A régiek hiedelme szerint a bagoly éjszakai madár, ezért szoros kapcsolata van az alvilággal. Sötétben viszont nagyon jól lát, úgy gondolták, hogy a dolgok mélyére is tud nézni, ezért a bölcsesség jelképe is volt egyben. Erről árulkodik a bagoly egyik régies magyar neve: a „Tudó”.

Napjainkban egyre inkább fény derül arra, mennyire fontos szerepet töltenek be a mezőgazdasági kártevők elleni vegyszermentes védekezés területén ezek a titokzatos madarak. DUDÁS MIKLÓS ‑ DR. GŐRI SZILVIA tanulmányából kiderül, miért:

A baglyok táplálékát apró rágcsálók, rovarok, alkalmanként kétéltűek és ritkán madarak is alkothatják. Testfelépítésüknek köszönhetően (fejlett térbeli hallás, rendkívül fényérzékeny szemek, zajtalan repülés) rendkívül hatékony ragadozók. Zsákmányállataik megemésztetlen részeit (csontok, szőr, tollak) kisebb-nagyobb „gombócok”, ún. köpetek formájában kiöklendezik. A fészkelő- vagy nappali pihenőhelyeiken összegyűjtött köpetek vizsgálatából és az adatok kielemzéséből a kutatók következtetni tudnak arra, hogy egy adott területen milyen zsákmányállatok és milyen gyakorisággal fordulnak elő. Ezek a zsákmányállatok leggyakrabban a mezőgazdasági területek kártevői is.

A baglyok táplálkozására az opportunizmus jellemző, vagyis azt a fajt fogyasztják, melyet a legkisebb energiabefektetéssel tudnak elejteni az adott helyen és időszakban. Tehát a tömegesen előforduló prédaállatok gyakrabban szerepelnek étlapjukon.

Szerző: Tábori Tamara, múzeumpedagógus

Az erdei fülesbagoly (Asio otus) a leggyakoribb hazai bagolyfajunk. A sík- és dombvidéken egyaránt elterjedt.  Elsősorban a mezőgazdasági területek peremein húzódó fasorokban fordul elő. Szarkák, dolmányos varjak, vetési varjak elhagyott fészkeit foglalja el költéséhez. Bár az utóbbi időben megfigyelhető volt, hogy erdei fülesbaglyok nagyobb csapatai lakott területek parkjaiba, nagyobb kertek fáira húzódtak be és innen jártak ki a közeli mezőgazdasági területekre vadászni (ezt a faj urbanizálódásának nevezzük), a mezőgazdaságban betöltött szerepük a többi bagolyfajhoz hasonlóan nagyon fontos. Magyarországon (mint minden bagoly) védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület legfrissebb felmérése szerint kb. 4 millió rágcsálót pusztított el az a 16 000 madár, mely hazánkban telelt át.  

Ha egy adott mezőgazdasági területen folyamatosan bagolyfajok vannak jelen és gyérítik a kártevő állományt, azzal nagymértékben hozzájárulnak a gazdasági terület vegyszermentes védekezéséhez. A gazdák ezekre a területekre ún. „T-fákat” helyeznek ki. A kb. 1,5 méter magas T alakú fákat a nappali ragadozó madarak leshelyként használhatják. A „T-fákat” 2-3 hetente áthelyezik, így biztosítják egy adott terület (góc) rágcsálómentesítését a baglyok és egyéb ragadozómadarak segítségével. A módszer segít a területek kártevők elleni megelőző védelmében. Az egyes bagolyfajok napi táplálékszükséglete olyan mértékű, ami már komoly szerepet játszhat egy-egy agrárterület rágcsálói robbanásszerű elszaporodásának (gradációjának) megfékezésében. 

Dudás Miklós és Dr. Gőry Szilvia által publikált táblázat, mely azt mutatja meg, hogy az egyes bagolyfajok fészkelő- és nappali pihenőhelye környékén gyűjtött bagolyköpetek milyen arányban tartalmazzák a különböző táplálékállatok maradványait. Ezekből következtetni lehet az adott területen előforduló táplálékállatok fajösszetételére és mennyiségére.

A baglyok éjszaka vadásznak, így ez a hasznos tevékenységük rejtve marad, nem annyira látványos. Talán ez is oka lehet annak, hogy a biológiai védekezésben betöltött fontos szerepüket alábecsülik.

Veszélyek
A madarakat a nagyüzemi termelés, a rendszeres rágcsálóirtás során használt vegyszerek jelentősen veszélyeztetik. A vegyszeres irtással meggyengített zsákmányállatokat a madarak elfogyasztják, így másodlagos mérgezés alakul ki szervezetükben, mely szintén pusztulásukhoz vezethet. A hazai kutatások alapján a legtöbb példány pusztulását a vegyszeres rágcsálóirtáson kívül az illegális lelövésük, a légvezetékek okozta áramütés, valamint a járművekkel való ütközés okozza.

Forrás: https://mezohir.hu/hir/hazankban-elofordulo-egyes-bagolyfajok-szerepe-ragcsalok-elleni-vedekezesben