2024. máj 22.

Szent Orbán napja - május 25-e

Nagy József, muzeológus

A védőszentek nevével jelzett napok és a hozzájuk kapcsolódó hiedelmek, tapasztalások, jóslások a 16. századtól megjelenő kalendáriumok révén lettek ismertek. A szőlővédő szentek tiszteletét és fontosságát hangsúlyozták az első magyar nyelvű mezőgazdasági szakkönyvek írói is. Európában a legismertebb a szőlőtermést biztosító és őrző védőszent, Orbán. Ő az utolsó fagyosszent, a szőlőművelők, borászok, kádárok és kocsmárosok félve tisztelt patrónusa, egyike a népi kalendárium fő alakjainak, aki német nyelvterületen valóságos kultusz tárgya volt, és akit a középkori németek a szőlő oltalmazójának tekintettek.

Orbánt a róla készült szobrokon, képeken néhol pápaként, fején tiarával, kezében pápai kereszttel, máshol püspökként, fején püspöksüveggel, kezében főpásztori bottal ábrázolják. E kettősséget az magyarázza, hogy Elzász és Lotharingia szőlővidékein a 9. századig Orbán Langres-i püspököt tartották a szőlőművelők védőszentjüknek. I. (Szent) Orbán pápa szőlőműveléssel kapcsolatos kultusza csak ereklyéinek Elzászba kerülése után alakult ki, s terjedt el a Német-Római Szent Birodalom szőlőműveléssel foglalkozó tartományaiban. Az általunk ismert Orbán-kultusz tehát két történelmi személyiség alakjának egybemosódásával alakult ki.

Szent Orbán püspök szobra az ausztriai Pfaffstättenben (kép forrása: wikipedia)

A Rómában született Szent Orbán (latinul Urbanus) 222-től 230-ig ült a pápai trónon, majd Alexander Severus császár uralkodása idején vértanúhalált szenvedett. A katolikus egyház május 25-én ünnepli az emléknapját. Szent Orbán pápa rendelte el, hogy a szentmisénél használatos edényeket, a kelyhet és a tányért aranyból vagy ezüstből készítsék, ezért a szobrászati és festészeti alkotásokon kehellyel, borivó edénnyel szokták ábrázolni. A kehely révén a kádárok védőszentje lett. Később, mivel a mérsékelt égövi, szőlőtermelő Európában Orbán napja körül van az utolsó, a már fejlett szőlőhajtásokra veszélyes fagyos nap, ezért a szőlőművelők is védőszentjüknek választották. Ettől kezdve gyakran szőlőfürttel ábrázolták, noha eredetileg a vértanúságára utaló kard volt a jelképe. Tiszteletére a szőlőhegyeken szobrot emeltek, kápolnát szenteltek s a képét ráfestették vagy ráfaragták a bálványos borsajtókra, de kádárcéh-zászlókra is ráhímezték.

Szent Orbán pápa szobra a sóskúti Öreghegyen (kép forrása: https://commons.wikimedia.org)

Szent Orbán pápa ereklyéje (koponyája és lábszárcsontjai) Magyarországon a monoki római katolikus templomban található. 1771-ben XIV. Kelemen pápa adományozta azt az ifjú Andrássy István grófnak. A gróf a pápát tokaji aszúval ajándékozta meg és beszélgetésük során elpanaszolta, hogy aszú nem terem minden évben, mert sokszor nagy károkat okoznak a szőlőben a tavaszi fagyok és ezért kéri az égiek segítségét. Ezt hallva, Kelemen pápa elrendelte a Szent Orbán ereklye adományozását, hogy azzal Hegyalja számára biztosítsa a bő aszútermést.

A másik védőszent Langres-i Szent Orbán (327–390) 374-től Autun és Langres püspöke volt Burgundiában. Nyugat-Európában ő az ismertebb, az igazi szőlővédőszent. A legenda szerint püspöksége idején politikai okokból lázongás tört ki, amely elől menekülnie kellett. Az őt üldöző poroszlók elől egy szőlőhegyen a szőlők között rejtőzött el, a helyi szőlőművesek azonban ezt titokban tartották. Bujdosása közben az őt rejtegetőket keresztény hitre térítette. Ugyanezek a szőlősgazdák segítettek neki egyik városból a másikba eljutni a szőlőültetvényeiken keresztül. Az ábrázolásain nem csupán szőlőfürttel, hanem gyakran szőlőtőkével együtt látható. Langres-i Szent Orbán Dijon és Langres városának, valamint a szőlőtermesztők, kertészek, vincellérek, borászok és kádárok védőszentje. A fagy, a viharok, a jégverés és a részegség ellen kérik segítségét. Emléknapja április 2. (Langresben január 23.), ezen a napon Elzász és Lotharingia szőlőtermő vidékein sokfelé tartanak kolduló körmenetet.

A népi időjárási megfigyelések, az ún. parasztregulák, több évszázados tapasztalatokon alapszanak, ezért sok esetben van igazságmagvuk e bölcsességeknek. Ilyen évszázados német tapasztalatok és feljegyzések igazolják az Orbán-napi fagyok gyakoriságát, vagyis a regula helyességét. Ugyanakkor Magyarországon Orbán napján szerencsére nem jellemzőek a fagyok, de hidegbetörések, erősebb lehűlések esőzésekkel, vagy viharral érkező jégesők gyakran előfordulnak.

Szegedi idős parasztemberek szokták is tréfás-bosszúsan mondogatni, hogy azt is agyon kellett volna ütni, aki Orbánt beletette a kalendáriumba.

Az Orbán-kultusz nálunk csak a 17. század végétől kezdődően, a barokk korban bontakozott ki, jeléül annak, hogy az a török hódoltság megszűntével közép- és délnémet területekről, illetve Ausztriából érkező németajkú telepesek közvetítésével jutott el hozzánk.

Ezt a megállapítást alátámasztja az alábbi régi német versike is:

„Scheint die Sonne schön und hell an St. Urbani Tag,

So gibt es guten Wein, wie laut der Alten Sag,

Ist aber Regen, dann so bringt den Reben Schaden,

Daher Urbani Bild musst in dem Brunnen baden."

(Ha a nap szépen süt szent Orbánnak napján,

Jó bor lészen akkor, mint öregeink mondják.

Ám ha esik, meg fog a szőlőnek ártani,

Ezért Orbán képét kútba kell mártani.)

Számos régi mondás, hiedelem is fűződött Orbán napjához. Németföldön úgy tartották, hogy:

„A Szent Orbán napi idő megmutatja milyen lesz az őszi időjárás.”

„Amilyen az Orbán napi időjárás, olyan lesz szüretkor is.”

„Amilyen az idő Szent Orbán napján, olyan lesz 20 napig.”

„Ha Orbán napján esik, üres marad a hordó.”

„Ha Szent Orbán napján süt a nap, sok lesz a bor, de ha esik, akkor nem lesz rajta áldás.”

Hasonlóan fogalmaz Lippay János is az 1662-ben megjelent Calendarium Oeconomicum Perpetuum című munkájában: „Ha Szent Orbán napja szép fényes lészen, bősége lesz a' bornak, ha eső esik, kevés."

Az Orbán napi szokásokról

Orbán tisztelete a Kárpát-medencében leginkább a Dunántúlon, az Alföldön és Észak-Magyarország egyes tájain (Nógrád és Gyöngyös vidéke, Kassa környéke) terjedt el.

Az Orbán-kultusznak Nyugat-Európában és Magyarországon is hasonlóak az elemei: ha Orbán napján szép idő járja, a további jó időért könyörgő körmenetek, szőlőjárások résztvevői hálásak a szentnek, magasztalják, szobrát felvirágozzák, borral öntözik, kelyhébe friss cseresznyét raknak; de ha nem, akkor megszégyenítik, kővel dobálják, leköpdösik, sáros vízzel leöntik, megpálcázzák, csupasz feneküket mutatják feléje. A szalmából, fából készített alkalmi Orbán jelképeket pedig sárban húzkodták, majd elégették.

Szent Orbán szobra püspöki ornátusban Etyeken a Vérti-dűlőben (kép forrása: zsambekinfo.hu)

Göcsejben szokásban volt, hogy május 25-én Szent Orbán szobrát ünnepélyesen körülhordozták, de ha történetesen éppen aznap esett az eső, akkor pocsolyában hempergették meg.

Zala megyében néhol az a szokás járta, hogy minden háznál a házbeli öregasszony seprűvel kiveri Orbánt először a tűzhelyről, azután a konyhából és egészen az utcaajtóig üldözi, közben a seprűvel ütögetvén a földet, majd pedig nagy fennen hirdeti: Na, kiseprűztem Orbánt, nem lesz többé hideg!

A Fejér megyei Adonyban a szőlőhegyi búcsúkor az Orbán-naphoz legközelebbi vasárnap délutánján litániát tartanak a hívek a virágokkal feldíszített szőlőhegyi kápolnánál. A litániát követően a következő Orbán-éneket éneklik (részlet):

Dicső Orbán, téged kíván, hozzád sóhajt fel szívünk.

Tekints le ránk, védő atyánk, s esedezzél érettünk.

El ne űzzél méltatlanságunkért, s meg ne utálj bűnös voltunkért.

Pátrónusunk, szánd meg sorunk, emlékezzél meg rólunk.

Szüntelen ránk vigyázz atyánk, s őrizz meg a bűnöktől,

Mint testünkben, mint lelkünkben pusztító ellenségtől.

Oltalmazd meg szőlőhegyeinket jégesőtől kies környékünket.

Távoztasd el kéréseddel a kártékony esőket.

Az adonyi Szent Orbán-kápolna. A kápolna oltárképén Szent Orbán pápát tiarával,
pápai kereszttel ábrázolták, jobbjában a vértanúságát jelképező karddal. (kép forrása: www.adony.hu)

Orbánt a móri és a székesfehérvári kádárok is védőszentjükként tisztelték. Ha Orbán napja is a szőlőben esett kár nélkül múlt el, akkor már bíztak az ígérkező termésben, a bőséges megrendelésekben.

A német törzslakosságú településeinken, többek között Móron, Etyeken, Gánton, Hajóson és sokfelé másutt is a szőlősgazdák igyekeztek, igyekeznek megőrizni és éltetni a régi Orbán napi szokásokat. Az Orbán-ünnepek az utóbbi évtizedekben majálisszerű, gyakran sok látogatót vonzó rendezvényekké váltak. Legismertebb közülük a hajósi Orbán-ünnep. 2013 óta kialakulóban van Tokaj-Hegyalján is Szent Orbán tisztelete, amely a korábbi évszázadokban nem volt jellemző a borvidékre, és aminek az alapja a szent Monokon őrzött ereklyéje.

Végezetül említést érdemel, hogy Orbán alakja Petőfi Sándort is megihlette, aki tréfás versben emlékezett meg róla:

Orbán

Komor, mogorva férfiú

Volt Orbán,

Bár oly vidám hajnal pirult

Az orrán.

De hisz mogorva ép azért

Volt Orbán,

Mert oly vidám hajnal pirult

Az orrán.

Oka egyébiránt maga

Volt Orbán,

Hogy oly vidám hajnal pirult

Az orrán.

Temérdek borfélét ivott

Meg Orbán,

Vidám hajnal azért pirult

Az orrán.

Pest, 1845. február-március

Felhasznált irodalom

Beck Tibor (2012): A szőlő és a bor jelentősége a katolicizmusban és hozzá kapcsolódó néphitben. In Szotyori-Nagy Ágnes szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2011–2012. Budapest 2012. 201–210.

Krenedits Ferencz (1898): A szőlő pátrónusairól. Borászati Lapok 30(40): 656–657.

Lippay János (1662): Calendarium Oeconomicum Perpetuum. Nagyszombat.

Lukács László: Orbán-kultusz, Donát kultusz. In Gerencsér J.–Lukács L. (1991): Szép napunk támadt, A népszokások Fejér megyében. Fejér megye néprajza III. Az István Király Múzeum Közleményei pp. 544–562.

Lukács László (2009): Szőlőhegyi Szent Orbán ünnepek. In Gecse Annabella et al. szerk.: Tisicum – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 18. Szolnok 2009. 503–515.

Mód László–Simon András (2018): A szőlővédőszentek tisztelete. Rubicon 2018. 2. 32–36.

Petercsák Tivadar (2018): Egy új szőlővédő szent kultusza Tokaj-Hegyalján. Szent Orbán tisztelete a 21. században. Ethnografia 129(2): 183–197.