2021. ápr 01.

Itt a tojás, piros tojás....

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
Itt a tojás, piros tojás....

Húsvét kapcsán a hímes tojásról

A húsvét kapcsán rögtön eszünkbe jut a húsvéti nyúl, a barka, a locsolkodás, a locsolóversek, illetve a piros tojás. A húsvéti ünnepkör igen sok eleme egyházi eredetű és jellegű, de az idők során a tárgyak és a szokások jelentősége változott. Családonként eltérő az is, hogy a keresztény hagyományok mennyire hatják át az ünnepet. A hímes tojás, a piros tojás mégse veszít népszerűségéből, bár valószínűleg napjainkban már nem ugyanazt képviseli, mint a régi időkben.

himes_tojas_blog.jpg

A tojás az emberiség életében mindig is kitüntetett jelentőséggel rendelkezett, és már nagyon korán találkozhatunk a tojáshéj díszítésével is.

A tojás egy összetett szimbolikájú tárgy. Gömbölyded alakja a tökéletességet jelképezi, az ...

Tovább Szólj hozzá

húsvét tojás hímes tojás húsvéti tojás tojásírás sz:Szekeresné Simon Anett

2021. már 26.

A racka, a merinó és a magatarti juhász

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
A racka, a merinó és a magatarti juhász

Húsvét kapcsán a juhtartásról

Húsvétra készülünk. Kalácsot sütünk, tormát reszelünk, sonkát, tojást főzünk, és egyre több háztartásban kerül bárány az asztalra. Mindegyik étel jelképrendszere és elkészítése külön előadások tárgyát képezhetné, de e blogcikk keretein belül most nézzük a húsvéti bárányt, pontosabban – és roppant hivatalosan fogalmazva – a hazai juhtenyésztési ágazat egykori és mai helyzetét.

juhasz_logo.jpgkép: Magyar Mezőgazdasági Múzeum Eredeti Fényképek Gyűjteménye

  Írta: Nagy László, muzeológus és Németh Anna, múzeumpedagógus

Ha a magyarországi juhtenyésztésről beszélünk, először is érdemes tisztázni, hogy van-e különbség a juh és a birka között. Talán sokan meglepődnek most, de a válasz az, hogy igen, van. Régebben ...

Tovább Szólj hozzá

húsvét birka bárány juhász juh racka merinó juhtartás juhászat sz: Németh Anna sz: Nagy László

2021. már 17.

Kincsem

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
Kincsem

147 éve ezen a napon megszületett a „Magyar Csoda”

Március 17-e Kincsem, a „Magyar Csoda” életében fontos dátum. 1874. március 17-én született Tápiószentmártonban Blaskovich Ernő lótenyésztő birtokán, és ugyanezen a napon, 1887. március 17-én pusztult el Kisbéren. Waternymph, angol telivér anyától és egy Angliából származó, Kisbéren fedező, angol telivér apaméntől, Cambuscantól született. Nevét Blaskovich Ernőnek köszönheti, aki szokása szerint egyéves korukban nevezte el a telivér csikókat, és a számára legkedvesebbet a Kincsem névvel ajándékozta meg.

kincsem_gipsz.jpg

Kép: ifj. Vastagh György szobrászművész Kincsem szobra

Írta: Németh Anna, múzeumpedagógus

1876 őszén Kincsem Hesp Róbert gödi tréningterepére került, és elkezdődött trenírozása. Hesp Róbert sajátos ...

Tovább Szólj hozzá

születésnap március 17. csodakanca Blaskovich Kincsem sz: Németh Anna Magyar Csoda

2021. feb 26.

„… igy csinyald meg, tehát kész”

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
„… igy csinyald meg, tehát kész”

Érdekességek és receptek egy 1779-es szakácskönyvből

Szerző: Benei Bernadett, muzeológus és Németh Anna, múzeumpedagógus

Nehéz dolgunk lenne, ha csak egy érdekes tárgyat, jelen esetben iratot szeretnénk kiválasztani a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Agrártörténeti Iratok 50,940 dokumentumot számláló gyűjteményéből. A latin nyelvű hazai történeti források kutatójaként nem kérdés, hogy az 1526-os mohácsi csata előtt keletkezett 52 eredeti oklevél valamelyikét választanám, talán a legrégebbit, amelyet 1286-ban a turóci konvent adott ki egy birtok adás-vétellel kapcsolatban, vagy egy jobbágyszökést ismertető 17. századi iratot, esetleg egy zálogügyletet leírót. Vagy inkább ismertessem azt az 1799-ben keletkező ítéletet, amit a Hont vármegyei szolgabíró hozott egy sertéslopás ...

Tovább Szólj hozzá

receptek szakácskönyv böjt kása böjti receptek 1779 sz: Németh Anna sz: Benei Bernadett nyelvújítás előtt

2021. feb 12.

„Tányért, villát hozzanak, hogy éhen ne haljanak!”

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
„Tányért, villát hozzanak, hogy éhen ne haljanak!”

Lakodalmas tálak a Kerámiagyűjteményből

„Gondoljanak csak a mindenkori falvak lakodalmas asztalára! Még a legszegényebbek is úgy érezték, hogy ki kell tenniük magukért, és a „babszemező hosszú asztalokra” odahordták, ami szem-szájnak ingere, és nem sajnálták akár az egész évi jövedelmüket a lakodalom bőségére áldozni.” (Illyés Gyula: Puszták népe)

ef_2013_172_55.jpgKép: Lakodalom násznépének csoportképe, 1940.
Fotó: Békei Boldizsár
Magyar Mezőgazdasági Múzeum Eredeti Fényképek Gyűjteménye

Szerző: Kiss Beatrix, muzeológus és Németh Anna, múzeumpedagógus

Az esküvő és a lakodalom az emberi élet kiemelkedő fordulópontja, melynek hagyományos ideje ősszel, a kisböjt alatt, illetve télen, farsang idején volt. A farsang felszabadultabb hangulatú időszaka megszakította a ...

Tovább Szólj hozzá

farsang lakodalom sz: Németh Anna sz: Kiss Beatrix lakodalmas tál cseréptál Kerámiagyűtemény

2021. jan 28.

Tisztelgés Alpár Ignác (1855–1928) építész emléke előtt

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
Tisztelgés Alpár Ignác (1855–1928) építész emléke előtt

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár nemes hagyományai közé tartozik, hogy évente megemlékezik a székhelyét tervező zseniális mérnökről és születésnapján – január 17-én – az intézmény munkatársai megkoszorúzzák a Városligetben álló Alpár Ignác emlékművet.


alpar_ignac_portreja_logo.jpg
Kép: Alpár Ignác portréja (1905 körül; ismeretlen fényképész) 

Szerző: Dr. Matits Ferenc, főmuzeológus

A tehetséges építőművész, aki Berlinben szerzett diplomát és pályázataival már a német fővárosban is sikereket aratott, Magyarországra hazatérve építészeti irodát nyitott.

Budapest lakossága 1880-ban 370,767, 1890-ben 506,384, 1900-ban 733,358, 1910-ben pedig 880,371 fő volt. Az építkezési láz kezdete Budapesten az 1890-es évek elejére ...

Tovább Szólj hozzá

építész millennium Vajdahunyadvár Alpár Ignác sz:Matits Ferenc

2021. jan 20.

„ha művét keresed, nézz körül”

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
„ha művét keresed, nézz körül”

Egy múzeumalapító agrárminiszter, Darányi Ignác

Darányi Ignác gondolkodását a kiegyezés eredményeinek védelme, a mezőgazdaság érdekeinek figyelembevételével megvalósítandó harmonikus gazdaságfejlesztés, a magyarság gazdasági, politikai, kulturális hegemóniájának megőrzése, és a vallási türelem jellemezte. Személyében a társadalmi és gazdasági környezet változásaira figyelő, ezekre válaszolni akaró politikust ismertünk meg. Értéket teremtett, mellette eltörpültek hibái és tévedései.   

17_bernat_istvan_daranyi_ignac_t_tag_emlekezete_a_magyar_tudomanyos_akademia_elhunyt_tagjai_folott_tartott_emlekbeszedek_bp_1931_kep_vagott.jpgKép: Darányi Ignác
Kép forrása: Bernát István Darányi Ignác t. tag emlékezete
A Magyar Tudományos Akadémia elhúnyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek Bp., 1931

Szerző: Dr. Fehér György, ny. főigazgató

Sétálunk a járvány és a téli hideg miatt szinte néptelen ...

Tovább Szólj hozzá

alapító földművelésügyi miniszter Darányi Ignác sz: Fehér György

2021. jan 18.

125 éves a Magyar Mezőgazdasági Múzeum

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
125 éves a Magyar Mezőgazdasági Múzeum

Jubileumi köszöntő

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum számára épített városligeti Vajdahunyadvár országos jelentőségű műemlék, a Liget meghatározó épületegyüttese. Közkedvelt úti célja a belföldi és külföldi turistáknak. Budapest és így Magyarország egyik fontos jelképe. Európa legnagyobb komplex mezőgazdasági múzeuma. Különleges nemzeti érték, valóságos hungarikum.

nyitokep_860_576.jpg

A 125 esztendeje alapított és 1896 óta az agrártárca fenntartásában működő múzeum létrehozásában Darányi Ignác földművelésügyi miniszter játszott kiemelkedő szerepet. Múzeumépületének, a ma is álló Vajdahunyadvárnak zseniális tervezője és építésze Alpár Ignác volt. A múzeum megnyitásától kezdve a vidék fővárosi kapujaként szolgálja az agráriumot. Az új ...

Tovább Szólj hozzá

jubileumi köszöntő 125 éves a Mezőgazdasági Múzeum

2021. jan 16.

Tavaszváró örömünnep

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
Tavaszváró örömünnep

Farsangi népszokások, hagyományok

Januárban, vízkeresztet követően kezdetét vette a farsang, mely húshagyó kedd éjfélig tart. Hamvazó szerdával belépünk a húsvétot megelőző böjti időszakba. Mire vezethető vissza a farsang eredete? Milyen szokásokat, tréfás hagyományokat tartottak farsangkor, s talán tartanak még ma is. Blogcikkünkből az is kiderül, hogy mi az az állakodalom, és hogy miért nem tartozott a hajadon lányok kedvencei közé ez az ünnep.  

farsang_01-01.jpg

S zerző: Németh Anna, múzeumpedagógus

A farsangi szokások eredete a tavaszváró örömünnepekig vezethető vissza. Az egyház az ördögök tombolásának tartotta ezeket a felszabadult ünnepléseket, ezért sokáig tiltotta. Magyarországon a középkorban honosodott meg igazán a farsang, Mátyás király udvarában olasz ...

Tovább Szólj hozzá

farsang alakoskodók sz: Németh Anna állakodalom vénlánycsúfolás legényavatás

2021. jan 06.

A három bölcs ünnepe

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
A három bölcs ünnepe

Január 6., Vízkereszt napja

A paraszti kultúrában mindennek szabott ideje van, melyet zömmel az elvégzendő mezőgazdasági munkák tagolnak, ezekhez kell igazodni. A karácsonyi időszak több lehetőséget ad az ünnepek megélésére, hiszen ilyenkor a kinti teendők korlátozottabbak, az emberek többet tartózkodnak házaikban. A legtöbb dramatikus népszokás, vagyis amikor gyermekek vagy felnőttek verses-énekes előadásokkal járják a házakat, ehhez az időszakhoz kötődik.

Január 6-a, vízkereszt vagy háromkirályok napja, a karácsonyi ünnepkör lezárása, melyet majd a farsangi időszak követ. Több esemény is kötődik ehhez a naphoz, mint például a víz-, a tömjén- és házszentelés, vagy a háromkirályjárás.

01_06_vizkereszt_20212.jpg

Szerző: Szekeresné Simon Anett, múzeumpedagógus

Maga a ...

Tovább Szólj hozzá

háromkirályok január 6. Vízkereszt csillagének háromkirályjárás dramatikus népszokás sz:Szekeresné Simon Anett

süti beállítások módosítása