Egyre népszerűbbek azok a híradások, amelyek természeti megfigyelésekről, jelenségekről tudósítanak vagy időjárással kapcsolatos katasztrófákat ismertetnek. Azonban talán vannak olyanok, akik nem is tudják, hogy ezek a közlések széleskörű és évszázadok óta precízen végzett természettudományos megfigyeléseken alapulnak.

A magyarországi csillagászati és meteorológiai kutatások egyik kiemelkedő tudós személyisége volt Konkoly-Thege Miklós (1842–1916). A két tudományterület fejlődése a 19. század második felében az ő kutatásaival és tevékenységével kapott nagy lendületet az országban. Jóllehet a nemzetközi hírnevet is szerzett tudós eredményei számos egyéb tudományos területen is jelentősek.

Így például amatőr fotográfusként is tevékenykedett, s munkájának eredményei megtalálhatók a Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeum 1902-ben bejegyzett leltári adatai között. Az intézmény 100 koronáért vásárolt tőle fényképeket. A fotográfiákat Konkoly-Thege Miklós készítette az ógyallai kastélyban, amely idővel az Országos Meteorológiai és Földmágnesességi Intézetnek adott otthont; az épületegyüttes, amelyben az intézet működött, a kastély és a hozzá tartozó park 1889-ig a család tulajdona volt.

Konkoly-Thege Miklós kastélya 1878 k. (MMgMK Eredeti Fényképek Gyűjteménye 1204.)

Konkoly-Thege Miklós 1871-ben kastélyának erkélyén állított fel néhány műszert, hogy esténként a világegyetem nagyszerűségében gyönyörködjön. Egy négyhüvelykes refraktor (a sugártörés elvén működő távcső), néhány óra és egy szextáns (navigációs, szögmérő eszköz) voltak az első műszerei. A tudós polihisztor nemsokára már a napfoltok és a hullócsillagok rendszeres megfigyelésével foglalkozott, s a műszerek számának gyarapodásával az erkély hamarosan szűknek bizonyult.

Túlexponált napfoltokról készült felvétel 1878-ból (MMgMK Eredeti Fényképek Gyűjteménye 1184.)

Ezért a parkban álló egykori fürdőházat 1871-ben átépítették és szerkezetileg is megerősítették, melynek eredményeként két kupolával és laboratóriumi helyiségekkel bővülhetett az épület. A tudós az egyik kupolában egy Londonban készült Browning-féle tíz és fél hüvelykes refraktort helyezett el.

Az újépítésű csillagvizsgáló 1880 körül (MMgMK Eredeti Fényképek Gyűjteménye 1204.)

Konkoly-Thege Miklós a vizsgálódó eszközeit maga tervezte és állította össze, mégpedig számos, e témában kutató és kísérletező külföldi tudós és gyártó közvetlen segítségével. Spektroszkopikus (elektromágneses sugárzással kapcsolatos) megfigyeléseket végzett, valamint egyes bolygók topografikus megfigyeléseivel is foglalkozott. Állócsillagok és üstökösök színképének vizsgálatára több spektroszkópot szerzett be, majd egy nagyobb napspektroszkópot, valamint egy napfotografáló készüléket is. Később egy hathüvelykes refraktor került a Browning-féle refraktor helyére. Ennek a teleszkópnak 1878-ban külön helyiséget építtetett, és ehhez a felszereléshez egy négy és fél hüvelykes refraktort is elhelyezett.

Refraktor (MMgMK Eredeti Fényképek Gyűjteménye 1195.)

Saját tapasztalásai alapján 1881-ben egy Repsold módjára felszerelt tíz hüvelykes nagy távcsövet állított össze Merz-féle objektív lencsével és Pauly csiszolta objektív prizmával. A nagy refraktorhoz 1889-ben új kupolát építtetett. Az új eszközökkel a csillagászati obszervatórium felszerelése asztrofizikai irányban fejlődött tovább.

Konkoly-Thege Miklós a magántulajdonában működő csillagvizsgáló berendezését és fenntartásának költségeit a saját vagyonából fedezte, ahogy vizsgálati eredményeinek publikálását is. Az obszervatórium főbb tevékenysége a napfoltok rendszeres megfigyelésére, az állócsillagok és bolygók spektrumának vizsgálatára, továbbá a nyolcvanas években a kolorimetriás megfigyelésekre terjedt ki. Az első kiadványok közül érdemes megemlíteni az 1883–85-ben elkészült spektroszkópiai katalógust, amely Kövesligethy Radó (1862–1934) megfigyelései alapján és közreműködésével jött létre, aki ekkor már Konkoly-Thege Miklós munkatársa volt Ógyallán.

1889-ben a tudós az államnak ajándékozta a család tulajdonában lévő, a kastéllyal szemközti telken álló területet, mert nem akart annak gazdálkodásával foglalkozni. A telken állami támogatással korszerű és európai színvonalon berendezett obszervatóriumot hoztak létre.

A jelenkori Mezőgazdasági Múzeumban máig őrizzük azokat a fényképeket, amelyeket Konkoly-Thege Miklós készített napfoltokról, különböző felhőtípusokról, valamint az ógyallai kastélyparkban felállított meteorológiai megfigyelő eszközökről.

Felhők (MMgMK Eredeti Fényképek Gyűjteménye 1206.)

A tudós a századfordulót követő időszakban, az Országos Meteorológiai és Földmágnesességi Intézet igazgatójaként a meteorológiai megfigyeléseket gyakorlati célúvá tette: a gazdálkodás feltételeit befolyásoló hőmérsékleti, csapadék stb. tényezőket helyezte a vizsgálódások tárgyává, valamint vezetése idején szervezték meg a prognózisszolgálatot és adták ki az első térképes időjárásjelentést.

Az intézmény működésének fontosságát Darányi Ignác földművelésügyi miniszter – hasonlóan a többi kísérletügyi intézethez – szívügyének tekintette.

De ebbe a támogatott intézményi körbe tartozott a miniszter által 1896-ban alapított Mezőgazdasági Múzeum is. Így egyáltalán nem meglepő, hogy az 1906-ban újonnan felépített Vajdahunyadvárban létrehozott kiállításokról készült egyik Erdélyi Mór felvétel is megőrizte a téma egy részletét. Ezzel a fotográfiával a múzeum egy elfeledett kiállítását dokumentálja és persze a fénykép által Konkoly-Thege Miklós elméleti munkásságának vizsgáló eszközeit is.

A meteorológiai kiállítás részlete, jobb oldalt a tárlóban a megfigyelés egyik eszköze

Erdélyi Mór felvétele, 1910 körül (MMgMK Eredeti Fényképek Gyűjteménye 7868.)

A cikkben felhasznált, illetve hivatkozott szövegek forrásai:  

A cikk címe idézet Ábrányi Emil: Föld – Konkoly Thege Miklósnak című verséből (1900. január 18.) In Dr. Konkoly Thege Miklós emlékezete (1842–1942). Budapest, A M. Kir. Földmívelésügyi Minisztérium fennhatósága alatt álló M. Kir. Orsz. Meteorológia és Földmágnességi Intézet kisebb kiadványai Új sorozat 14., 1942. (MMgMK Qc 4267.)

Dr. Róna Zsigmond: Dr. Konkoly Thege Miklós. In Különlenyomat a Földrajzi Közlemények 1917. évfolyam XLV. Kötet 6. füzete. 3–4. Budapest, Pritz Ármin könyvnyomdája, 1917.

Magyar Életrajzi Lexikon: Konkoly-Thege Miklós. https://mek.oszk.hu/00300/00355/html/