A magyarság számára a gímszarvas szakrális lény, az örök megújulás, a Nap vagy az égi hatalom által küldött mitikus vezérállat. E máig élő ősi szimbólum megőrzésének fontosságát támasztják alá azok a jeles vadászattörténeti események, amelyek a magyar földön esztendőről esztendőre ismétlődő szarvasbőgés idején estek meg az utóbbi csaknem másfél évszázad alatt.

Marion Schuster, világrekord gímbika bronzszobra a sohollári völgyben, 2019.
Fotó: H. István.

A Magyar Mezőgazdasági Múzeumnak Európa-szerte páratlan trófeagyűjteménye van, állandó vadászati kiállításának célja pedig az, hogy megismertesse a látogatókkal a vadászat múltját, hagyományait és gazdasági jelentőségét. A kiállítás számos díjazott ...

Augusztus 20-a Magyarország egyik legfontosabb nemzeti ünnepe az államalapító I. Szent István király emléknapja, amikor az ország első keresztény uralkodóját, országunk ezeréves történelmét, gazdag hagyományait, valamint az idei búzából sült új kenyeret ünnepeljük.

Strobl Alajos: Szent István mellszobra . A Szent István teremben elhelyezett, elpusztult szobor korabeli másodpéldánya. Készült a Zsolnay gyárban, 1899–1900-ban. Janus Pannonius Múzeum. Fotó: Rostás Péter 

Államalapítás, Szent István király, új kenyér

Első királyunkat Kr. u. 1000-ben koronázták meg a II. Szilveszter pápa által küldött koronával. Szent István független keresztény királyságot alapított, uralkodása alatt erős hatalmat teremtett, ...

Buzgó Gábor

A napjainkban tapasztalható klímaváltozás kedvez a szélsőséges, extrém időjárási jelenségek kialakulásának, ezek között említhető a kánikula és az aszály is. A kánikula szó a Nagy Kutya csillagkép legfényesebb csillaga, a Szíriusz latin elnevezéséből, a canicula , vagyis kiskutya szóból származik. A Nagy Kutya csillagkép és a Szíriusz a nyári időszakban van a legmagasabban az éjszakai égbolton, s az ókori rómaiak ezt a csillagképet összekapcsolták a hőséggel, innen ered az elnevezés. A kánikulával kapcsolatban gyakran felmerülő meteorológiai fogalmak a hőhullám, a hőségnapok és a nyári napok száma. A hőhullám extrém meleg levegőátvonulást jelent, mely legalább öt egymást követő napból áll. A ...

A „Hangya” Szövetkezet 1921–1922-ben épült, IX. kerületi Közraktár utca 30-ban álló épületéről készült grafika. Forrás: A „Hangya” Termelő-Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet, a Magyar Gazdaszövetség Szövetkezeti Központja első 25 éve. Budapest, 1923. oldalszám nélkül.

A „Hangya” Szövetkezet 1898. január 23-án alakult meg Károlyi Sándor gróf iniciatívája nyomán és jelentős anyagi támogatásával. A szövetkezet ügyvezető titkárát – későbbi ügyvezető igazgatóját, utóbb elnökét (1934) – a közgazdász Almási Balogh Elemér személyében találta meg Károlyi, fő teoretikusát, a Szövetkezés című lap elindítóját (1901) és szerkesztőjét pedig az agrárius politikai szárnyhoz tartozó Bernát ...

A történelmi épületcsoport az Árpád-kori román várkompozíció felől

A Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeumot 1896. június 20-án alapították. Ezen a napon írta alá Darányi Ignác földművelésügyi miniszter a Múzeum alapítóleveleként becsben tartott iratot. Maradandó épületet a Szépművészeti Múzeum 1906-os megnyitását követő évben, 1907-ben kapott Budapesten, a városligeti Vajdahunyadvárban. Azóta lakja a számára épült, 1991-től műemléki védettségű épületegyüttest a magyarországi agrárkultúra múltját őrző, jelenét bemutató közgyűjtemény, Magyarország egyik legrégebbi és leglátogatottabb szakmúzeuma. Európa legnagyobb mezőgazdasági múzeuma.

A nagy múltú intézmény létrehozása azonban még ennél is ...

Az Attila nevű magyar szürke bika a budapesti tenyészállat-kiállításon. Ludwig Károly felvétele, 1920-as évek (MMgMK Eredeti Fényképek Gyűjteménye 308.)

A homok és a szik birodalma című időszaki kiállításunkkal a Kiskunsági Nemzeti Park alapításának 50. évfordulójáról emlékezünk meg, bemutatjuk a területéhez tartozó sokféle élőhely változatos flóráját és faunáját. A természeti kincsek mellett azonban nem feledkezhetünk meg a tájhoz kötődő emberről sem. Ebben a térségben lehetetlen nem szólnunk a mezőgazdasági tevékenységről, a mai állapotot megelőző társadalmi és gazdasági viszonyok egyes agrártörténeti vonatkozásairól.

Hol találkozhat ma ez a két látszólagosan ellenérdekelt, a valóságban azonban ...

Egyre népszerűbbek azok a híradások, amelyek természeti megfigyelésekről, jelenségekről tudósítanak vagy időjárással kapcsolatos katasztrófákat ismertetnek. Azonban talán vannak olyanok, akik nem is tudják, hogy ezek a közlések széleskörű és évszázadok óta precízen végzett természettudományos megfigyeléseken alapulnak.

A magyarországi csillagászati és meteorológiai kutatások egyik kiemelkedő tudós személyisége volt Konkoly-Thege Miklós (1842–1916). A két tudományterület fejlődése a 19. század második felében az ő kutatásaival és tevékenységével kapott nagy lendületet az országban. Jóllehet a nemzetközi hírnevet is szerzett tudós eredményei számos egyéb tudományos területen is jelentősek.

Így például ...

Bontott bükkös. Fotó: Gáspár László

Az idén 2025. május 15-én és 16-án rendezik meg az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) 155. Vándorgyűlését, amelynek a Vas vármegyei Sárvár ad otthont, a házigazda pedig a vármegyei állami erdőket kezelő Szombathelyi Erdészeti Zrt. E nagy horderejű eseményen az OEE tagjai mellett a meghívott társ- és kormányzati szervek képviselőivel együtt mintegy 700 fő vesz részt.

A magyar erdészet, az erdészeti műszaki-gazdasági értelmiség legrégebbi társadalmi szervezete az Országos Erdészeti Egyesület, amely 1866. december 9-én alakult meg Pesten az 1851-ben alapított Ungarischer Forstverein jogutódjaként. Mára több mint négyezer fős tagsága nagyobb részben erdészekből, erdőmérnökökből, ...

Májusban új időszaki kiállítás nyílik múzeumunkban, a Nemzeti Parkok Hete-rendezvénysorozat keretében. Idén az 50 éves Kiskunsági Nemzeti Parkot mutatjuk be „testközelből” látogatóink számára. A kiállításban megismerkedhetnek a természetvédelem magyarországi történetével is. A helyi természeti értékek őrzésének és bemutatásának kiemelkedő személyisége volt Annók Szabó János, a bugaci madárkapitány.

Pihenő madarak. Kiss Imre felvétele. Kiskunsági Nemzeti Park

A hazánk természeti értékeit az elmúlt évszázadok során kedvezőtlenül alakító folyamatok ellensúlyozására hozott első természetvédelmi intézkedés 1879-ben az erdők védelmét foglalta törvénybe. Hasonlóan fontos állomás volt a hazai ...

Jókai Mórt, a regényírót mindenki ismeri, regényeit e honban mindenki olvasta, kevésbé ismert azonban, hogy szenvedélyes kertész, szőlőtermesztő és borkészítő is volt a nagy mesélő. Az Egy magyar nábob című regénye honoráriumából 1853-ban a Sváb-hegyen vásárolt telkén gyümölcsfákat és szőlőt telepített, virágokat ültetett. Növényeit lelkiismeretesen gondozta, óvta a kártevőktől, kórokozóktól és amennyire tudta, az elemi csapásoktól.

Jókai Mór Sváb-hegyi nyaralója. Forrás : Vasárnapi Újság , 1904. május 8.

Tapasztalatairól, megfigyeléseiről A Kert című szaklapban színes kis cikkekben számolt be az érdeklődő olvasóközönség számára. Ahogyan a szőlőt friss gyümölcsként vagy télire eltéve ...