széchenyi angliai tanulmányútjáról fontos tapasztalatokkal ért haza, felkeltve az érdeklődést az angliai lótenyésztés és a lóversenyzés iránt. 1816-ban 21 lovat vásárolt Angliában és a következő években Wesselényi Miklóssal együtt további 19 lovat és 2 csikót hozattak haza. Széchenyi gróf angol idomárokat és zsokékat is szerződtetett, valamint 1821-ben megszerkesztette az első magyar lóversenyszabályzatot. Széchenyi 1828-ban adta ki Lovakrúl című könyvét, mely a lóversenyzés népszerűsítése mellett lótenyésztési tapasztalatairól és meglátásairól szólt.

Széchényi gróf kezdeményezésére 1827. június 6-án, 25 ezer néző előtt megrendezésre került az első pesti lóverseny. Az első pesti lóversenypálya a mai Üllői út és Soroksári út közötti területen működött 1827 és 1880 között. A Mezőgazdasági Múzeumban látható az első pesti lóversenypálya 1:32 méretarányú makettje, mely a korabeli ábrázolások alapján készült.  

1883-ban megépült a Kerepesi úti lóversenypálya, mely 2004-ig üzemelt. A jelenlegi lóversenypálya (mostani nevén Kincsem Park) 1925-ben nyitotta meg kapuit. Jeles versenyhelyszín, mely átvette a galoppfutamok és ügetőversenyek megrendezését a Kerepesi úti pályától.

Albertirsai út, Lóversenypálya (ma Kincsem Park), 1959.
FOTO:Fortepan — ID 4069 Adományozó/Donor: Gyöngyi.

A magyar tenyésztésű telivérek a 19. század elején érték el legnagyobb sikereiket. Az Epsom Derby győztes Kisbér, és az 54 versenyt nyert Kincsem teljesítménye a mai napig szenzációnak számít.  A második világháború után Imi (1953) és „fia”, Imperiál (1960) értek el rendkívüli és kimagasló teljesítményt, mind a versenyzés, mind a tenyésztés területén.

Imperiál

Az ügető

A 18. században a világ két ellentétes pontján, Oroszországban és Amerikában kezdték el kitenyészteni az ügető lovakat. A cél az volt, hogy nagy távolságokat átszelő gyors és kitartó lovak szülessenek. Így alakult ki az orlov és az amerikai ügető.

Meg kell említenünk a „jukker lovakat”, akik kis – közepes termetű, kitartó állatok voltak. A magyar parlagi lóból, később angol telivér nemesítéssel és félvér ménekkel tenyésztették tovább őket. Ez a kifejezés nem nevezhető fajtának, inkább a használati módot jelöli. Rövid idő alatt rendkívüli távolságok megtételére voltak képesek. A Berlin–Drezda, Berlin–Tata és Bécs – Pozsony között szervezett versenyeken a magyar jukkerfogatok hozták el az első díjakat. (A leghíresebb magyar ügető, az 1915-ös születésű Baka is anyai ágon jukker felmenőkkel rendelkezik.)

Az első magyarországi ügetőversenyt 1879-ben tartották a Városligetben. Bár előbb is voltak kocsiversenyek, ezeken az idő és a távolság számított, nem pedig a jármód. 1883-ban a lóversenyzés iránti határozott igény nyomán épült meg az ügetőpálya a Kerepesi úton, a Tattersall területén.

Az ügetőlovakat kifejezetten versenylovaknak tenyésztették ki. A verseny egy ellipszis alakú pályán folyik. A lovakat egy nagyjából 30 kg súlyú kocsiba, a sulkyba fogják be, ebben ül a hajtó. A lovak versenyügetésben haladnak, a vágtázás kizáró ok.

A fogadási rendszer

A lóversenyzéshez szinte a kezdetek óta hozzátartozik a fogadási rendszer.  A lóversenyzés alapja a leggyorsabb lovak kiválasztása, illetve ennek nyomán a sikeres versenyló-tenyésztés. A versenyüzem fenntartási költségeit javarészt a közönség által a lovakra kötött fogadási tételek biztosítják.  A fogadásoknak kétféle rendszere alakult ki: az angol eredetű bukméker és a francia eredetű totalizőr. Magyarországon a bukméker rendszer 1867-től az 1949-es államosításig működött. Totalizőr rendszerben 1827 óta lehet fogadni, és napjainkban is ily módon történnek a fogadások a lóversenypályán.

A klasszikus fogadási lehetőségek alapján téttel, hellyel befutóval és hármas befutóval lehet fogadni. Amikor megtesszük a tétet, a nyerőt (a győztest) kell eltalálni. A hely esetében azt kell eltalálni hogy a ló az első három hely közül melyiken fut be.  A befutó az 1930-as évek magyar találmánya. Ennek során az első két helyezettet kell eltalálni beérkezési sorrendben. A hármasbefutónál az első három célba érő lovat kell eltalálni helyes sorrendben.