A december ugyan nem a leghidegebb, de a legsötétebb hónapunk. Érdemes kihasználni az egyre ritkább napsütéses időszakokat, és elvégezni a kertben a szükséges teendőket, vagy tervezgetni a jövő évet.

A gyümölcsfák téli ápolását népszerűsítő plakát az 1950-es évekből.
A múzeum Plakát- és Aprónyomtatvány-gyűjteményéből. 

Szerző: Tábori Tamara, múzeumpedagógus

A fagymentes idő kiválóan alkalmas arra, hogy lemetsszük az elnyílt virágokat és esetleg, ha elkéstünk volna vele, próbálkozzunk meg a tavaszi hagymások ültetésével.

A gyümölcsfák ebben az időszakban nyugalmi állapotban vannak, tápanyag felvételük már szünetel, így tudják átvészelni a téli fagyokat. A frissen kiültetett és egy-két éves csemetéknek viszont segítenünk kell hideg elleni védekezésben. A legérzékenyebb rész a gyökérnyak. A kemény fagyok ellen takarással védhetjük őket. Sok esetben találkozunk a fák törzsének lemeszelésével, ezzel csökkenthetjük a felmelegedés és lehűlés közti hőmérséklet-különbséget, mert e folyamat során károsodhat a sejtszövet. Nappal a mészréteg fehér színe visszaveri a napsugarakat, így nem tud annyira felmelegedni a fa törzse, ami aztán kénytelen visszahűlni, amikor lemegy a nap. Ügyelni kell arra is, hogy a mészréteg ne legyen vaskos, mert az a kártevőknek búvóhelyül szolgálhat.

Lombhullás után érdemes egy téli permetezést is elvégezni, hogy a kéreg repedéseiben áttelelő kártevők (levéltetvek, atkák, pajzstetvek) életciklusát már idejekorán megszakítsuk, ezzel csökkentve tavaszi elszaporodásukat. Gombás fertőzések ellen a réz és kén tartalmú gombaölő szerek, az állati ellen pedig a paraffinolaj tartalmú szerek használhatók, szélcsendes időben és legalább 8-10 fok körüli hőmérsékleten. A fagyok múltával, tél végén érdemes ezt a permetezést megismételni. A baktériumos, moníliás fertőződések és a kártevők áttelelhetnek a levelekben is. A fertőzött gyümölcsmaradványokat és leveleket semmisítsük meg. Az egészséges faleveleket, a dió leveleinek a kivételével érdemes komposztálni.

A téli kerti munkákat népszerűsítő plakát az 1950-es évekből.
A múzeum Plakát- és aprónyomtatvány Gyűjteményében őrizzük.

Ügyeljünk arra, hogy amikor fagypont alá esik a hőmérséklet, ne lépjünk a törékeny szálakból álló gyepre, mert nagy barna foltok maradhatnak a lábunk nyomán.

A kertből sok dísz is kerülhet a házba: gallyak, bogyók, indák, termések, virágfejek, amelyekben az adventi készülődés során örömünket leljük. Aki inkább egy kirándulás alkalmával szeretne gyűjtögetni, ügyeljen arra, hogy engedélyt kell kérnie a magánterület vagy a közösségi kert tulajdonosától. Védett területen a gyűjtés csak a természetvédelmi hatóság és az erdész vagy erdőgazdálkodó engedélyével lehetséges! Lehetőleg ne vigyünk haza inváziós fajokat (pl. selyemkóró), mert ezzel elősegítjük azok terjedését. A növényi részeket az egész növényre nézve lehetőleg kíméletesen válasszuk le, ollóval vagy késsel metsszük, ha szükséges. Mindig hagyjunk elegendő részt az egyed túléléséhez, hogy ugyanott jövőre is megtalálhassuk az adott növényt. A pontos szabályokat a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény tartalmazza.

Kép: Selyemkóró termése magjaival (Kép forrása: https://hu.wikipedia.org)

Nézzük, mit tehetünk mi cserébe?

Az első fagyok beköszöntével megkezdhetjük a madáretetők kihelyezését, szem előtt tartva, hogy ha egyszer elkezdjük, ne hagyjuk abba, amíg a tartós fagyok meg nem szűnnek. Ez akár április közepéig is eltarthat. Ha a madarak megszokják, számítanak az etetőhelyekre. Az 5-10 gramm tömegű énekesmadarak tartalékai a fagyos időszakban csupán arra elegendőek, hogy átvészeljék az éjszakát. Létfontosságú tehát számukra, hogy a következő napon elég táplálékhoz jussanak. Nehéz helyzetbe kerülhetnek, ha a megszokott helyükön elfelejtettük feltölteni az etetőt és nem találják a biztosnak vélt táplálékot. Lehetőleg a leghidegebb napokon mindenképpen ellenőrizzük az etetőinket. A legalapvetőbb táplálékok közé a sótlan és pörköletlen olajos magvak, nyers gyümölcsök, bogyók és a sótlan növényi vagy állati zsiradékok tartoznak. Néhány példa ezekre: napraforgó mag, cirokmag, lenmag, szezámmag, köles, muhar, alma, körte, szőlő, csipkebogyó, kökény, dió, mogyoró, kacsa-, liba-, sertésháj, faggyú, lágysajt, vajtégla. Nagyon fontos, hogy feldolgozott sózott, fűszerezett élelmiszerek, bármiféle pékáru, sonka, kolbász, pattogatott kukorica ne kerüljön a madáretetőbe, mert ezek akár a madarak pusztulásához is vezethetnek. Csontkukac sem alkalmas az etetésre, mert nagyon fertőző lehet.

Az etetéssel párhuzamosan az itatás is ugyanolyan fontos. A vizet alacsony peremű edényben tudjuk a madarak számára könnyen hozzáférhetővé tenni. Helyezzünk egy nagy követ a közepébe, így nem tud felbillenni a tál.  A kövön megpihenve is olthatják szomjukat az áttelelő madarak.

Készítsetek cinkeharangot: