A történelmi épületcsoport az Árpád-kori román várkompozíció felől

A Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeumot 1896. június 20-án alapították. Ezen a napon írta alá Darányi Ignác földművelésügyi miniszter a Múzeum alapítóleveleként becsben tartott iratot. Maradandó épületet a Szépművészeti Múzeum 1906-os megnyitását követő évben, 1907-ben kapott Budapesten, a városligeti Vajdahunyadvárban. Azóta lakja a számára épült, 1991-től műemléki védettségű épületegyüttest a magyarországi agrárkultúra múltját őrző, jelenét bemutató közgyűjtemény, Magyarország egyik legrégebbi és leglátogatottabb szakmúzeuma. Európa legnagyobb mezőgazdasági múzeuma.

A nagy múltú intézmény létrehozása azonban még ennél is korábbra tehető. A gazdatársadalomnak – élén az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek – ugyanis régi törekvése volt egy oktató jellegű mezőgazdasági gyűjtemény megteremtése Budapesten. Az egyesület „Köztelek”-nek nevezett pesti székházában létre is hoztak egy szakkiállítást 1869-ben, majd két év múlva megnyitották a mezőgazdaság eredményeit bemutató Gazdasági Múzeumot, a Mezőgazdasági Múzeum elődjét. A Köztelek kiállításaiban 1891-ig fogadták a látogatókat. Az OMGE célja az volt, hogy ne egyesületi, hanem állami fenntartású országos intézményként működjön a jövőben a korszerű agárgazdálkodás szemléltetésére is hivatott múzeum. Darányi Ignác ezt a társadalmi, egyesületi indíttatású kezdeményezést karolta föl. A megvalósításra a honfoglalás millenniumára tervezett, budapesti országos kiállítás teremtett lehetőséget. 1896 nyarán és kora őszén ki is választották a mezőgazdasági múzeumba szánt anyagokat. A múzeum első tárgyai, dokumentumai tehát kisebb részben az OMGE köztelki tárlatából, nagyobb részben a millenáris kiállításnak a hazai mezőgazdaság 19. század végi állapotát tükröző pavilonjaiból származtak. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum fenntartója a földművelésügyi tárca volt és maradt napjainkig.

Már az indulásakor is pazar gyűjteménnyel bíró Múzeum a millenniumi kiállítás Történeti Főcsoportjának épületegyüttesében, a városligeti „Vajdahunyadvárban” lelt otthonra. Ferenc József magyar király az 1897. szeptember 12-én megnyílt múzeumot személyesen is meglátogatta. A Múzeum méltó elhelyezését társadalmi konszenzus övezte. Az országgyűlés képviselőházában a kormány 1900. évi előterjesztése a Múzeum új, végső épületének létrehozásáról támogatást nyert, és fölkarolta azt a főváros is. A uralkodó, Ferenc József 1907. június 9-én nyitotta meg az újonnan berendezett kiállításokat.

A Múzeum alapításától kezdve törekedett a műtárgyak, történeti értékű iratanyagok, az agrárgazdaságilag értékes, hiteles okmányok, nyomtatványok, kéziratok és fényképek gyűjtésére. Az azóta eltelt több mint százhuszonöt év alatt olyan történetileg jelentős gyűjtemények jöttek létre, amelyek egyedülállóak és a magyar kulturális örökség fontos részét képezik. A Múzeum a magyarországi (Kárpát-medencei) agrártörténeti kutatásoknak egyik fontos, sőt egyes területeken meghatározó intézménye. Jelentőségét erősíti, hogy a magyarországi múzeumok közül a legnagyobb, mintegy hatszázezer tételből álló szakkönyvtárral rendelkezik. A Múzeum filiáléjaként működik a nagyüzemi gazdálkodást szemléltető, a Festeticsek alapította keszthelyi Georgikonban berendezett majormúzeum, a legyőzhetetlen Kincsem versenylóról ismert tápiószelei Blaskovich Múzeum, a Lajosmizsei Kiállítóhely, azaz tanyamúzeum, valamint a paraszti portát megjelenítő cecei Tájház.

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum múltban gyökerező és a mában élő intézmény, amely a magyarság kulturális örökségét képező agrártársadalom- és agrárgazdaság-történeti emlékeit őrzi és mutatja be a Kárpát-medencei településterületen. Ma talán a korábbiaknál is fontosabb feladatot tölt be: a felduzzadt városi népesség többsége eltávolodott a mezőgazdasági termeléstől, a falu világától. Mindeközben egyre nagyobb hangsúly helyeződik az emberek mindennapi életében az egészséges táplálkozásra, az élelmiszerbiztonságra és a környezettudatos életmódra. A városligeti Vajdahunyadvár sajátos feladatú, a falusi és a városi emberek számára is fontos létesítmény, Budapest és Magyarország egyik jelképe.

,,Földművelési muzeum a Városligetben” feliratú képeslap, keltezése 1909

A Vajdahunyadvár 2025 tavaszán