Kincskereső játékra hívunk benneteket.
A játék célja, hogy a gyerekek megtaláljanak egy a szobában vagy a kertben elrejtett apróságot, közben izgalmas fejtörőket megoldva jussanak lépésről lépésre közelebb a megfejtéshez. A videót ötletadónak, gondolatébresztőnek szántuk. Bármely más tárggyal, feladattal helyettesíthető és a helyszín is tetszés szerint változhat.
A lényeg, hogy EGYÜTT JÁTSZATOK! Jó szórakozást kívánunk!
Az idei Föld napját a koronavírus járvány miatt szokatlan módon, a virtuális térben ünnepeljük. A cselekedetek azonban a valóságban történnek. Mindannyian tudunk tenni valamit a bolygónkért. Te is. Néhány egyszerű változtatás vagy egy kis odafigyelés kell csak, és már te is óvod a Földünket. Írásunkból megtudhatod, mi az az ökológia lábnyom, hogyan számolhatod ki a sajátodat és ha túl nagynak látod, tippeket adunk, hogyan tudod csökkenteni a méretét.
Ne csak a Jeles napokon legyünk környezettudatosak!
Szerző: Szemmelveisz Ildikó, múzeumpedagógus
Az első Föld Napja megmozdulást 50 éve , 1970-ben tartották Amerikában, melynek fő szervezője Denis Hayes egyetemi hallgató volt. Már akkor több mint 20 millió ember ...
Nem szokás tavasszal búzáról írni. Inkább ősszel, vetéskor, vagy nyáron, aratáskor. De tavasszal? A kenyeret még az előző évi termésből őrölt liszttel sütjük, s az új termés ígérete még nem látszik. Egy kivétel mégis akad: a ravasz tavaszbúza! Róla ilyenkor illik szólni. Merthogy a tavaszbúzát tavasszal vetik.
Szerző: Nagy Ágota, főmuzeológus
Tavasszal vetik, s nyár végén aratják. Később, mint az őszit. Ez még akár jól is jöhetne, hogy egy kicsit kihúzzuk az aratási időszakot, ne egyszerre kelljen az összes gabonát betakarítani. Igen ám, de amint a címből is látszik, ravasz egy gabona ez! Nézzük, tényleg így van-e?
A hazai termőtáj amolyan határmezsgyéje az őszi, illetve tavaszi búza ...
Múzeumunk egy rendkívüli magángyűjteménnyel gyarapodott, amelyet Trombitás Tamás ajánlott fel megvásárlásra, és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával 2018 októberétől a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Textilgyűjteményét gazdagítja. A 80 tárgyból álló tárgyegyüttes néhány különleges viseleti darabon kívül dél-alföldi takácshímzésekből, mezőségi háziszőttesekből és a Tolnai-Sárköz háziszőtteseiből áll.
A hímes takácsok munkái a 18–19. századtól egyre inkább a falusi lakosság számára készültek. Némely vidéken közvetlenül ezektől a takácsoktól tanulták meg az asszonyok a mintás szövést. A takácsszőttesek takácsszövőszéken készültek, ami szélesebb és bonyolultabb szerkezetű a ...
Itt a tavasz! Kézműveskedj velünk! Néhány egyszerű anyag segítségével neked is lehet egy ilyen csodás, színes fád. Díszítsd fel kedved szerint.
Virtuális Vajdahunyadvár sorozatunkban most részletről részletre ismerheted meg a Magyar Mezőgazdasági Múzeumnak otthont adó egyedülálló épületegyüttest. Tarts velünk, barangoljuk be a Vajdahunyadvárat! Ismerd meg a különböző történelmi korok építészeti stílusait, kiemelkedő személyiségeit, történeteit!
Túránk során közösen körbejárjuk a vár külső helyszíneit, mint például: a Széchenyi-szigetet, bepillantunk egy középkori kolostorudvarba és felmászunk az Apostolok tornyába is.
Reméljük, sorozatunk meghozza a kedveteket egy későbbi személyes látogatásra is, itt a Vajdahunyadvárban!
A sorozat egyes részei szerkesztés alatt, hamarosan friss tartalommal jelentkezünk!
Nincs még egy olyan növényünk, mint a dohány, amely úgy játszik fontos szerepet az emberiség életében, hogy valójában nem elsőrendű szükséglet. A dohány és a belőle készített termékek hazánkban is nagy közkedveltségnek örvendenek, annak ellenére, hogy a növény megismerésétől kezdve termesztését és felhasználását számos rendelkezés korlátozta. Jelenleg a dohánytermesztés hazánkban a kisebb mezőgazdasági ágazatok közé tartozik, azonban mind az államháztartás, mind a foglalkoztatottság szempontjából jelentős szerepet tölt be.
Nagy János dohánykertész Planeth kapával dohányt kapál (Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár Eredeti Fényképek Gyűjteménye)
Szerző: Mándi Hajnalka, muzeológus
A dohány a ...
86 éve nyílt meg a Magyar Mezőgazdasági Múzeum újrarendezett állandó kiállítása, amely a Trianon után eltelt másfél évtized gazdasági eredményeit mutatta be. A földművelésügyi miniszter által támogatott megújulás üzenetértéke máig ható: a legnehezebb helyzetből is van kiút, van remény a talpra állásra.
A múzeum kiállításának megnyitása (Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár Eredeti Fényképek Gyűjteménye)
Szerző: Koloh Gábor, muzeológus
1934-ben mindössze egy évvel az 1929 és 1933 közötti gazdasági világválság után, újrarendezték a Magyar Mezőgazdasági Múzeum állandó kiállítását. Kállay Miklós (1887–1967) földművelésügyi miniszter ekkor határozta el, hogy a trianoni döntés előtti ...
A húsvét a keresztény egyház legnagyobb ünnepe, mely a húsvétvasárnapot megelőző virágvasárnappal kezdődik, a nagyhéttel folytatódik és végül a fehérvasárnappal zárul. Oldalunkon bemutatjuk, hogy régen milyen hagyományok kapcsolódtak ehhez az ünnephez.
Szerző: Németh Anna, múzeumpedagógus
Hogyan számoljuk ki a húsvét időpontját?
Több mint 1600 évvel ezelőtt a pápa és a papok tanácsa (a niceai zsinat) úgy határozott, hogy a bolygók járásához igazítják Húsvét napját. Így lett a tavaszi napéjegyenlőség (március 21.) utáni első holdtöltét követő vasárnap. Így a húsvétot március 22. és április 25. között ünnepeljük. Idén húsvét vasárnap április 12-re esik.
...
Tudod, miért a nyuszi hozza húsvétkor a piros tojást? Egyáltalán miért pirosra festik a legtöbb húsvéti tojást? Hallottál már olyan vicces mintákról a hímes tojáson, mint az ördög térgye?
Gyere, játssz velünk! Készüljünk együtt a húsvétra! Megmutatjuk, mi miért olyan a húsvétban, amilyen. Oldalunkon mondókákat, meséket találsz, kézműveskedéshez adunk praktikus ötleteket és érdekességeket osztunk meg veled a húsvétról.
Miért a nyúl?
Létezik egy történet, miszerint Ostra istennő napján a tavasz eljövetelét köszöntötték. Az istennőt mindig tavaszi virágokkal körülvéve, tojással a kezében, lábánál nyulakkal, fején tavaszi virágkoszorúval ábrázolták. A legenda szerint Ostrának volt egy különleges madara, ami ...