Január 22. Vince nap

Nagy József, muzeológus

Népünknek számos olyan képzettársítása alakult ki, amelyek bizonyos napokhoz, dátumokhoz kapcsolódtak. Ezek sokszor évszázados megfigyelések eredményei, amelyek apáról fiúra szálló szokásokká, hagyományokká, parasztregulákká érlelődtek, más esetekben viszont semmilyen tudományos alapjuk nincs, csak egyszerű babonás hiedelmek.

A szőlővédő szentek tisztelete már a középkori Magyarországon jelen volt. A 18. században katolikus egyházi és főúri támogatás mellett kultuszuk erősödött.

A naptári év első szőlővédő szentjének, Zaragozai Szent Vincének a neve napja január 22.

 Zaragozai Szent Vince (II. Basil Menologion-ja, 10. század) (Fotó: Catholic Online)

Vince napja különösen kedves a szőlősgazdáknak, mert szeretnék, ha a népi szólás-mondás regulája valóra válna, vagyis, ha aznap szép, enyhe idő lenne. Ha pedig olvad a hó, megcsordul az eresz, akkor bőséges szőlőtermésre, sok borra van kilátás. Miként a rigmus mondja: „Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince!”

Zaragozai Szent Vince a 3–4. században élt. Életéről és haláláról igen keveset tudunk, viszont a korai keresztény idők olyan szentje, akinek igazolt a valós történeti létezése. Hispániában Zaragoza közelében, Huescában született és Valenciában halt vértanúhalált 304-ben, a Diocletianus császár uralkodása alatt elrendelt nagy keresztényüldözés idején (303–313). A legenda szerint Vincentiust és Valerius püspököt – akinek diakónusa (igehirdetéssel megbízott segédlőpapja) volt Vince – börtönbe vetették, mert mindketten megtagadták, hogy a pogány isteneknek áldozzanak. Vincének felajánlották, hogy szabadon engedik, ha a tűzbe dobja a Szentírást, de ő ezt visszautasította. A dühös helytartó az idős Valeriust száműzte, Vincét pedig olyan szörnyű kínzásoknak vetette alá, hogy abba belehalt. A holttestét keselyűk martalékául dobták, ám az égből leszállott hollók a keselyűket elkergették. Ez után a szent testét egy nehéz kővel együtt zsákba tették és a tengerbe vetették, de a hullámok partra sodorták. A monda szerint bírája ekkor így kiáltott fel: „Hát még halálában sem tudom őt legyőzni?” Testét a keresztények megtalálták, és a ma Szent Vince-fokként ismert helyre vitték. Sírja fölé szentélyt emeltek, amit később is hollók őriztek. Latin eredetű nevének – Vincentius – jelentése ’győzedelmes’.

Vince az egyház legjelentősebb vértanúi közé tartozik. Rendszerint diakónusi öltözetben, tömjéntartóval, könyvvel, pálmaággal (vértanúság jele), börtöntoronyban, tüzes kampóval (kínzására utal), lánccal, hajóval, malomkővel, hollóval, angyallal ábrázolták.  

 Szent Vince vértanú (ismeretlen festő, olajfestmény) (Fotó: Catholic Online)

Szent Vince a szőlősgazdák védőszentje

Európában a 11. század óta tekintenek Szent Vincére a szőlészek védőszentjeként. A borral való kapcsolatáról azonban nem maradtak fenn bizonyítékok, de szerepe lehetett ezen ünnep kialakulásában neve jelentésének: –Vin-cent – ’százannyi bor’.

Tiszteletének kialakulását elősegítette nemesi származása, amelyre a középkori Európa sokat adott. Közép-Európában a kultusza a 12. században az Ołbini Szent Vince apátságba került ereklyéi révén, a sziléziai Boroszlóból (németül Breslau, lengyelül Wrocław) terjedt szét, de francia-vallon szőlészek 11–14. századi Kárpát-medencébe településével is összefüggésbe hozható.

Szent Vince Lisszabon, Zaragoza, Valencia és Vicenza városának patrónusa, valamint a szőlőtermesztőké, a német és francia vincelléreké. A borászok, a borkereskedők és az ecetgyártók is védőszentjüket tisztelik benne. Ugyanakkor tisztelői kérik a segítségét a nyelv betegségei és a beszédkészség zavarai ellen is.

Magyar vonatkozások

Szent Vince alakja feltűnik az 1030 körül készült magyar koronázási paláston. Legendáját az az 1527-ben elkészült Érdy-kódex is tartalmazza.

A Vince névből ered vincellér szavunk. A vincellér a szőlők kezelésével és megőrzésével, nagyobb szőlőbirtokoknál a munkák felügyeletével megbízott személy volt.

A védőszent személyét a magyar bortermelő gazdák mindig is nagyra becsülték. A Délvidéken hagyományosan erős volt a tisztelete. „Ahol Szent Vincének szőlőhegyi szobra állt, azt ott még a gyermek is megsüvegelte.”

Szent Vince, a szőlőtermesztők patrónusa (Pellerin, 1830-as évek, színes nyomat
Forrás: gallica.bnf.fr / Bibliothéque nationale de France)

Vince-napi szokások, hagyományok

Január havának 22. napja időjárási fordulónap, és egyúttal termésjósló nap. Szent Vince ünnepének kalendáriumi helye egyben az új csillagászati hónap kezdőnapja. Ez a tény arra utal, hogy a középkortól úgy tisztelték, mint aki a tél felett győzedelmeskedik, és aki előhírnöke a lassan közeledő tavasznak is.

Vince napján megfigyelik a szőlősgazdák és borászok az időt, a szőlőtőkét, a vesszőket, a szőlővesszőkön a rügyeket, és megfigyeléseikből következtetnek az az évi termés bőségére.

A Vince-napi regulák első ismert hazai előfordulása a pesti ferencesek 1498 körül készült misekönyvében található.

Vince-napi időjóslás

A Vince-naphoz kapcsolódó időjósló hagyományok szép, napos idő esetén jó, ellenkező esetben rossz bortermést jósoltak. A közismert időjárási, fentebb már idézett hiedelem így hangzik:

„Ha megcsordul Vince,

Tele lesz a pince.”

Borospince, Fotó: Kovács Géza

 vagy másként:

 „Hogyha szépen fénylik Vince,
 Megtelik borral a pince.”

A moldvai magyaroknál a következő változatot jegyezték fel:

„Fényes Vince, tele pince.
Ködös Vince, üres pince.”

A Vince-napi időjárási regula a délvidéki magyarok körében így szól:

„Ha fénylik Vince, megtelik a pince.
Ha csepeg, csurog, kevés lesz a borod.”

Napjához további időjárási regulák is fűződnek:

„Vince, ki a borok szentje: a telet tanítja rendre.

Mint a jó borok a hideget, Vince úgy győzi le a telet.”

A Bács vármegyei Topolyán a várható kukoricatermést is megjósolták a Vince-napi időjárásból: amilyen hosszú jégcsapok lógnak az ereszen, olyan hosszúak lesznek a kukoricacsövek.

A Vince-napi időjárás figyelmeztette a szőlősgazdákat, hogy hozzá kell látni a készülődéshez a tavaszi munkák megkezdéséhez. Ha megenyhült az idő, akkor nekifogtak a metszőollók, metszőkések, szőlőkapák élezéséhez, előkészítéséhez.

Borfogyasztás

Ha történetesen szép idő köszönt be ezen a napon, akkor – hogy jó legyen a bortermés – nagyokat isznak a szőlősgazdák.

Fotó: Orosz Diána

Ugyancsak Vince-napi néphagyomány a dűlőjárás és a pincejárás is.

Dűlőjárás, szőlőszentelés

A dűlőkben a szőlő tövéhez és a borosgazdák poharába is csurgattak a borból, mindkettőt ugyanabból a babonás célból: ha most iszik a tőke és iszik a gazda, akkor jó lesz a termés.

A vincézés szokása szerint a szőlőültetvények négy sarkát megszentelt borral vagy szentelt vízzel öntözik meg. Sok helyen papot is hívnak, s a tőkékre Isten áldását kérik.

Vince napi szőlőhegyjárás Kőhídgyarmaton, Fotó: Bokor Klára

Terményvarázslat

Babonából ősszel a szőlő bekapáláskor üvegekben bort rejtettek a föld alá, vagy a szőlősorok végére hurkát, kolbászt, gömböcöt (töltelékkel teli disznógyomrot) kötöztek, hogy a szőlőfürtök nagyobbra növekedjenek.

Fotó: vylyan.hu

Vincevessző

A Drávaszögből terjedt el az a szokás, hogy a szőlősgazdák a Vince-napi időjárásból és az ekkor lemetszett „vincevesszők” állapotából jósolták meg a szüret gazdagságát.

A hagyomány szerint január 22-én, a szőlőből vesszőt kell metszeni, majd meleg szobában vízbe állítani. Ha kifakadnak a szőlővesszőn a rügyek, akkor a kis hajtások alapján megjósolható a várható termés mennyisége.

Az őszi bekapáláskor a szőlőben elrejtett borokat ilyenkor kellett megkeresni és kiásni. Akinek pedig ez sikerült, az megihatta a megtalált üveg tartalmát.

  Fotó: Pető Piroska

Pincejárás

Mivel e nap a „szőlővessző pálfordulója”, a gazdák az ország déli vidékein vidáman ülték meg Vince napját. A pincejárás során a gazdák egyik pincéből a másikba látogatva kóstolták egymás borait, áldomásoztak, kérték a tőkékre Isten áldását. Kenyeret, hurkát, kolbászt, szalonnát is vittek magukkal. Falatozás közben szó esett az elmúlt évi termésről, a szüretről. Amikor az óboros palack kifogyott, sor került az új borok megkóstolására is: ilyenkor kölcsönösen dicsérték azokat, és jókívánságokat mondtak:

„Jövőre se legyen rosszabb, inkább több...!”

Asszonyok ilyenkor nem mehettek a pincékbe.

Vince napján házasodnak a madarak

Egyes magyarországi német településeken ezen a napon nem dolgoztak, hanem misére mentek. Némely felvidéki és német ajkú településeken úgy tartják, hogy Vince napján házasodnak a madarak, ezért nem szabad az erdőbe menni és fát vágni, zajongani.

Manapság pincészeteket és borrendeket is neveznek el Szent Vincéről. Számos borvidéken tisztelettel emlékeznek meg ünnepéről, amelyek turistacsalogató látványossággá is váltak.

A Szent Vince borrend Békés Vármegyei Lovagi Széke, Fotó: Gyulai Hírlap – Szabó Eszter