„Ég a tűz, szent Iványi tűz! Hadd égjen csak, hadd lobogjon,
Minden sánta meggyógyuljon! Ég a tűz, szent Iványi tűz!
Hadd égjen csak, hadd lobogjon, Az épkézláb megmaradjon.
Ég a tűz, a szent Iványi tűz! Hadd égjen csak, hadd lobogjon,
A világ ne vakoskodjon.”

A nyári napforduló ünnepéről napjainkban is tűzgyújtással emlékeznek meg. Június 21. a csillagászati nyár kezdete.  A keltáknál, a germánoknál és a szlávoknál az ezt követő napokon ünnepelték az év „tetejét”. Ez a hagyomány élt tovább a keresztény Európában is, főként a Szent Iván-napi tűzünnepben. A Szent Iván nap Keresztelő Szent Jánosnak, a magyar népdalban „virágos” Szent Jánosként említett ünnepe, mely egybeolvadt az ősi, tüzeket gyújtó ...

Június 22-én nyitottuk meg csoportos képzőművészeti kiállításunkat Trianon századik évfordulójára emlékezve. Kiállításunkban jelentős magyar képzőművészeket kértünk fel Trianont értelmező alkotásaik bemutatására. Hiszünk abban, hogy ez a válogatás számos megközelítést, értékelő feldolgozást ad majd vizuálisan és tapintható formában, egyedülálló élménnyel gazdagítva a befogadót, aki talán jobban el is mereng majd a kiállítás megtekintése után. A tárlat augusztus 30-ig tekinthető meg a Vajdahunyadvár Galériában.

A kiállítás arculatát Pásztor Gyöngyi tervezte.
Plakátja önálló művészeti alkotásként szerves része a tárlatnak.

Széchényi gróf kezdeményezésére 1827. június 6-án, 25 ezer néző előtt megrendezésre került az első pesti lóverseny. Az első pesti lóversenypálya a mai Üllői út és Soroksári út közötti területen működött 1827 és 1880 között.

A lovakkal való versengés távoli történelmi korokba nyúlik vissza. Gondoljunk csak a római kori kocsiversenyekre. Lovas versenyeket már az ősi pusztai népek is tartottak, ahol a rátermettség, erő, ügyesség valamint a ló gyorsasága és képzettsége alapján mérték össze tudásukat. Az idő előre haladtával a lovak képzettségét, tudását, idomíthatóságát megcsillogtató sportok alakultak ki. Napjainkban a ló főként a sportban és a szabadidős tevékenységekben hűséges társunk.

A modern ...

Miért kell megóvni és fenntartani élővilágunk gazdagságát? Mi a felelőssége az egyes országoknak ebben? Mi a helyzet Magyarországon? Mitől csökkenhet egyes területek fajgazdagsága? Mi lehet a megoldás ennek megfékezésére? Bejegyzésünkben körbejárjuk a biológiai sokféleség fogalmát, és azt is bemutatjuk, hogy Magyarországon milyen kezdeményezések alakultak ki a genetikai sokféleség megőrzésére.

Szerző: Szemmelveisz Ildikó, múzeumpedagógus

Bár sokak úgy gondolhatják, hogy tőlük távol állnak ezek a fogalmak, mégis érdemes elgondolkodnunk azon, hogy miért ünnepeljük május 22-én a biológiai sokféleséget.  

A biológiai sokféleség – idegen szóval biodiverzitás – kifejezi, hogy mennyire változatos és gazdag ...

„Korántsem tartozom azok közé, akik csak a trófea kedvéért vadásznak! De szeretettel és kegyelettel gyűjtöm egybe trófeáimat. ” Nadler Herbert nevét elsősorban az általa alkotott trófeabírálati képlet őrizte meg az utókornak, mely elsőként tette lehetővé a gímtrófeák objektív összehasonlítását. Rövid összeállításunkban, egy készülő Nadler monográfia ízelítőjeként elevenítsük fel – ahogy gróf Csekonics Endre könyvében olvasható – „a pontok atyja” életének néhány fontosabb momentumát.

kép: Nadler Herbert, mosoni őzbakkal és túzokkakasokkal, magántulajdon

Szerző: Sánta Ákos, muzeológus

Nadler Herbert, az ismert magyar vadászati szakíró, állatkert igazgató, fényképész, vadász, zoológus 1883. ...

Képzeljünk el egy olyan világot, ahol nincsenek fák! Valószínűleg az éghajlat drasztikusan megváltozna, és biztosan nem élne bolygónkon ennyi faj. Az erdőségek nélkül a világtengerekre hárulna a légköri szén-dioxid elnyelése, de így az óceánok elsavasodnának, s végül a legtöbb élőlény kihalna. Fák nélkül nem lenne éltető oxigén sem. Drasztikus és lehangoló kép. Vajon tisztában vagyunk-e azzal, mennyire fontosak a fák a megfelelő életkörülményeink megteremtésében? S vajon tisztában vagyunk-e azzal, hogy mi magunk mit tehetünk megóvásuk érdekében?

A fák hozzájárulnak a természetes vízkörforgáshoz, gyökereikkel megkötik a talajt, leveleikkel a légköri szén-dioxidot, a fotoszintézis során oxigént termelnek. Lombjukkal ...

A régiek hiedelme szerint a bagoly éjszakai madár, ezért szoros kapcsolata van az alvilággal. Sötétben viszont nagyon jól lát, úgy gondolták, hogy a dolgok mélyére is tud nézni, ezért a bölcsesség jelképe is volt egyben. Erről árulkodik a bagoly egyik régies magyar neve: a „Tudó”.

Napjainkban egyre inkább fény derül arra, mennyire fontos szerepet töltenek be a mezőgazdasági kártevők elleni vegyszermentes védekezés területén ezek a titokzatos madarak. DUDÁS MIKLÓS ‑ DR. GŐRI SZILVIA tanulmányából kiderül, miért:

A baglyok táplálékát apró rágcsálók, rovarok, alkalmanként kétéltűek és ritkán madarak is alkothatják. Testfelépítésüknek köszönhetően (fejlett térbeli hallás, rendkívül fényérzékeny szemek, ...

Mi lenne velünk eper, alma, paradicsom, paprika, kakaó vagy kávé nélkül? A háziméhek ( Apis mellifera ) nagyon fontos szerepet játszanak életünkben, táplálkozásunkban, egészségünk megőrzésében. Gondoljunk csak a mézre, a méhviaszra, a méhpempőre, a propoliszra. A termesztett mezőgazdasági haszonnövényeink kétharmada – pl. a napraforgó, a repce – is rovarbeporzású. Elfogyasztott ételeink egyharmadát virágos növényeink a beporzás révén „termelik” meg.  Több tízezer milliárd forintra becsülik a Földön azt a munkát, amit a beporzók évente végeznek. Hazánkban sajnos még mindig nagyon alacsony a méz és a méhészeti termékek fogyasztása. A jeles nap célja egyrészt felhívni a figyelmet ezekre a rendkívül fontos rovarokra, ...

A western filmek mindenki által ismert jellegzetes szereplője akár farmon, vasútállomáson vagy kisvárosban a háttérben álló, lassan, nyikorogva forgó szélkerék. Ilyen szerkezetek hazánkban is működtek egykor, igaz sokkal kisebb számban, mint a vadnyugaton. A szélmotor többek között a mezőgazdaság alternatív – mai fogalmaink szerint környezetkímélő – energiaforrása volt a gőzgépek és belsőégésű motorok világában.

(Kép forrása: https://how-do-it.com/windmills/)

Szerző: Szabó László, főmuzeológus

A vitorlás hajók és szélmalmok voltak hosszú évszázadokon keresztül a szélenergia hasznosítás elsődleges eszközei. Napjainkban a fenntarthatóság és a környezettudatos gondolkodás a megújuló erőforrások felé ...