2020. dec 10.

Szelídgesztenye

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
Szelídgesztenye

Városi környezetben az adventi időszak elengedhetetlen hangulateleme a vaslapon sült gesztenye illata. Hogyan került a szelídgesztenye hazánkba és mióta termesztik? Milyen gazdasági hasznuk volt még a magvaknak? Megtudhatjátok blogbejegyzésünkből. 

dec_9_szelidgesztenye.jpg

Szerző: Tábori Tamara, múzeumpedagógus

A szelídgesztenye (Castanea sativa) Délnyugat- és Dél-Európában honos, elterjedésének északi határát a Kárpát-medencében éri el. Mint elegyfa tölgyerdeinkben ősidők óta él ezen a területen. A rómaiak már végeztek betelepítéseket, a maroni elnevezés is olasz eredetére utal. Hazánkban a Dunántúli-középhegységben Nagymaros–Visegrád és a Dunántúl nyugati és déli részén fordul elő szórványosan. Legszebb őshonos állományai Kőszeg, Sopron és Nagymaros környékén, valamint a Mecsekben vannak. Sok helyen a tölgyeket kivágták, a gesztenyét értékes terméséért meghagyták. Így jöttek létre parkszerű tiszta állományai. Igen magas kort, 500–800 évet is megél. Muck Endre „a soproni erdők atyja” kezdeményezésére telepítettek is szelídgesztenyést a 19. század végén a Soproni-hegységben. Más források szerint a szelídgesztenye már évszázadokkal előbb részét képezte a Sopron környéki erdőknek.  Nagymaroson 700 éve folyik a szelektálás, Károly Róbert, Nagy Lajos és Mátyás király hozatott ide Itáliai területekről fákat. A legöregebb állomány Zengővárkony 40 hektárt felölelő természetvédelmi területe. Itt található az a 300 év körüli egyed is, mely 2017-ben az év fája volt.

dsc_0394-2.jpg
Kép forrása: https://evfaja.okotars.hu/scoreboard/2017

A magvak keményítőben gazdagok (44%), de emellett fehérjét (3%) és olajat (22,5%) is tartalmaznak, tehát igen táplálóak. Természetes előfordulásának területén a fényes barna makktermést gabona hiányában, ínség idején, még a 18. században is kenyérlisztnek használták. Manapság pedig a paleolit és a gluténmentes diétát követők egyik alap búzaliszt helyettesítője. A gesztenye és a tölgy makk értékes takarmány-adalékanyag, ugyanis fehérje- és zsírtartalmuk meghaladja a búzáét és a kukoricáét. Fája értékes, tartós, vízálló keményfa. Göcsejben hagyományosan házépítésre is használták, de szőlőprések, bútorok is készültek belőle. A szelídgesztenye gyógynövény is, leveléből és a termés héjából készíthetünk nyálkahártyát nyugtató teát, mely a köhögési rohamokat enyhíti. Fontos, hogy nem összetévesztendő a vadgesztenyével, minthogy külön növénytani rendbe tartoznak.

Gesztenyesütő

gesztenyesuto.JPG
fotó: Papp Tibor

A Magyar Mezőgazdasági Múzeumban is őrzünk egy gesztenyesütőt. Kőszegen, magánszemélytől vásárolták 1988-ban. Egyedi készítésű eszköz. Hegesztéssel készült a sütő rész: kerekre hajlított vaslemezből és erős dróthálóból. A nyele ovális keresztmetszetű, csiszolt. A sütő részéhez egy tartót erősítettek, a tartót két szegecs rögzíti a nyélhez.

Teljes hossza: 122 cm
Nyélhossz: 85 cm
A sütő átmérője: 30 cm 

A nyélre erősített lyuggatott aljú vastálba öntötték a gesztenyét, a szabad tűz (pl.: erős rőzseláng) fölé tartották. Ilyenkor a gesztenyét nem vagdosták be, a saját héjában párolódott meg, kb. 10 perc alatt. Ezután konyharuhával bélelt kosárba öntötték és betakarták, majd ha kissé kihűlt, lepucolták az elszenesedett héjat és jóízűen elfogyasztották. 

Szólj hozzá

gesztenye szelídgesztenye sz: Tábori Tamara gesztenyesütő