Hazánk mezőgazdasági főterménye hagyományosan a búza. A búzatermés minőségének emelése érdekében ismerni kell a benne előforduló gyomnövényeket is. Ez azért szükséges, hogy ellenük a termesztés során védekezni lehessen, illetve a kicsépelt búzából a gyommagok eltávolíthatók legyenek. 1936-ban Gerhardt Guido és dr. Zsák Zoltán , a budapesti Vetőmagvizsgáló Intézet munkatársai összeállítottak és megjelentettek egy olyan maggyűjteményt, mely a gazdálkodókat segítette a búza gyommagvainak könnyű és biztonságos felismerésében.

Szerző: Nagy József, muzeológus

Gazdasági szempontból minden gyomnövény káros, hiszen a talaj tápanyagait elvonja a termesztett növények elől. Még inkább károsak azok, melyek mérgező vagy ...

Tavasz van, a magvetés időszaka. Megszokhattuk, hogy ilyenkor a mezőgazdasági boltok, áruházak polcai roskadoznak a színes, csábító és látványos zöldségek képeivel kecsegtető vetőmagcsomagoktól. A 20. század elején a Budapest közelében működő „Monori Mag” vetőmagokat forgalmazó cég olyan plakátokkal hívta fel a vásárlók figyelmét termékeire, melyek napjainkban akár egy-egy műalkotásnak is beillenének. Ezekből a plakátokból őrzünk néhányat a Mezőgazdasági Múzeumban is.

Szerző: Farkas Gyöngyi, főmuzeológus

A Mezőgazdasági Múzeum Plakát- és Aprónyomtatvány-gyűjteményének egyik értékes darabja a Magyar Magtenyésztési Részvénytársaság 1930-as években készült nagyméretű (97 cm x 63 cm), színes plakátja. ...

A vadászat a vadgazdálkodás alappillére, amelynek segítségével befolyásolni tudjuk a vadállomány nagyságát és minőségét. A vadgazdálkodás ugyanakkor magában foglalja a vadnak- és élőhelyének védelmét, fenntartását, illetve javítását is.

Kép: Vadászkutya szobrok a Mezőgazdasági Múzeum A vadászat aranykora Magyarországon című kiállításában, fotó: Welker Gábor

Magyarországon a vad az állam tulajdona, de a vaddal történő gazdálkodás a vadászatra jogosultak (vadásztársaságok, földtulajdonosi közösségek) feladata. Természetesen, mint minden gazdálkodási formánál, így ebben az esetben is fontos, hogy a tevékenység nyereséges legyen, amit elsősorban a vadászatokból származó árbevétel biztosít.

Szerző: Nagy ...

„Harang csendül ,
Ének zendül,
Messze zsong a hálaének,
Az én kedves kis falumban.
Karácsonykor Magába száll minden lélek.”

Ady Endre: Karácsony /részlet/

Szerző: Németh Anna, múzeumpedagógus

A régi idők embere hitt abban, hogy a karácsonyi asztalon áldás van, s minden, ami arra kerül, megszentelődik. Ezek a szentelmények gyógyító erejükkel nemcsak a házban élő családot, hanem a jószágokat is segítették.

A karácsonyi asztalt a karácsonyi vacsorához terítették meg, és jellemzően aprószentekig, de volt, ahol újévig, sőt vízkeresztig is meghagyták. Az ünnepi ételeken kívül sok egyéb más is asztalra került, az asztallapra és az asztallábakat összekötő falécre (vagy az asztal alá) is tettek különféle ...

Magyarországon az erdőőri szakiskolák intézményhálózata csak a 19. század végére alakult ki, a vadászati ismereteket ezért sokáig az erdész képzés keretében oktatták.
A vadászat irányítói általában a selmecbányai M. Kir. Bányászati és Erdészeti Főiskolán végzett erdőmérnökök, vagy stájer és cseh területről érkező jágerek voltak, a segédszemélyzetet főként az ún. vadászcselédek alkották.

Szerző: Albert Gábor, muzeológus

Kép: Selmecbánya a századfordulón. Forrás: Barthos, 2002, I. Repro: Papp Tibor

A századelőn Selmecbányán folyt tehát felsőfokú képzés. A leendő erdőmérnökök vadászattanból is államvizsgát tettek, de ez a stúdium, – ahogy ez a főiskola 1911-es tanulmányrendjében és ...

November 11-én, Márton napján ne felejtsük el a mondást: „Aki Márton napján libát nem eszik, egész éven át éhezik.” Ha még azt is észben tartjuk, hogy „a bornak Szent Márton a bírája”, és megkóstoljuk az újbort is, akkor már egy teljes gasztronómiai kalandtúrán vehetünk részt a jeles napon, amit semmiképpen nem érdemes kihagynunk. Milyen, az agráriumhoz köthető szokások fűződnek ehhez a naphoz? Milyen múltja, jelene van a libatartásnak? Cikkünkben ennek is utánajárunk.

Kép: Libacsalád etetése. (1940-es évek), MMGM Eredeti Fényképek Gyűjteménye

Szerző: Nagy László, muzeológus és Németh Anna, múzeumpedagógus

Szent Márton a pannóniai Savariában – a mai Szombathely környékén – született 316 táján és mivel ...

A 19. század vége a késői historicizmus kora volt szerte Európában. „Az építészet a történelmi korok építészetének, bútorainak kelléktárából válogatott. Magyarország a magyarok Kárpát-medencei megtelepedésének, a honfoglalásnak a millenniumát ünnepelte 1896-ban. Ez a tény még fokozta is azt az igényt, hogy az évszázadok során elpusztult, elveszett értékeket pótolják rekonstruált, újraálmodott formában. A tervezett millenáris kiállítás színhelyéül a Városligetet jelölték ki.” (Rosch Gábor). A millenniumi kiállítás történelmi épületcsoportja, melynek legjellemzőbb épületrészei és motívumai az erdélyi Vajdahunyad középkori várából származnak, a közönségtől a Vajdahunyadvár nevet kapta.

Fotó: A ...

„Aki erkölcsös és erényes életet szeretne élni, az ne kóstolja meg a szarvasgombát” – olasz közmondás

Rejtélyes, legendás élőlény a szarvasgomba. A legtöbb embernek afrodiziákumként jut az eszébe, habár a szarvasgomba vágykeltő hatása egyértelműen nem bizonyított. Illata és íze fűszeres, kissé a fokhagymára emlékeztető, de emellett valami különös, nehezen meghatározható zamata van.

Szerző: Gáspár László, muzeológus

Maga a szarvasgomba név sokféle, föld alatti gomba gyűjtőneve, mely felhasználását tekintve fűszer jellegű, értékes gasztronómiai különlegesség. Több, ma már régiesnek tűnő köznyelvi elnevezése is ismert, ilyenek például a trifla , a gímgomba , a kutyaorr gomba , a trufola , a drága ...

A paraszti kultúra alapja a földművelés és az állattartás volt. Azok, akik nem ezzel foglalkoztak, különleges helyet foglaltak el a társadalomban. Mivel ismerték mesterségük minden csínját-bínját, fortélyos, tudós embereknek tartották őket és velük kapcsolatban nem kevés babona és hiedelem alakult ki. Így voltak tudós kocsisok, ördöngös molnárok, tudós pásztorok, vadászok, ördöngös bányászok, halászok stb. Közéjük tartozott a tudós, boszorkányos vagy ördöngös méhész is.

fotó: Szalmakast vizsgáló méhész, háttérben fekvő kaptárak. 1950-es évek. Kereckey Miklós,
Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Eredeti Fényképek Gyűjteménye

Szerző: Szekeresné Simon Anett, múzeumpedagógus

A néprajzi kutatások során a kutatók a ...