2020. okt 21.

Szüreti felvonulás és bál

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
Szüreti felvonulás és bál

Minden, ami szüret 4. rész

A szüret munkát, de egyben ünnepet is jelentett az emberek számára. A szüretelést szüreti felvonulással és bállal ünnepelték. A szüreti szokások része volt az evés, az ivás, a reggelig tartó táncmulatság. Az előző évszázadokban a szüret idejére a törvénykezés is szünetelt, a szőlőhegyeken víg nótázás és néha fegyverdurrogtatás is hangzott.

A szüreti szokások eredete a különböző agrárrítusok, maszkos alakoskodások terén kereshető. A 19–20. század fordulóján miniszteri rendelet írta le és szabályozta a szüreti szokásokat, melyek ma a szüreti felvonuláshoz és bálhoz köthetők. Ezek a közös nevezőre hozott szokások a 18–19. századi uradalmi szőlőmunkások szokásait vették alapul, melyek a szüret utolsó napjához kötődtek. Ilyen szokások voltak az uraság szőlőhajtással való kötözése, a szőlőkoszorú elkészítése, az uraság, vincellér felköszöntése vicces versikékkel, énekekkel, melyek a gazda nagylelkűségéről vagy épp szűkmarkúságáról szóltak. Az uraságot megajándékozták, aki ezért és az egész szüreti munkáért a dolgos résztvevőket birkapörkölttel, pogácsával és borral vendégelte meg.

A szüreti ünneplés módja és cselekménye tájanként más és más, de ami mindenhol szembetűnő és közös, hogy erre az alkalomra tisztségviselő szereplőket választanak, és a felvonulásokban a farsangihoz hasonló maszkos alakok tűnnek fel. A kifejezetten szőlőtermő vidékeken (pl.: Tokaj-Hegyalja) a kapások, a gazdák és az iparosok céhekbe tömörültek (kapás céh, fáklyás társulat). Az ő szüreti ünneplésük elsősorban felvonulás jellegű volt. Rendhagyó a Tokaj-hegyaljai baksus figura, amely Bacchus istenről kapta ugyan a nevét, de nincs vele szoros összefüggésben. A baksus egy piros ruhás kitömött bábu, aki egy lopótököt fog a kezében, és egy kis hordón ül, ezen viszik végig a felvonuláson.
Más területeken borkirályt választottak, de a menetet vezethette vőfély, sáfár is. A felvonulások alakjai még a kötözőasszony (általában női ruhákba öltöztetett férfi), a tolvaj és a csősz, a drótostót, a medvetáncoltató, az úrfi, a kisasszony, a vándorárus, a cigány és a török. A közönséget a kisbíró szólította meg, verses beszéde sokszor tréfás, vidám hangvételű volt.

ef_2013_172_21.jpg
kép: Szüreti bálra felvonuló lovasok, háttérben a bokodi templom, iskola, plébánia épülete. 1940 körül, Bácsbokod, készítette: Békei Boldizsár
(MMGM Eredeti Fényképek Gyűjteménye)

Szerző: Németh Anna, múzeumpedagógus 

A szüreti felvonuláshoz a legügyesebb csőszlányok, csőszlegények közül bírót és bírónét választottak. Ők ültek a felvonulás legelején a legszebb lovaskocsin, vagy hintón. A bíró és bíróné díszes kocsiját lovas pandúrok kísérték. Az utánuk haladó kocsikon lányok ültek ünnepi viseletben, a legények pedig lóháton követték a kocsikat. Napjainkban a lányok piros szoknyát és pruszlikot, valamint pártát viselnek, a fiúk fekete nadrágot és mellényt, fehér inget vesznek föl, fejükre kalapot tesznek.

A résztvevők gyalogosan is vonultak. Köztük ott voltak a tréfálkozók is, akik pl.: egy harisnyába lisztet tettek, és néha azzal suhintották meg egyik-másik felvonulót vagy nézelődőt, vagy összekormozták az arcukat.

A zenészek egy külön lovaskocsin ültek; szüreti dalok, nóták adták a felvonulás és a bál zenei aláfestését.

A szüreti munkálatok végeztével tartották a szüreti bált, ahol nagy jókedvvel, muzsikával hajnalig mulattak a bálozók.

ef_04845_r.jpgkép: szüreti népszokás, népviseletben
(MMGM Eredeti Fényképek Gyűjteménye)

Az esti bálra készülődve a szőlőben leszedtek annyi fürtöt, amennyi a bálterem díszítésére kellett. Nagy fürtöt készítettek, amit a fő helyre tettek. Ezt az éjszaka folyamán ellophatták, vagy a bál végén kisorsolták. A csőszlegények és csőszlányok feladata volt, hogy vigyázzanak a szőlőfürtre. Mikor a lányok csőszködtek, a fiúk odamehettek hozzájuk beszélgetni, így a bálon is alkalom nyílt a fiatalok számára az ismerkedésre. Itt is őrizniük kellett a szőlőt, de ez afféle játékos gesztus volt.

Ma is tartanak szüreti felvonulásokat és bálokat, melyek sokszor már egészen más színezetet öltenek, mint akár az egészen közeli múltban. Mégis elmondható, hogy a hagyomány él és a szüreti rendezvények évről évre gazdag programmal, nagyszámú résztevővel kerülnek megrendezésre.

Szólj hozzá

ünnepek szüret szőlő sz: Németh Anna