2020. okt 21.

Szüreti felvonulás és bál

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
Szüreti felvonulás és bál

Minden, ami szüret 4. rész

A szüret munkát, de egyben ünnepet is jelentett az emberek számára. A szüretelést szüreti felvonulással és bállal ünnepelték. A szüreti szokások része volt az evés, az ivás, a reggelig tartó táncmulatság. Az előző évszázadokban a szüret idejére a törvénykezés is szünetelt, a szőlőhegyeken víg nótázás és néha fegyverdurrogtatás is hangzott.

szerző: Németh Anna, múzeumpedagógus MMGM

A szüreti szokások eredete a különböző agrárrítusok, maszkos alakoskodások terén kereshető. A 19–20. század fordulóján miniszteri rendelet írta le és szabályozta a szüreti szokásokat , melyek ma a szüreti felvonuláshoz és bálhoz köthetők. Ezek a közös nevezőre hozott szokások a 18–19. századi uradalmi szőlőmunkások szokásait ...

Tovább Szólj hozzá

ünnepek szüret szőlő sz: Németh Anna

2020. okt 16.

Borkészítés

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
Borkészítés

Minden, ami szüret 3. rész

A szüretet különböző borkészítő eljárások és munkafolyamatok követték. Legfontosabb tennivaló a fürtök megtörése, a lényerés, és a must vagy a bor tároló edénybe juttatása (bortárolás) volt. A szőlőfeldolgozás módja függött a borkészítés helyi hagyományaitól és attól, hogy milyen gazdasági épületek álltak rendelkezésre.

szerző: Németh Anna, múzeumpedagógus MMGM

ef_04840_r.jpgkép: Préselik a szőlőt. 1943.
(Magyar Mezőgazdasági Múzeum Eredeti Fényképek Gyűjteménye)

Szüretkor szekereken, lovaskocsikon vitték ki a szőlőhegyre a szüreti eszközöket, a kádakat, a dézsákat és a fertályokat. Az állandó szőlőhegyi épületek nélküli területeken (Észak-Magyarország, Alföld) a leszedett szőlőt a szüretelőhelyen ...

Tovább Szólj hozzá

szüret bor borkészítés sz: Németh Anna

2020. okt 13.

A szüret

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
A szüret

Minden, ami szüret 2. rész

Az év ezen időszakában már országszerte szüretelnek, találkozik a család, eljönnek a barátok, és egy jó hangulatú szürettel alapozzák meg az ezévi bor kiváló minőségét. A következőkben a 19. és a 20. század eleji szüreteket idézzük föl, pontosan hogy is telt egy ilyen nap, mely területen mikor kezdődött a szüret, milyen eszközöket használtak a szüretelés során?

szerző: Németh Anna, múzeumpedagógus MMGM

Magyarország éghajlatán a szőlő általában októberben érik, az Alföldön kicsit korábban, a hűvösebb vidékeken később. Ennek nyomán alakulnak a szüret kezdetének időpontjai is.

Az Alföldön és a Dél-Dunántúlon általában szeptember 28-án, Szent Mihály napján kezdték a szüretet, míg Zalában, Göcsejben ...

Tovább Szólj hozzá

ünnepek szüret bor szőlő sz: Németh Anna

2020. sze 30.

Minden, ami szüret

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
Minden, ami szüret

A szőlőmunkák éves rendje

A szüret kiemelten fontos a mezőgazdasági munkák sorában. Sok munka, hagyomány és öröm is kötődik hozzá. Cikksorozatunkból kiderül, milyen munkákat végeztek tavasztól őszig a szőlőkben, milyen szokások és ünnepek kapcsolódtak a szürethez, milyen kórokozók veszélyeztették a növényeket és hogyan védekeztek ellenük. Cikkeinket a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Eredeti Fényképek Gyűjteményében őrzött egyedülálló felvételek színesítik.

szuret_fb_cover_gif.gif

szerző: Németh Anna, múzeumpedagógus, MMGM

A termő szőlőültetvények minden évben ugyanazt a törődést kapták, éves rendje volt a szőlő körüli teendőknek. Egyrészt a tőkék termőképességét őrizték, másfelől gondozták a növényt, hogy szép és egészséges fürtöket hozzon. ...

Tovább Szólj hozzá

szüret szőlő metszés sz: Németh Anna szőlőmunkák

2020. júl 15.

 „Csodaszarvas” a reformkorból

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
 „Csodaszarvas” a reformkorból

Amit a trófeákról tudni érdemes

„A magyar erdő első vadja, a magyar vadász legkívánatosabb zsákmánya – a derék agancsú szarvasbika” – írta gróf Széchenyi Zsigmond. A gímszarvas a magyarság emblematikus nagyvadfajaként mindig kiemelt jelentőséggel bírt népünk történetében. Eredetmondánktól kezdve, hiedelemvilágunkon keresztül, a díszítőmotívumainkon át a magyarság ezernyi szállal kapcsolódik a gímszarvashoz. Festők, írók, költők egész sorát ihlette meg, és egyúttal történelmünk és kultúránk egyik főszereplőjévé vált. Világrekordok és legendás trófeák tanúskodnak a 20. századi vadgazdálkodás eredményeiről.

Szerző: Sánta Ákos, muzeológus
Magyar Mezőgazdasági Múzeum 

balazsmohai_037_kicsi.jpgA vadászat aranykora Magyarországon állandó kiállítás, ...

Tovább Szólj hozzá

trófeák sz: Sánta Ákos agancsok

2020. jún 29.

Ma megszakad a búza töve

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
Ma megszakad a búza töve

Június 29. Péter – Pál napja, az aratás kezdete

Eleink úgy tartották, hogy a búza Szent György napján szökik szárba, májusban kihányja a fejét, Szent Vid napján abbahagyja a növekedést és Péter-Pál napján megszakad a töve.   Ezen a napon a gazdák megnézték a búzát, rozsot, és csak egy-egy kaszasuhintással „kezdték el” az aratást. A nagy munkálatok másnaptól következtek.

Szerző: Németh Anna, múzeumpedagógus
Magyar Mezőgazdasági Múzeum
  06_29_peter_pal_napja.jpg

A mindennapi táplálkozásban a kenyér volt a legfontosabb élelmiszer, ehhez a családok termelték meg a szükséges búzát. Nem véletlen, hogy az Alföldön a búzát „élet”-nek nevezik.

Az aratás az év legnehezebb, legmegerőltetőbb mezőgazdasági munkája volt, melyen mindenki részt vett.  A férfiaknak és a nőknek egyaránt ...

Tovább Szólj hozzá

sz: Németh Anna Péter Pál aratás ünnepe

2020. jún 24.

Az „év teteje”

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
Az „év teteje”

Június 24. Szent Iván napja, a nyári napforduló ünnepe

„Ég a tűz, szent Iványi tűz! Hadd égjen csak, hadd lobogjon,
Minden sánta meggyógyuljon! Ég a tűz, szent Iványi tűz!
Hadd égjen csak, hadd lobogjon, Az épkézláb megmaradjon.
Ég a tűz, a szent Iványi tűz! Hadd égjen csak, hadd lobogjon,
A világ ne vakoskodjon.”

Szerző: Németh Anna, múzeumpedagógus, Magyar Mezőgazdasági Múzeum

A nyári napforduló ünnepéről napjainkban is tűzgyújtással emlékeznek meg. Június 21. a csillagászati nyár kezdete.  A keltáknál, a germánoknál és a szlávoknál az ezt követő napokon ünnepelték az év „tetejét”. Ez a hagyomány élt tovább a keresztény Európában is, főként a Szent Iván-napi tűzünnepben. A Szent Iván nap Keresztelő Szent Jánosnak, a magyar népdalban „virágos” Szent ...

Tovább Szólj hozzá

napéjegyenlőség sz: Németh Anna Szent Iván napja

2020. jún 23.

Földfogyatkozás - Trianon 100

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
Földfogyatkozás - Trianon 100

Csoportos képzőművészeti kiállítás a Vajdahunyadvár Galériában

Június 22-én nyitottuk meg csoportos képzőművészeti kiállításunkat Trianon századik évfordulójára emlékezve. Kiállításunkban jelentős magyar képzőművészeket kértünk fel Trianont értelmező alkotásaik bemutatására. Hiszünk abban, hogy ez a válogatás számos megközelítést, értékelő feldolgozást ad majd vizuálisan és tapintható formában, egyedülálló élménnyel gazdagítva a befogadót, aki talán jobban el is mereng majd a kiállítás megtekintése után. A tárlat augusztus 30-ig tekinthető meg a Vajdahunyadvár Galériában.

foldfogyatkozas_honlap_940_788.jpgA kiállítás arculatát Pásztor Gyöngyi tervezte.
Plakátja önálló művészeti alkotásként szerves része a tárlatnak.

Idén nem csak Trianonra és azokra emlékezünk, akik a két ...

Tovább Szólj hozzá

Vajdahunyadvár Trianon100 Földfogyatkozás képzőművészeti kiállítás Vajdahunyadvár Galéria

2020. jún 05.

Helyre, tétre, befutóra

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
Helyre, tétre, befutóra

1827. június 6-án rendezték meg az első pesti lóversenyt

Széchényi gróf kezdeményezésére 1827. június 6-án, 25 ezer néző előtt megrendezésre került az első pesti lóverseny. Az első pesti lóversenypálya a mai Üllői út és Soroksári út közötti területen működött 1827 és 1880 között.

Szerző: Németh Anna, múzeumpedagógus
Magyar Mezőgazdasági Múzeum

A lovakkal való versengés távoli történelmi korokba nyúlik vissza. Gondoljunk csak a római kori kocsiversenyekre. Lovas versenyeket már az ősi pusztai népek is tartottak, ahol a rátermettség, erő, ügyesség valamint a ló gyorsasága és képzettsége alapján mérték össze tudásukat. Az idő előre haladtával a lovak képzettségét, tudását, idomíthatóságát megcsillogtató sportok alakultak ki. Napjainkban a ló főként a sportban ...

Tovább Szólj hozzá

lóverseny Kincsem Imperiál angol telivér sz: Németh Anna első pesti lóversenypálya

2020. máj 22.

„A változatosság gyönyörködtet”.

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
„A változatosság gyönyörködtet”.

De miért fontos ez?

Miért kell megóvni és fenntartani élővilágunk gazdagságát? Mi a felelőssége az egyes országoknak ebben? Mi a helyzet Magyarországon? Mitől csökkenhet egyes területek fajgazdagsága? Mi lehet a megoldás ennek megfékezésére? Bejegyzésünkben körbejárjuk a biológiai sokféleség fogalmát, és azt is bemutatjuk, hogy Magyarországon milyen kezdeményezések alakultak ki a genetikai sokféleség megőrzésére.

05_22_biodiverzitas_2.jpg

Bár sokak úgy gondolhatják, hogy tőlük távol állnak ezek a fogalmak, mégis érdemes elgondolkodnunk azon, hogy miért ünnepeljük május 22-én a biológiai sokféleséget.  

A biológiai sokféleség – idegen szóval biodiverzitás – kifejezi, hogy mennyire változatos és gazdag élővilágunk. A sokféleség természeti kincsünk, a ...

Tovább Szólj hozzá

biodiverzitás sz: Szemmelveisz Ildikó Biológiai sokféleség