Bontott bükkös. Fotó: Gáspár László

Az idén 2025. május 15-én és 16-án rendezik meg az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) 155. Vándorgyűlését, amelynek a Vas vármegyei Sárvár ad otthont, a házigazda pedig a vármegyei állami erdőket kezelő Szombathelyi Erdészeti Zrt. E nagy horderejű eseményen az OEE tagjai mellett a meghívott társ- és kormányzati szervek képviselőivel együtt mintegy 700 fő vesz részt.

A magyar erdészet, az erdészeti műszaki-gazdasági értelmiség legrégebbi társadalmi szervezete az Országos Erdészeti Egyesület, amely 1866. december 9-én alakult meg Pesten az 1851-ben alapított Ungarischer Forstverein jogutódjaként. Mára több mint négyezer fős tagsága nagyobb részben erdészekből, erdőmérnökökből, ...

Májusban új időszaki kiállítás nyílik múzeumunkban, a Nemzeti Parkok Hete-rendezvénysorozat keretében. Idén az 50 éves Kiskunsági Nemzeti Parkot mutatjuk be „testközelből” látogatóink számára. A kiállításban megismerkedhetnek a természetvédelem magyarországi történetével is. A helyi természeti értékek őrzésének és bemutatásának kiemelkedő személyisége volt Annók Szabó János, a bugaci madárkapitány.

Pihenő madarak. Kiss Imre felvétele. Kiskunsági Nemzeti Park

A hazánk természeti értékeit az elmúlt évszázadok során kedvezőtlenül alakító folyamatok ellensúlyozására hozott első természetvédelmi intézkedés 1879-ben az erdők védelmét foglalta törvénybe. Hasonlóan fontos állomás volt a hazai ...

Jókai Mórt, a regényírót mindenki ismeri, regényeit e honban mindenki olvasta, kevésbé ismert azonban, hogy szenvedélyes kertész, szőlőtermesztő és borkészítő is volt a nagy mesélő. Az Egy magyar nábob című regénye honoráriumából 1853-ban a Sváb-hegyen vásárolt telkén gyümölcsfákat és szőlőt telepített, virágokat ültetett. Növényeit lelkiismeretesen gondozta, óvta a kártevőktől, kórokozóktól és amennyire tudta, az elemi csapásoktól.

Jókai Mór Sváb-hegyi nyaralója. Forrás : Vasárnapi Újság , 1904. május 8.

Tapasztalatairól, megfigyeléseiről A Kert című szaklapban színes kis cikkekben számolt be az érdeklődő olvasóközönség számára. Ahogyan a szőlőt friss gyümölcsként vagy télire eltéve ...

A Vajdahunyadvár mellett húzódó sétányon a magyar agrártudomány nagyjainak portrészobrai láthatók egymás szomszédságában: Nagyváthy János (1755–1819), Mitterpacher Lajos (1734–1814), Pethe Ferenc (1763–1832), Tessedik Sámuel (1742–1820) – és az első parasztpárti országgyűlési képviselő, Áchim L. András.

Áchim L. András (1871–1911) bronz mellszobrát 2011-ben készítette el Mészáros Attila szobrászművész. Először A Magyar Mezőgazdasági Múzeum épületében helyezték el. A végleges helyén, a sétányon 2014. március 26-án avatták fel. A Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Szlovák Önkormányzat és az Áchim L. András Emlékbizottság állíttatta. Az ünnepélyes szoboravatás alkalmával Jakab István, az ...

1848. március 18-án az utolsó rendi országgyűlés elfogadta az úrbéri viszonyok azonnali megszüntetéséről és földesurak utólagos állami kárpótlásáról szóló törvényjavaslatot. „Tegnap mindkét táblán első ijedelemben keresztülment a robot, a kilenced s a tized örök időkre megszűntetéséről szóló javaslat. Az arisztokráciát tönkreteszi az, ha Ő Felsége útját nem állja. Egyelőre talán nagyon titokban kellene erről beszélni: vajon azon körülmény esetén, ha a karok és rendek a kármegállapítást maguk végzik, ideiglenesen válaszolhat-e Ő Felsége; – elvben nem vagyok ellene, előbb azonban tudni akarom, hogyan lesz megállapítva a kártérítés, csak azután döntök véglegesen” – táviratozta István nádor az ...

November 11-e, Márton-napja a savariai (szombathelyi) születésű pannóniai Szent Márton ünnepe, akinek középkori kedveltségére utal a rengeteg Szentmárton helynév és a Szent Márton templompatrocíniumok sokasága a Kárpát-medencében. Népi tisztelete különösen szülőföldjén, a Nyugat-Dunántúlon virágzott. A jószágtenyésztők és a bortermelők egyik jeles patrónusaként tekintettek rá.

A legenda szerint Szent Márton alázatból, hogy püspökké választása elől kitérjen, a ludak óljába bújt. A ludak azonban gágogásukkal elárulták hollétét. Ez a történet áll a hátterében a Szent Márton lúd ja kifejezésnek, amelyet ma már inkább csak a Márton napján elfogyasztott hízott libából készült ételekkel kapcsolatban használunk. ...

2024. június 13-tól

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum és a Magyar Nemzeti Levéltár közös kiállításának célja a polgári kori szövetkezetek történetének bemutatása.

Hazánkban a szövetkezet fogalmához a legtöbben a szocialista termelőszövetkezetet társítják, s jóval kevesebben ismerik azokat a polgári kori társulásokat, melyek a 19. század végétől egészen 1949-ig nyújtottak alternatívát az egyéni gazdálkodóknak. Ezek az önkéntességen alapuló szervezetek a közös cél eléréséért dolgozva a tagok boldogulását is segítették. A közös tőkéből felépített tejfeldolgozó üzemek, az így megvásárolt mezőgazdasági gépek és a rövid ellátási láncra építő, a vásárlónak is kedvező boltok példája napjainkban is ...

Nagy József, muzeológus

A védőszentek nevével jelzett napok és a hozzájuk kapcsolódó hiedelmek, tapasztalások, jóslások a 16. századtól megjelenő kalendáriumok révén lettek ismertek. A szőlővédő szentek tiszteletét és fontosságát hangsúlyozták az első magyar nyelvű mezőgazdasági szakkönyvek írói is. Európában a legismertebb a szőlőtermést biztosító és őrző védőszent, Orbán. Ő az utolsó fagyosszent, a szőlőművelők, borászok, kádárok és kocsmárosok félve tisztelt patrónusa, egyike a népi kalendárium fő alakjainak, aki német nyelvterületen valóságos kultusz tárgya volt, és akit a középkori németek a szőlő oltalmazójának tekintettek.

Orbánt a róla készült szobrokon, képeken néhol pápaként, fején ...

Ha létezik a legendás „amerikai álom” - nak magyar megfelelője, úgy Kozma Pál professzor élete során minden bizonnyal megvalósította azt.

Kozma Pál kertészmérnök, ampelológus, szőlőnemesítő ahhoz az agrárértelmiségi nemzedékhez tartozott, amelyik még a két világháború között nevelkedett, s kezdte tanulmányait, az 1945-ös történelmi fordulat táján indult el a pályáján, az 1950-es években kezdett kibontakozni, a hatvanas és nyolcvanas évek között ért szakmai karrierje csúcsára és a nyolcvanas, kilencvenes évek fordulója körül ment nyugdíjba. Ez volt az az agrárértelmiségi nemzedék, amely nagyon sokat tett azért, hogy a magyar mezőgazdaság talpra álljon, majd annak számos ágazata az 1970-es, nyolcvanas évek fordulójára ...

Nagy József

A vizes élőhelyek jelentőségéről

A szárazföldekhez kötődő vizes élőhelyek ma még 1,2 milliárd hektár területet borítanak a Földön, de riasztó ütemben fogyatkoznak: 1970 óta a harmincöt százalékuk elpusztult. A megmaradtak állapota a lecsapolások, a szennyezések, az inváziós fajok, a fenntarthatatlan használat, a megszakadt vízáramlási rendszerek és az éghajlatváltozás miatt romlik. A vizes élőhelyek ökoszisztéma-szolgáltatásai, az élelmiszerbiztonságtól az éghajlatváltozás mérsékléséig azonban így is hatalmas jelentőségűek, messze meghaladják a szárazföldi ökoszisztémákét. A világ legproduktívabb élőhelyei közé tartoznak, a biológiai sokféleség forrásai, számtalan növény- és ...