Tavasz van, a magvetés időszaka. Megszokhattuk, hogy ilyenkor a mezőgazdasági boltok, áruházak polcai roskadoznak a színes, csábító és látványos zöldségek képeivel kecsegtető vetőmagcsomagoktól. A 20. század elején a Budapest közelében működő „Monori Mag” vetőmagokat forgalmazó cég olyan plakátokkal…
„Harang csendül,Ének zendül,Messze zsong a hálaének,Az én kedves kis falumban.Karácsonykor Magába száll minden lélek.”
Ady Endre: Karácsony /részlet/
Szerző: Németh Anna, múzeumpedagógus
A régi idők embere hitt abban, hogy a karácsonyi asztalon áldás van, s minden, ami arra kerül,…
„Aki erkölcsös és erényes életet szeretne élni, az ne kóstolja meg a szarvasgombát” – olasz közmondás
Rejtélyes, legendás élőlény a szarvasgomba. A legtöbb embernek afrodiziákumként jut az eszébe, habár a szarvasgomba vágykeltő hatása egyértelműen nem bizonyított. Illata és íze fűszeres, kissé a…
A paraszti kultúra alapja a földművelés és az állattartás volt. Azok, akik nem ezzel foglalkoztak, különleges helyet foglaltak el a társadalomban. Mivel ismerték mesterségük minden csínját-bínját, fortélyos, tudós embereknek tartották őket és velük kapcsolatban nem kevés babona és hiedelem alakult…
Szerző: Benei Bernadett, muzeológus és Németh Anna, múzeumpedagógus
Nehéz dolgunk lenne, ha csak egy érdekes tárgyat, jelen esetben iratot szeretnénk kiválasztani a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Agrártörténeti Iratok 50,940 dokumentumot számláló gyűjteményéből. A latin nyelvű hazai történeti források…
„Gondoljanak csak a mindenkori falvak lakodalmas asztalára! Még a legszegényebbek is úgy érezték, hogy ki kell tenniük magukért, és a „babszemező hosszú asztalokra” odahordták, ami szem-szájnak ingere, és nem sajnálták akár az egész évi jövedelmüket a lakodalom bőségére áldozni.” (Illyés Gyula:…
„A magyar erdő első vadja, a magyar vadász legkívánatosabb zsákmánya – a derék agancsú szarvasbika” – írta gróf Széchenyi Zsigmond. A gímszarvas a magyarság emblematikus nagyvadfajaként mindig kiemelt jelentőséggel bírt népünk történetében. Eredetmondánktól kezdve, hiedelemvilágunkon keresztül, a…
A hagyományos mézeskalácsot lisztből, mézből és cukorszirupból sütötték. Az előkészített tésztát negatív vésetű fa formákba, ún. ütőfákba nyomkodták. Pihentetés után speciális kemencében, több sütőterű cukrászkemencében sütötték ki. A faragott mézeskalácsformákat vagy ügyes kezű mesterek faragták,…
A western filmek mindenki által ismert jellegzetes szereplője akár farmon, vasútállomáson vagy kisvárosban a háttérben álló, lassan, nyikorogva forgó szélkerék. Ilyen szerkezetek hazánkban is működtek egykor, igaz sokkal kisebb számban, mint a vadnyugaton. A szélmotor többek között a mezőgazdaság…
Nem szokás tavasszal búzáról írni. Inkább ősszel, vetéskor, vagy nyáron, aratáskor. De tavasszal? A kenyeret még az előző évi termésből őrölt liszttel sütjük, s az új termés ígérete még nem látszik. Egy kivétel mégis akad: a ravasz tavaszbúza! Róla ilyenkor illik szólni. Merthogy a tavaszbúzát…