Adventi jeles napok, jóslások és babonák
...egy kicsit másképp
A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Eredeti Fényképek Gyűjteményében egy érdekes, magával ragadó fotóra bukkantunk.
A kép az 1920-as években készült, hátoldalán ez áll: Kuruzslóasszony. A gyerek beteg kezét gyógyítja úgy, hogy a karácsonyi morzsákat meggyújtja, amelynek a füstje fölé kell helyezni a gyerek kezét. A kuruzslást szigorúan üldözik, de titokban mégis elterjedt. Copyright by the Kankovszky's Hungarian Prese-Photographic Exchange (Registr. No9...)
Advent időszakában és az év vége felé közeledve sok jeles naphoz jóslások, babonák vagy egyéb szokások köthetők. Csokorba szedtünk ezek közül jónéhányat, melyeket néhol egy kicsit könnyedebb, de reményeink szerint nem sértő kommentárokkal fűszereztünk meg. Vajon mindez csupán kitaláció? Vagy elődeink természeti megfigyeléseire alapozott következtetés? Többet-kevesebbet ezek közül még napjainkban is tartunk, tovább éltetve nagyszüleink hagyományait, melyeket ők is családjuktól kaptak. Vannak olyanok, amiket még ti is tartotok?
November 30. András napja
„Aki böjtöl András napján, vőlegényt lát éccakáján”.
András napját megelőző este a lányok férfi ruhaneműt tettek a párnájuk alá. Azt tartották, hogy akivel álmodtak, az lesz a vőlegényük. Előtte azonban egész nap böjtölniük kellett, nem csoda, ha fura dolgokat álmodtak.
Pogácsát is sütöttek, néhányba cédulákra írt férfineveket rejtettek. A pogácsákból 3 darabot a küszöbre tettek. Amelyiket a kutya utoljára vitte el, abban lesz a vőlegény neve. Már csak a kutyát kellett utolérni…
Férjjósló szokás volt még András napkor az ablakban diót enni. Ha ekkor a lány fiatal legényt pillantott meg, ő lett a vőlegénye. Ha idős embert, akkor az ő neve lesz a vőlegénye neve is. Persze, ha jobban belegondolunk, ezt a szokást a legények is ismerték. Talán ezért indultak ezen a napon a menyasszonynak kiszemelt lányos ház felé?
András napi gyümölcs ág
Levágtak egy gyümölcsfa ágat és vízbe tették, azt pedig a kemence közelébe állították. Attól függően, hogy hogyan virágzott ki az ág jósolták meg a téli további időjárását. Ha karácsonyra az ág csak az alján virágzott ki, akkor a tél eleje zord, hideg lesz. Ha a közepe virágzott ki előbb, a tél közepe, azaz január vége lesz hideg. Ha a teteje virágzik ki hamarabb, a tél vége lesz hideg, fagy, jég és hó is várható még. Karácsonykor már benne járunk a télben, tehát ilyenkor inkább csak ellenőrizni tudták, hogy igazat mond-e a virágzó ág…
December 4. Borbála napja
Borbála fehér lepelben, fátyolban látogatta meg a házakat és a háziak térden állva „gyóntak” neki. Gyerek, felnőtt vallott ilyenkor nagy derültség közepette. A jók ajándékot kaptak. Akárcsak gyerekkorunkban, amikor a munkahelyi ünnepségeken ki kellett menni a Mikulás elé, hogy lajstromba vegye azévi jó és rossz cselekedeteinket. Persze a szülők súgtak neki.
A hagyomány szerint ezen a napon szerezték meg a boszorkányok a rontásokhoz szükséges ruhadarabokat, ezért tilos volt a ruhát kint hagyni. Ajándékozni és bármit kölcsönadni is tiltott volt, mert az elvinné a szerencsét a háztól.
Karácsonykor a szobába bevitt nyíló Borbála ágból következtettek a termésre, egészségügyi problémákra, férjkeresésre. Ehhez leginkább fűzfa- vagy cseresznyeágat vágtak.
A lányok olyannyira elszántak voltak a férjkeresésben, hogy még a trágyadombra is felmásztak. Álltak és várták a röfögést. Ha egy röffenést hallottak, azt jelentette, hogy egy év múlva férjhez mentek, ha kettőt, akkor két év múlva. Ha malac röffentett, akkor fiatal lesz a vőlegény, ha idős, öreg disznó, akkor idős lesz a vőlegény. Ugyanez vonatkozott a kutyaugatásra és kakaskukorékolásra. Amelyik irányból jött a hang, arról várták a vőlegény. Kétségtelenül ez a kedvenc babonánk.
Ha egy eladó sorban levő leány hajnalban, a mise előtt három pici darabot letépett a harangkötélből, s azt hajfonó pántlikájában viselte, farsang idején számíthatott arra, hogy bekötik a fejét. Ha egy faluban sok eladó lány volt, elég hosszú harangkötélnek kellett lennie…
December 13. Luca napja
E napon kezdték el faragni a Luca székét 9 féle fából, amelyet karácsonyig be kellett fejezni, úgy, hogy minden nap csupán 1-1 műveletet lehetett rajta elvégezni. Karácsonyeste elvitték az éjféli misére, és ráálltak, hogy meglássák a falu boszorkányait, akik ilyenkor szarvat hordtak. Aztán szedhették a lábukat hazáig, mert a boszorkányok üldözőbe vették őket. Ilyenkor mákot szórtak el az úton, mert azt a boszorkányoknak össze kellett szemenként gyűjteniük, így el tudtak menekülni a bosszújuktól. Vajon miért éppen a mák volt olyan fontos a boszorkányoknak?
Sok helyütt sütöttek e napon lucapogácsát, amibe tollat tűztek vagy pénzt rejtettek el. A hajadonok gombócokat főztek, minden gombócba beletettek egy férfinevet, s amelyik elsőnek jött a víz tetejére, az lett az illető férjének neve. A gazdasszonyok egy marék búzát kis tányérokra tettek, locsolták, és a búza karácsonyesti állapotából következtettek a jövő évi termésre. Talán ezt a hagyományt tartják még napjainkban is a legtöbbet. A jövendölés témája talán kicsit átalakult, leginkább az egészségre vagy az anyagi helyzet alakulására következtetnek a kihajtott búzából.
Ilyenkor volt jellemző a palázolás, azaz a Luca napi kotyolás, mikor a falubeli fiúk jókívánságaikkal járták körbe a házakat, amiért cserébe jutalmat vártak. Végre egy fiús szokás!
Ezen a napon nem árt vigyázni, mert azt tartják, Luca napján szabadon garázdálkodnak a gonoszok.
December 21. Tamás napja
Ha 21-e reggelére frissen esett hó borította a tájat, a hiedelem szerint békés, boldog karácsony ígérkezett. Hagyományosan nemcsak András napkor, hanem ezen a napon is öltek disznót. Ha a mája nagy lett, akkor csikorgós, nagyon hideg karácsonyra számítottak.
Azt tartottak, hogy a Tamás napon vágott sertés háj, a „Tamásháj” nem avasodik meg, gyógyításra is alkalmas. Főleg kelések, nehezen gyógyuló sebek, kisgyermekek kiütéseinek a kezelésére használták.
Egyes vidékeken ezt a hájat illatos kerti növény összetört leveleivel, tömjénnel, szentelt vízzel vagy hagymával keverték össze és így használták.
December havának utolsó két napján kivágott fa nem rohad el, nem rágja szú, és idővel olyan kemény lesz, mint a kő.
December 31. Szilveszter
Ilyenkor is készítettek szerencsepogácsát, amibe tollat tűztek vagy pénzérmét rejtettek. Aki megtalálta az érmét, szerencsés újév elé nézett, akinek viszont megpörkölődött a toll a pogácsáján, már nem érte meg a következő tollaspogácsa sütést. Inkább a pénzérmés verziót javasoljuk.
Ezen kívül ismert szokás volt az ólomöntés is: a felmelegített anyagot hideg vízbe öntik és megnézik, milyen alakot vett fel. Itt bizony be kellett vetni minden képzelőerőt!
Január 1. újév
A lányos házaknál nagyon figyeltek arra, ki lesz újév napján az első vendég. Azt tartották, hogy a lány jövőbeli férjének is az lesz a keresztneve, akivel aznap először találkozott. Vagy például megrúgták a disznó óljának oldalát, és ahányat erre a malac röfögött, azt mondták, hogy a leány annyi év múlva fog férjhez menni. Már megint ezek a férjjósló praktikák…
Bizonyára ti is hallottátok már, azt a mondást, hogy ahogyan eltelik az újév első napja, úgy telik majd az egész év is. Régen ilyenkor nagyon ügyeltek arra, hogy semmit ne adjanak kölcsön (se pénzt, s tárgyakat), mert akkor egész évben csak mennek el a dolgok a házból. Ilyenkor még a veszekedős házastársak is igyekeztek békében lenni egymással, nehogy viszálykodással teljen az elkövetkező év.
Még ma is sok helyen tartja magát az a szokás, hogy az év utolsó és első napján nem eszünk baromfit, mert az kikaparja a szerencsénket. Ehelyett sertéshús kerül az asztalra, mert az meg betúrja az ajtón. Hasonló okból eszünk lencsét is hagyományosan, hiszen ki ne szeretne anyagi javakban bővelkedni az új esztendőben? Mindemellett a lencse finom és egészséges is!
Reméljük, összeállításunkkal sikerült felidéznünk a régmúlt hagyományos, sokszor mókás emlékeit. Ne csak újév első napján, hanem az év többi napján is igyekezzünk békében lenni egymással, nehogy viszálykodással teljen az elkövetkező esztendő és akkor talán még azt is meghalljuk, hányat röfögnek a malacok.
Források:
