Januárban, vízkeresztet követően kezdetét vette a farsang, mely húshagyó kedd éjfélig tart. Hamvazó szerdával belépünk a húsvétot megelőző böjti időszakba. Mire vezethető vissza a farsang eredete? Milyen szokásokat, tréfás hagyományokat tartottak farsangkor, s talán tartanak még ma is. Blogcikkünkből az is kiderül, hogy mi az az állakodalom, és hogy miért nem tartozott a hajadon lányok kedvencei közé ez az ünnep.  

S zerző: Németh Anna, múzeumpedagógus

A farsangi szokások eredete a tavaszváró örömünnepekig vezethető vissza. Az egyház az ördögök tombolásának tartotta ezeket a felszabadult ünnepléseket, ezért sokáig tiltotta. Magyarországon a középkorban honosodott meg igazán a farsang, Mátyás király udvarában olasz ...

A paraszti kultúrában mindennek szabott ideje van, melyet zömmel az elvégzendő mezőgazdasági munkák tagolnak, ezekhez kell igazodni. A karácsonyi időszak több lehetőséget ad az ünnepek megélésére, hiszen ilyenkor a kinti teendők korlátozottabbak, az emberek többet tartózkodnak házaikban. A legtöbb dramatikus népszokás, vagyis amikor gyermekek vagy felnőttek verses-énekes előadásokkal járják a házakat, ehhez az időszakhoz kötődik.

Január 6-a, vízkereszt vagy háromkirályok napja, a karácsonyi ünnepkör lezárása, melyet majd a farsangi időszak követ. Több esemény is kötődik ehhez a naphoz, mint például a víz-, a tömjén- és házszentelés, vagy a háromkirályjárás.

Szerző: Szekeresné Simon Anett, múzeumpedagógus

Maga a ...

A karácsonyt követő időszakban folytatódik az ünnep. December 27-én tartjuk Szent János apostol napját, aki talán a leghűségesebb követője volt Jézusnak. S hogy mi köze Jánosnak a borhoz? A legenda szerint János apostol Ázsiában térített, magára haragítva ezzel Aristodemos fejedelmet. Aristodemos próbára tette Jánost, és így szólt: „ha azt akarod, hogy higyjek Jézusban, mérget adok innod... Ha semmi veszedelmet nem szenvedsz, tudni fogom, hogy bizony Isten az te istened.” János keresztet vetett a kehelyre, majd kiitta a mérgezett borral teli kupát, de csodálatos módon semmi baja nem történt, életben maradt.

Szerző: Németh Anna, múzeumpedagógus

Hazánkban a Szent János-napi borszentelés szokása a 13. században jelent meg. A ...

1802 december 19-én született az első magyar mezőgazdasági gépműhely és gyár alapítója, a 19. század leghíresebb magyar ekegyártója, Vidats István.

Bécsben, tanulmányai és munkája során ismerkedett meg a modern osztrák és német ekeformákkal. A Hohenheimi eke tovább fejlesztésével hozta létre az ún. Vidacs ekét , mely a magyar viszonyoknak leginkább megfelelő ekeforma volt és a 19. században egész Magyarországon általánosan elterjedt.

A vállalkozás fejlődésének reményében Pestre költözött. 1843-ban Röck Istvánnal, a kiváló gazdasági gépgyárossal közösen gépműhelyt nyitott, ahol továbbra is, a már országszerte népszerűvé vált eke volt a legfontosabb termék. 1848-ban gyárát a szabadságharc szolgálatába ...

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Eredeti Fényképek Gyűjteményében egy érdekes, magával ragadó fotóra bukkantunk.

A kép az 1920-as években készült, hátoldalán ez áll: Kuruzslóasszony. A gyerek beteg kezét gyógyítja úgy, hogy a karácsonyi morzsákat meggyújtja, amelynek a füstje fölé kell helyezni a gyerek kezét. A kuruzslást szigorúan üldözik, de titokban mégis elterjedt.  Copyright by the Kankovszky's Hungarian Prese-Photographic Exchange (Registr. No9...)

Advent időszakában és az év vége felé közeledve sok jeles naphoz jóslások, babonák vagy egyéb szokások köthetők. Csokorba szedtünk ezek közül jónéhányat, melyeket néhol egy kicsit könnyedebb, de reményeink szerint nem sértő kommentárokkal fűszereztünk meg. Vajon ...

Luca a néphit szerint a szembetegségben szenvedők, a varrónők, a bűnbánó utcanők és a hegyes szerszámokkal dolgozók védőszentje. Neve a lux, azaz fény szóból ered. 1582-ig, a Gergely-féle naptárreformig, december 13-a volt az év legrövidebb és egyben az utolsó napja. Ez a nap a téli napforduló egyben. Luca napjához a nép rengeteg szokást kapcsolt, melyek gyakran egymásnak ellentmondó és pogány elemeket is tartalmaznak, hol fényhozó szentnek, hol pedig kísértetnek láttatják Lucát. Az e napon tett megfigyelésekből következtettek az eljövendő év időjárására, termésére vagy az egyéni sorsra.

Egy kis játék: Egy kattintással megállíthatod a videót, hogy megtudd jövendőbelid nevét.

Szerző: Ikvai-Szabó Emese, főmuzeológus

...

Városi környezetben az adventi időszak elengedhetetlen hangulateleme a vaslapon sült gesztenye illata. Hogyan került a szelídgesztenye hazánkba és mióta termesztik? Milyen gazdasági hasznuk volt még a magvaknak? Megtudhatjátok blogbejegyzésünkből. 

Szerző: Tábori Tamara, múzeumpedagógus

A szelídgesztenye ( Castanea sativa ) Délnyugat- és Dél-Európában honos, elterjedésének északi határát a Kárpát-medencében éri el. Mint elegyfa tölgyerdeinkben ősidők óta él ezen a területen. A rómaiak már végeztek betelepítéseket, a maroni elnevezés is olasz eredetére utal. Hazánkban a Dunántúli-középhegységben Nagymaros–Visegrád és a Dunántúl nyugati és déli részén fordul elő szórványosan. Legszebb őshonos állományai Kőszeg, ...

A méhészet a magyar mezőgazdaság egyik nagy szaktudást és élő munkaerőt igénylő, nemzetközi jelentőségű ágazata. A magas minőségű hazai mézek keresettek a világpiacon, a minőség megőrzése mindannyiunk érdeke.

Szerző: Medzihradszky Zsófia, főmuzeológus

A mézek vizsgálatát három fő csoportba lehet osztani. A legegyszerűbb, de nagy tapasztalatot igénylő vizsgálati módszer az érzékszervi vizsgálatok köre. Ezt minden méhész elvégzi: vizsgálja a méz színét, illatát, ízét. A legbonyolultabb, laboratóriumot igénylő vizsgálattípus a mézek kémiai és fizikai vizsgálata , ami a víztartalomtól a cukrok összetételén át egészen a vegyszer maradványokig terjedhet. Bonyolultságát tekintve a kettő közé helyezhető a ...

„A magyar kertészet történetében dr. Entz Ferenc személye, munkája, mint mezsgye emelkedik ki, s vele kezdődik meg a modern kertészet, szőlészet és borászat hazánkban.” (Geday, 2000)

Entz Ferenc (1805-1877)

Szerző: Nagy József, muzeológus

Entz Ferenc 1805. december 6-án született Sümegen. Apai nagyapja molnár volt, édesapja már tiszti főorvosként szolgált Zala vármegyében. Szüleit korán elvesztette. Az árván maradt fiút Pozsonyban élő anyai nagyszülei nevelték fel. A koronázó városban, a győri árvaház segélyéből végezte középiskolai tanulmányait. Itt szerezte első kertészettel kapcsolatos tapasztalatait is. A híres pozsonyi nagy magyar cseresznyét későbbi munkáiban is sokszor említi.

1825-ben beiratkozott a pesti ...

A mézeskalácsosság eredete a régmúltba nyúlik vissza. Noha már a letelepült magyarság körében is ismertek voltak különféle mézből készült édességek, az első mézeskalácsokat szász telepesek és a méhészkedést felkaroló szerzetesek készítették. Hazánkban a mai értelemben vett mézeskalács német hatásra jelent meg, és a 17. században alapított mézeskalácsos céhekhez kapcsolódott. Az első magyarországi céh 1619-ben vált ki a bécsi céhből, Pozsonyban alakult meg. Még ebben az évszázadban sorra jöttek létre a mézeskalácsos céhek a Felvidéken (Bártfa, Lőcse, Nagyszombat, Kassa) és Erdélyben. Az alföldi városok mézeskalácsos céheit később, a 18. század elejétől kezdve alapították.

A korabeli hagyományos méhészkedés ...