A Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár nemes hagyományai közé tartozik, hogy évente megemlékezik a székhelyét tervező zseniális mérnökről és születésnapján – január 17-én – az intézmény munkatársai megkoszorúzzák a Városligetben álló Alpár Ignác emlékművet.

Kép: Alpár Ignác portréja (1905 körül; ismeretlen fényképész) 

Szerző: Dr. Matits Ferenc, főmuzeológus

A tehetséges építőművész, aki Berlinben szerzett diplomát és pályázataival már a német fővárosban is sikereket aratott, Magyarországra hazatérve építészeti irodát nyitott.

Budapest lakossága 1880-ban 370,767, 1890-ben 506,384, 1900-ban 733,358, 1910-ben pedig 880,371 fő volt. Az építkezési láz kezdete Budapesten az 1890-es évek elejére ...

Darányi Ignác gondolkodását a kiegyezés eredményeinek védelme, a mezőgazdaság érdekeinek figyelembevételével megvalósítandó harmonikus gazdaságfejlesztés, a magyarság gazdasági, politikai, kulturális hegemóniájának megőrzése, és a vallási türelem jellemezte. Személyében a társadalmi és gazdasági környezet változásaira figyelő, ezekre válaszolni akaró politikust ismertünk meg. Értéket teremtett, mellette eltörpültek hibái és tévedései.   

Kép: Darányi Ignác
Kép forrása: Bernát István Darányi Ignác t. tag emlékezete
A Magyar Tudományos Akadémia elhúnyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek Bp., 1931

Szerző: Dr. Fehér György, ny. főigazgató

Sétálunk a járvány és a téli hideg miatt szinte néptelen ...

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum számára épített városligeti Vajdahunyadvár országos jelentőségű műemlék, a Liget meghatározó épületegyüttese. Közkedvelt úti célja a belföldi és külföldi turistáknak. Budapest és így Magyarország egyik fontos jelképe. Európa legnagyobb komplex mezőgazdasági múzeuma. Különleges nemzeti érték, valóságos hungarikum.

A 125 esztendeje alapított és 1896 óta az agrártárca fenntartásában működő múzeum létrehozásában Darányi Ignác földművelésügyi miniszter játszott kiemelkedő szerepet. Múzeumépületének, a ma is álló Vajdahunyadvárnak zseniális tervezője és építésze Alpár Ignác volt. A múzeum megnyitásától kezdve a vidék fővárosi kapujaként szolgálja az agráriumot. Az új ...

Januárban, vízkeresztet követően kezdetét vette a farsang, mely húshagyó kedd éjfélig tart. Hamvazó szerdával belépünk a húsvétot megelőző böjti időszakba. Mire vezethető vissza a farsang eredete? Milyen szokásokat, tréfás hagyományokat tartottak farsangkor, s talán tartanak még ma is. Blogcikkünkből az is kiderül, hogy mi az az állakodalom, és hogy miért nem tartozott a hajadon lányok kedvencei közé ez az ünnep.  

S zerző: Németh Anna, múzeumpedagógus

A farsangi szokások eredete a tavaszváró örömünnepekig vezethető vissza. Az egyház az ördögök tombolásának tartotta ezeket a felszabadult ünnepléseket, ezért sokáig tiltotta. Magyarországon a középkorban honosodott meg igazán a farsang, Mátyás király udvarában olasz ...

A paraszti kultúrában mindennek szabott ideje van, melyet zömmel az elvégzendő mezőgazdasági munkák tagolnak, ezekhez kell igazodni. A karácsonyi időszak több lehetőséget ad az ünnepek megélésére, hiszen ilyenkor a kinti teendők korlátozottabbak, az emberek többet tartózkodnak házaikban. A legtöbb dramatikus népszokás, vagyis amikor gyermekek vagy felnőttek verses-énekes előadásokkal járják a házakat, ehhez az időszakhoz kötődik.

Január 6-a, vízkereszt vagy háromkirályok napja, a karácsonyi ünnepkör lezárása, melyet majd a farsangi időszak követ. Több esemény is kötődik ehhez a naphoz, mint például a víz-, a tömjén- és házszentelés, vagy a háromkirályjárás.

Szerző: Szekeresné Simon Anett, múzeumpedagógus

Maga a ...

A karácsonyt követő időszakban folytatódik az ünnep. December 27-én tartjuk Szent János apostol napját, aki talán a leghűségesebb követője volt Jézusnak. S hogy mi köze Jánosnak a borhoz? A legenda szerint János apostol Ázsiában térített, magára haragítva ezzel Aristodemos fejedelmet. Aristodemos próbára tette Jánost, és így szólt: „ha azt akarod, hogy higyjek Jézusban, mérget adok innod... Ha semmi veszedelmet nem szenvedsz, tudni fogom, hogy bizony Isten az te istened.” János keresztet vetett a kehelyre, majd kiitta a mérgezett borral teli kupát, de csodálatos módon semmi baja nem történt, életben maradt.

Szerző: Németh Anna, múzeumpedagógus

Hazánkban a Szent János-napi borszentelés szokása a 13. században jelent meg. A ...

1802 december 19-én született az első magyar mezőgazdasági gépműhely és gyár alapítója, a 19. század leghíresebb magyar ekegyártója, Vidats István.

Bécsben, tanulmányai és munkája során ismerkedett meg a modern osztrák és német ekeformákkal. A Hohenheimi eke tovább fejlesztésével hozta létre az ún. Vidacs ekét , mely a magyar viszonyoknak leginkább megfelelő ekeforma volt és a 19. században egész Magyarországon általánosan elterjedt.

A vállalkozás fejlődésének reményében Pestre költözött. 1843-ban Röck Istvánnal, a kiváló gazdasági gépgyárossal közösen gépműhelyt nyitott, ahol továbbra is, a már országszerte népszerűvé vált eke volt a legfontosabb termék. 1848-ban gyárát a szabadságharc szolgálatába ...

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Eredeti Fényképek Gyűjteményében egy érdekes, magával ragadó fotóra bukkantunk.

A kép az 1920-as években készült, hátoldalán ez áll: Kuruzslóasszony. A gyerek beteg kezét gyógyítja úgy, hogy a karácsonyi morzsákat meggyújtja, amelynek a füstje fölé kell helyezni a gyerek kezét. A kuruzslást szigorúan üldözik, de titokban mégis elterjedt.  Copyright by the Kankovszky's Hungarian Prese-Photographic Exchange (Registr. No9...)

Advent időszakában és az év vége felé közeledve sok jeles naphoz jóslások, babonák vagy egyéb szokások köthetők. Csokorba szedtünk ezek közül jónéhányat, melyeket néhol egy kicsit könnyedebb, de reményeink szerint nem sértő kommentárokkal fűszereztünk meg. Vajon ...

Luca a néphit szerint a szembetegségben szenvedők, a varrónők, a bűnbánó utcanők és a hegyes szerszámokkal dolgozók védőszentje. Neve a lux, azaz fény szóból ered. 1582-ig, a Gergely-féle naptárreformig, december 13-a volt az év legrövidebb és egyben az utolsó napja. Ez a nap a téli napforduló egyben. Luca napjához a nép rengeteg szokást kapcsolt, melyek gyakran egymásnak ellentmondó és pogány elemeket is tartalmaznak, hol fényhozó szentnek, hol pedig kísértetnek láttatják Lucát. Az e napon tett megfigyelésekből következtettek az eljövendő év időjárására, termésére vagy az egyéni sorsra.

Egy kis játék: Egy kattintással megállíthatod a videót, hogy megtudd jövendőbelid nevét.

Szerző: Ikvai-Szabó Emese, főmuzeológus

...

Városi környezetben az adventi időszak elengedhetetlen hangulateleme a vaslapon sült gesztenye illata. Hogyan került a szelídgesztenye hazánkba és mióta termesztik? Milyen gazdasági hasznuk volt még a magvaknak? Megtudhatjátok blogbejegyzésünkből. 

Szerző: Tábori Tamara, múzeumpedagógus

A szelídgesztenye ( Castanea sativa ) Délnyugat- és Dél-Európában honos, elterjedésének északi határát a Kárpát-medencében éri el. Mint elegyfa tölgyerdeinkben ősidők óta él ezen a területen. A rómaiak már végeztek betelepítéseket, a maroni elnevezés is olasz eredetére utal. Hazánkban a Dunántúli-középhegységben Nagymaros–Visegrád és a Dunántúl nyugati és déli részén fordul elő szórványosan. Legszebb őshonos állományai Kőszeg, ...