Mindennapi életünket a hulladék keletkezése óhatatlanul végig kíséri. Saját szemünkkel látjuk és pénztárcánkkal tapasztaljuk, mennyi hulladékot dobunk ki, vagy éppen mennyi felesleges tárgyat halmozunk fel otthonainkban. Nagyon ritkán gondolunk azonban bele, hogy a nálunk kézzelfogható hulladékként végző tárgyaknak mennyi „láthatatlan hulladék” következménye van, előállításuk és szállításuk mennyi energiát, alapanyagot igényel, vagy éppen a megsemmisítésük, eltüntetésük mibe kerül a természetnek és mibe kerül nekünk.
Ugyanígy nehéz azt is átlátni, hogy a virtuális térben tárolt e-mail, honlap vagy egy fénykép mennyi energiát fogyaszt, hiszen fizikailag nem foglal sok helyet. Az adattároló központok azonban akkora méreteket öltenek már, hogy a világ energiafogyasztásának 1/5-ét ezek fenntartása teszi ki.

Szerző: Tábori Tamara, múzeumpedagógus

Akkor cselekszünk környezettudatosan, ha mindig mérlegeljük, vajon valóban szükségünk van-e az adott termék vagy szolgáltatás használatára. A környezettudatosság első lépcsőfoka a lemondás (REFUSE), amely megelőzi a csökkentés (REDUCE), az újrahasznosítás (REUSE) és a visszaforgatás (RECYCLE) kérdését.

Cikksorozatunkban öt témát körül járva mutatjuk meg, hogyan keletkeznek a hulladékok, mire érdemes figyelnünk, hogy kevesebb legyen belőlük és olyan megoldásokat is ajánlunk, melyeket te is könnyen beépíthetsz mindennapjaidba. Írásainkban jól hasznosítható linkeket is ajánlunk, amennyiben egy-egy témának részletesebben is utána szeretnél járni. Hiszen vannak olyan szakmai és civil szervezetek, amelyek a valós veszélyről, a tennivalókról és a megoldási lehetőségekről hiteles szakmai háttéranyagokkal szolgálhatnak.

Az élelmiszerek hosszabb távú eltarthatóságát és minőségének biztonságát részben a csomagolóanyagoknak köszönhetjük. A műanyagot először 1938-ban állították elő laboratóriumban. Közel 100 év alatt a legnépszerűbb civilizációs termékek kategóriájából az egyre kevésbé kívánatos kategóriába süllyedt.

A műanyag termékek lebomlási ideje típustól függően 50 és 1000 év közé tehető. A felhasznált műanyag mennyiségét az újrahasznosítás mellett a gyorsan lebomló termékek választásával is csökkenteni tudjuk, hiszen ezek gyártása is egyre jobban fejlődik. Például többféle növényi alapanyagból készülnek egyszer-használatos edények vagy csomagolóanyagok.

Tudtad, hogy 1 db üveg használatával kb. 40 db azonos térfogatú pet-palackot válthatsz ki? Bár az üveg emberöltőben mérve túl nagy lépték alatt bomlik le (1-2 millió év), hosszútávú használata és viszonylag hatékonyan újrahasznosítása (pl.: útépítéseken a felület érdesítése használják) előnyben részesíti a műanyag flakonokkal szemben.

A legkörnyezetkímélőbb megoldás azonban az élelmiszerek csomagolására az, ha kimérve vásároljuk és a saját tárolóeszközünkben visszük haza azokat. Persze ez nagyban összefügg a tudatos vásárlással, hiszen nem járunk nap mint nap dobozokkal, flakonokkal és többféle zsákkal felszerelkezve. Tehát jó, ha előre eltervezzük, melyik napon, milyen boltban fogunk vásárolni, hogy adott esetben nálunk legyen a megfelelő típusú tároló. Ezzel az átgondolt, előre tervezett vásárlással a feleslegesen megvásárolt élelmiszer mennyiségét is jelentősen csökkenthetjük, és azt a megszívlelendő elvet is megvalósíthatjuk, miszerint a megelőzés fontosabb az utólagos hulladékgazdálkodásnál vagy újrahasznosításnál.

TIPP: A tárolásnál vagy a díszcsomagolásnál kerüld az egyszer-használatos csomagolóanyagokat. Helyette választhatsz főleg természetes anyagokból (textil, papír, fa) készült zsákokat, tasakokat vagy dobozokat.

Érdekel? Nézz utána: 

http://www.fna.hu/hir/nozacsko

http://fna.hu/hir/eljmuanyagnelkul1

https://zerohero.hu/magazin/zero-waste-a-felkapott-fogalom-mit-jelent-pontosan