2021. ápr 30.

„Kopasz keselyű vörös kucsmában…”

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
„Kopasz keselyű vörös kucsmában…”

125 éve nyílt meg a budapesti Városligetben rendezett országos kiállítás

Ritka egyetértés jellemezte az országgyűlési pártokat a honfoglalás közelgő millenniumának méltó megünneplésével kapcsolatban. Rövid időre elcsendesedtek a politikai csatározások. A honfoglalás ezredéves emlékére 1896-ban megrendezett ünnepségsorozat az ezeréves múlt fölidézésével kívánta érzékeltetni az ország történelmi hivatását a keresztény Európában. Az országgyűlés döntése értelmében az Andrássy útnak a Városligetbe torkolló részén történelmi emlékmű állítását határozták el.   millenniumi_plakatok.jpg

Szerző: Estók János, főigazgató

A millenniumi emlékmű – Zala György szobrász és Schickedanz Albert építész tervei alapján – csak hosszú évek múlva (teljesen 1929-ben) készült el. Millenniumi emlékmű vet emeltek a ...

Tovább Szólj hozzá

1896 I. Ferenc József Vajdahunyadvár millenniumi emlékmű sz: Estók János millnniumi kiállítás Ezredéves Országos KIállítás

2021. ápr 23.

Szent György-nap régen és ma

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
Szent György-nap régen és ma

Szent György a középkorban a lovagok, majd később a lovas katonák védőszentje, valamint a fegyverkovácsok és a lovat tartó parasztok patrónusa is volt. Ez utóbbira utal görög neve (Georgius), ami földművelőt jelent. Ünnepe Európa szerte ősi tavaszkezdő napnak számított, nálunk a Kárpát-medencében kultusza különösen virágzott. Ebben szerepet játszott az is, hogy zománcképe a Szent Koronán is megtalálható. Napja (április 24.) hagyományosan a jószágok legelőre hajtásának kezdő időpontja. Az állatokat általában Szent Mihály napig (szeptember 29.) legeltették.

Szerző: Nagy László, muzeológus és Németh Anna, múzeumpedagógus

2009_138_24_kep_php.jpg

Kép: Az egri érseki uradalom gazdasága. Legelő ménes a pusztában. Pusztaszikszó, 1938. ...

Tovább Szólj hozzá

állatok gulyás pásztor pásztorok állattartás csikós pásztorélet legeltetés kondás kihajtás Szent György nap sz: Németh Anna sz: Nagy László szilaj állattartás

2021. ápr 03.

Ételszenteléstől az ünnepi étkezésig

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
Ételszenteléstől az ünnepi étkezésig

Hogyan kerül a bárány a húsvéti ünnepi asztalra?

Húsvét kapcsán érdemes megemlékeznünk azokról az ételeinkről, amelyeknek megszentelt formában történő fogyasztása megvédte a híveket a nagyböjt utáni mértéktelenségtől. A folyamatos egyházi enyhítések következtében ugyan manapság a hivatalosan elvárt böjt már nem jelent semmiféle testi megterhelést, de az ételszentelés hagyománya napjainkban is változatlanul tovább él.

Melyek azok az eledelek, amelyek elsősorban húsvéti szentelménynek számítanak? Természetesen a sonka, a kalács, a tojás, a torma és sok helyen a bárány .

baranyok.jpg

Írta: Németh Anna, múzeumpedagógus és Nagy László, muzeológus  

A HÚSVÉTI BÁRÁNY

Eredete, vallásban elfoglalt helye

A húsvét az egyik legrégibb keresztény ünnep és egyúttal a ...

Tovább Szólj hozzá

húsvét bárány ünnepi asztal húsvéti asztal sz: Németh Anna sz: Nagy László szentelmények

2021. ápr 01.

Itt a tojás, piros tojás....

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
Itt a tojás, piros tojás....

Húsvét kapcsán a hímes tojásról

A húsvét kapcsán rögtön eszünkbe jut a húsvéti nyúl, a barka, a locsolkodás, a locsolóversek, illetve a piros tojás. A húsvéti ünnepkör igen sok eleme egyházi eredetű és jellegű, de az idők során a tárgyak és a szokások jelentősége változott. Családonként eltérő az is, hogy a keresztény hagyományok mennyire hatják át az ünnepet. A hímes tojás, a piros tojás mégse veszít népszerűségéből, bár valószínűleg napjainkban már nem ugyanazt képviseli, mint a régi időkben.

himes_tojas_blog.jpg

A tojás az emberiség életében mindig is kitüntetett jelentőséggel rendelkezett, és már nagyon korán találkozhatunk a tojáshéj díszítésével is.

A tojás egy összetett szimbolikájú tárgy. Gömbölyded alakja a tökéletességet jelképezi, az ...

Tovább Szólj hozzá

húsvét tojás hímes tojás húsvéti tojás tojásírás sz:Szekeresné Simon Anett

2021. már 26.

A racka, a merinó és a magatarti juhász

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
A racka, a merinó és a magatarti juhász

Húsvét kapcsán a juhtartásról

Húsvétra készülünk. Kalácsot sütünk, tormát reszelünk, sonkát, tojást főzünk, és egyre több háztartásban kerül bárány az asztalra. Mindegyik étel jelképrendszere és elkészítése külön előadások tárgyát képezhetné, de e blogcikk keretein belül most nézzük a húsvéti bárányt, pontosabban – és roppant hivatalosan fogalmazva – a hazai juhtenyésztési ágazat egykori és mai helyzetét.

juhasz_logo.jpgkép: Magyar Mezőgazdasági Múzeum Eredeti Fényképek Gyűjteménye

  Írta: Nagy László, muzeológus és Németh Anna, múzeumpedagógus

Ha a magyarországi juhtenyésztésről beszélünk, először is érdemes tisztázni, hogy van-e különbség a juh és a birka között. Talán sokan meglepődnek most, de a válasz az, hogy igen, van. Régebben ...

Tovább Szólj hozzá

húsvét birka bárány juhász juh racka merinó juhtartás juhászat sz: Németh Anna sz: Nagy László

2021. már 17.

Kincsem

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
Kincsem

147 éve ezen a napon megszületett a „Magyar Csoda”

Március 17-e Kincsem, a „Magyar Csoda” életében fontos dátum. 1874. március 17-én született Tápiószentmártonban Blaskovich Ernő lótenyésztő birtokán, és ugyanezen a napon, 1887. március 17-én pusztult el Kisbéren. Waternymph, angol telivér anyától és egy Angliából származó, Kisbéren fedező, angol telivér apaméntől, Cambuscantól született. Nevét Blaskovich Ernőnek köszönheti, aki szokása szerint egyéves korukban nevezte el a telivér csikókat, és a számára legkedvesebbet a Kincsem névvel ajándékozta meg.

kincsem_gipsz.jpg

Kép: ifj. Vastagh György szobrászművész Kincsem szobra

Írta: Németh Anna, múzeumpedagógus

1876 őszén Kincsem Hesp Róbert gödi tréningterepére került, és elkezdődött trenírozása. Hesp Róbert sajátos ...

Tovább Szólj hozzá

születésnap március 17. csodakanca Blaskovich Kincsem sz: Németh Anna Magyar Csoda

2021. feb 26.

„… igy csinyald meg, tehát kész”

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
„… igy csinyald meg, tehát kész”

Érdekességek és receptek egy 1779-es szakácskönyvből

Szerző: Benei Bernadett, muzeológus és Németh Anna, múzeumpedagógus

Nehéz dolgunk lenne, ha csak egy érdekes tárgyat, jelen esetben iratot szeretnénk kiválasztani a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Agrártörténeti Iratok 50,940 dokumentumot számláló gyűjteményéből. A latin nyelvű hazai történeti források kutatójaként nem kérdés, hogy az 1526-os mohácsi csata előtt keletkezett 52 eredeti oklevél valamelyikét választanám, talán a legrégebbit, amelyet 1286-ban a turóci konvent adott ki egy birtok adás-vétellel kapcsolatban, vagy egy jobbágyszökést ismertető 17. századi iratot, esetleg egy zálogügyletet leírót. Vagy inkább ismertessem azt az 1799-ben keletkező ítéletet, amit a Hont vármegyei szolgabíró hozott egy sertéslopás ...

Tovább Szólj hozzá

receptek szakácskönyv böjt kása böjti receptek 1779 sz: Németh Anna sz: Benei Bernadett nyelvújítás előtt

2021. feb 12.

„Tányért, villát hozzanak, hogy éhen ne haljanak!”

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
„Tányért, villát hozzanak, hogy éhen ne haljanak!”

Lakodalmas tálak a Kerámiagyűjteményből

„Gondoljanak csak a mindenkori falvak lakodalmas asztalára! Még a legszegényebbek is úgy érezték, hogy ki kell tenniük magukért, és a „babszemező hosszú asztalokra” odahordták, ami szem-szájnak ingere, és nem sajnálták akár az egész évi jövedelmüket a lakodalom bőségére áldozni.” (Illyés Gyula: Puszták népe)

ef_2013_172_55.jpgKép: Lakodalom násznépének csoportképe, 1940.
Fotó: Békei Boldizsár
Magyar Mezőgazdasági Múzeum Eredeti Fényképek Gyűjteménye

Szerző: Kiss Beatrix, muzeológus és Németh Anna, múzeumpedagógus

Az esküvő és a lakodalom az emberi élet kiemelkedő fordulópontja, melynek hagyományos ideje ősszel, a kisböjt alatt, illetve télen, farsang idején volt. A farsang felszabadultabb hangulatú időszaka megszakította a ...

Tovább Szólj hozzá

farsang lakodalom sz: Németh Anna sz: Kiss Beatrix lakodalmas tál cseréptál Kerámiagyűtemény

2021. jan 28.

Tisztelgés Alpár Ignác (1855–1928) építész emléke előtt

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
Tisztelgés Alpár Ignác (1855–1928) építész emléke előtt

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár nemes hagyományai közé tartozik, hogy évente megemlékezik a székhelyét tervező zseniális mérnökről és születésnapján – január 17-én – az intézmény munkatársai megkoszorúzzák a Városligetben álló Alpár Ignác emlékművet.


alpar_ignac_portreja_logo.jpg
Kép: Alpár Ignác portréja (1905 körül; ismeretlen fényképész) 

Szerző: Dr. Matits Ferenc, főmuzeológus

A tehetséges építőművész, aki Berlinben szerzett diplomát és pályázataival már a német fővárosban is sikereket aratott, Magyarországra hazatérve építészeti irodát nyitott.

Budapest lakossága 1880-ban 370,767, 1890-ben 506,384, 1900-ban 733,358, 1910-ben pedig 880,371 fő volt. Az építkezési láz kezdete Budapesten az 1890-es évek elejére ...

Tovább Szólj hozzá

építész millennium Vajdahunyadvár Alpár Ignác sz:Matits Ferenc

2021. jan 20.

„ha művét keresed, nézz körül”

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
„ha művét keresed, nézz körül”

Egy múzeumalapító agrárminiszter, Darányi Ignác

Darányi Ignác gondolkodását a kiegyezés eredményeinek védelme, a mezőgazdaság érdekeinek figyelembevételével megvalósítandó harmonikus gazdaságfejlesztés, a magyarság gazdasági, politikai, kulturális hegemóniájának megőrzése, és a vallási türelem jellemezte. Személyében a társadalmi és gazdasági környezet változásaira figyelő, ezekre válaszolni akaró politikust ismertünk meg. Értéket teremtett, mellette eltörpültek hibái és tévedései.   

17_bernat_istvan_daranyi_ignac_t_tag_emlekezete_a_magyar_tudomanyos_akademia_elhunyt_tagjai_folott_tartott_emlekbeszedek_bp_1931_kep_vagott.jpgKép: Darányi Ignác
Kép forrása: Bernát István Darányi Ignác t. tag emlékezete
A Magyar Tudományos Akadémia elhúnyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek Bp., 1931

Szerző: Dr. Fehér György, ny. főigazgató

Sétálunk a járvány és a téli hideg miatt szinte néptelen ...

Tovább Szólj hozzá

alapító földművelésügyi miniszter Darányi Ignác sz: Fehér György

süti beállítások módosítása