A szüret munkát, de egyben ünnepet is jelentett az emberek számára. A szüretelést szüreti felvonulással és bállal ünnepelték. A szüreti szokások része volt az evés, az ivás, a reggelig tartó táncmulatság. Az előző évszázadokban a szüret idejére a törvénykezés is szünetelt, a szőlőhegyeken víg nótázás és néha fegyverdurrogtatás is hangzott.

A szüreti szokások eredete a különböző agrárrítusok, maszkos alakoskodások terén kereshető. A 19–20. század fordulóján miniszteri rendelet írta le és szabályozta a szüreti szokásokat , melyek ma a szüreti felvonuláshoz és bálhoz köthetők. Ezek a közös nevezőre hozott szokások a 18–19. századi uradalmi szőlőmunkások szokásait vették alapul, melyek a szüret utolsó ...

A szüretet különböző borkészítő eljárások és munkafolyamatok követték. Legfontosabb tennivaló a fürtök megtörése, a lényerés, és a must vagy a bor tároló edénybe juttatása (bortárolás) volt. A szőlőfeldolgozás módja függött a borkészítés helyi hagyományaitól és attól, hogy milyen gazdasági épületek álltak rendelkezésre.

kép: Préselik a szőlőt. 1943.
(Magyar Mezőgazdasági Múzeum Eredeti Fényképek Gyűjteménye)

Szerző: Németh Anna, múzeumpedagógus

Szüretkor szekereken, lovaskocsikon vitték ki a szőlőhegyre a szüreti eszközöket, a kádakat, a dézsákat és a fertályokat. Az állandó szőlőhegyi épületek nélküli területeken (Észak-Magyarország, Alföld) a leszedett szőlőt a szüretelőhelyen dolgozták ...

Az év ezen időszakában már országszerte szüretelnek, találkozik a család, eljönnek a barátok, és egy jó hangulatú szürettel alapozzák meg az ezévi bor kiváló minőségét. A következőkben a 19. és a 20. század eleji szüreteket idézzük föl, pontosan hogy is telt egy ilyen nap, mely területen mikor kezdődött a szüret, milyen eszközöket használtak a szüretelés során?

Magyarország éghajlatán a szőlő általában októberben érik, az Alföldön kicsit korábban, a hűvösebb vidékeken később. Ennek nyomán alakulnak a szüret kezdetének időpontjai is.

Az Alföldön és a Dél-Dunántúlon általában szeptember 28-án, Szent Mihály napján kezdték a szüretet, míg Zalában, Göcsejben október 15-től szüreteltek. Október 15-e Teréz ...

A szüret kiemelten fontos a mezőgazdasági munkák sorában. Sok munka, hagyomány és öröm is kötődik hozzá. Cikksorozatunkból kiderül, milyen munkákat végeztek tavasztól őszig a szőlőkben, milyen szokások és ünnepek kapcsolódtak a szürethez, milyen kórokozók veszélyeztették a növényeket és hogyan védekeztek ellenük. Cikkeinket a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Eredeti Fényképek Gyűjteményében őrzött egyedülálló felvételek színesítik.

Szerző: Németh Anna, múzeumpedagógus

A termő szőlőültetvények minden évben ugyanazt a törődést kapták, éves rendje volt a szőlő körüli teendőknek. Egyrészt a tőkék termőképességét őrizték, másfelől gondozták a növényt, hogy szép és egészséges fürtöket hozzon. Négy ...

„A magyar erdő első vadja, a magyar vadász legkívánatosabb zsákmánya – a derék agancsú szarvasbika” – írta gróf Széchenyi Zsigmond. A gímszarvas a magyarság emblematikus nagyvadfajaként mindig kiemelt jelentőséggel bírt népünk történetében. Eredetmondánktól kezdve, hiedelemvilágunkon keresztül, a díszítőmotívumainkon át a magyarság ezernyi szállal kapcsolódik a gímszarvashoz. Festők, írók, költők egész sorát ihlette meg, és egyúttal történelmünk és kultúránk egyik főszereplőjévé vált. Világrekordok és legendás trófeák tanúskodnak a 20. századi vadgazdálkodás eredményeiről.

A vadászat aranykora Magyarországon állandó kiállítás, részlet
Magyar Mezőgazdasági Múzeum

Szerző: Sánta ...

Eleink úgy tartották, hogy a búza Szent György napján szökik szárba, májusban kihányja a fejét, Szent Vid napján abbahagyja a növekedést és Péter-Pál napján megszakad a töve.   Ezen a napon a gazdák megnézték a búzát, rozsot, és csak egy-egy kaszasuhintással „kezdték el” az aratást. A nagy munkálatok másnaptól következtek.
 

Szerző: Németh Anna, múzeumpedagógus

A mindennapi táplálkozásban a kenyér volt a legfontosabb élelmiszer, ehhez a családok termelték meg a szükséges búzát. Nem véletlen, hogy az Alföldön a búzát „élet”-nek nevezik.

Az aratás az év legnehezebb, legmegerőltetőbb mezőgazdasági munkája volt, melyen mindenki részt vett.  A férfiaknak és a nőknek egyaránt megvolt a maguk feladata. Ha a ...

„Ég a tűz, szent Iványi tűz! Hadd égjen csak, hadd lobogjon,
Minden sánta meggyógyuljon! Ég a tűz, szent Iványi tűz!
Hadd égjen csak, hadd lobogjon, Az épkézláb megmaradjon.
Ég a tűz, a szent Iványi tűz! Hadd égjen csak, hadd lobogjon,
A világ ne vakoskodjon.”

A nyári napforduló ünnepéről napjainkban is tűzgyújtással emlékeznek meg. Június 21. a csillagászati nyár kezdete.  A keltáknál, a germánoknál és a szlávoknál az ezt követő napokon ünnepelték az év „tetejét”. Ez a hagyomány élt tovább a keresztény Európában is, főként a Szent Iván-napi tűzünnepben. A Szent Iván nap Keresztelő Szent Jánosnak, a magyar népdalban „virágos” Szent Jánosként említett ünnepe, mely egybeolvadt az ősi, tüzeket gyújtó ...

Június 22-én nyitottuk meg csoportos képzőművészeti kiállításunkat Trianon századik évfordulójára emlékezve. Kiállításunkban jelentős magyar képzőművészeket kértünk fel Trianont értelmező alkotásaik bemutatására. Hiszünk abban, hogy ez a válogatás számos megközelítést, értékelő feldolgozást ad majd vizuálisan és tapintható formában, egyedülálló élménnyel gazdagítva a befogadót, aki talán jobban el is mereng majd a kiállítás megtekintése után. A tárlat augusztus 30-ig tekinthető meg a Vajdahunyadvár Galériában.

A kiállítás arculatát Pásztor Gyöngyi tervezte.
Plakátja önálló művészeti alkotásként szerves része a tárlatnak.

Széchényi gróf kezdeményezésére 1827. június 6-án, 25 ezer néző előtt megrendezésre került az első pesti lóverseny. Az első pesti lóversenypálya a mai Üllői út és Soroksári út közötti területen működött 1827 és 1880 között.

A lovakkal való versengés távoli történelmi korokba nyúlik vissza. Gondoljunk csak a római kori kocsiversenyekre. Lovas versenyeket már az ősi pusztai népek is tartottak, ahol a rátermettség, erő, ügyesség valamint a ló gyorsasága és képzettsége alapján mérték össze tudásukat. Az idő előre haladtával a lovak képzettségét, tudását, idomíthatóságát megcsillogtató sportok alakultak ki. Napjainkban a ló főként a sportban és a szabadidős tevékenységekben hűséges társunk.

A modern ...

Miért kell megóvni és fenntartani élővilágunk gazdagságát? Mi a felelőssége az egyes országoknak ebben? Mi a helyzet Magyarországon? Mitől csökkenhet egyes területek fajgazdagsága? Mi lehet a megoldás ennek megfékezésére? Bejegyzésünkben körbejárjuk a biológiai sokféleség fogalmát, és azt is bemutatjuk, hogy Magyarországon milyen kezdeményezések alakultak ki a genetikai sokféleség megőrzésére.

Szerző: Szemmelveisz Ildikó, múzeumpedagógus

Bár sokak úgy gondolhatják, hogy tőlük távol állnak ezek a fogalmak, mégis érdemes elgondolkodnunk azon, hogy miért ünnepeljük május 22-én a biológiai sokféleséget.  

A biológiai sokféleség – idegen szóval biodiverzitás – kifejezi, hogy mennyire változatos és gazdag ...