November 11-én, Márton napján ne felejtsük el a mondást: „Aki Márton napján libát nem eszik, egész éven át éhezik.” Ha még azt is észben tartjuk, hogy „a bornak Szent Márton a bírája”, és megkóstoljuk az újbort is, akkor már egy teljes gasztronómiai kalandtúrán vehetünk részt a jeles napon, amit semmiképpen nem érdemes kihagynunk. Milyen, az agráriumhoz köthető szokások fűződnek ehhez a naphoz? Milyen múltja, jelene van a libatartásnak? Cikkünkben ennek is utánajárunk.

Kép: Libacsalád etetése. (1940-es évek), MMGM Eredeti Fényképek Gyűjteménye

Szerző: Nagy László, muzeológus és Németh Anna, múzeumpedagógus

Szent Márton a pannóniai Savariában – a mai Szombathely környékén – született 316 táján és mivel ...

A 19. század vége a késői historicizmus kora volt szerte Európában. „Az építészet a történelmi korok építészetének, bútorainak kelléktárából válogatott. Magyarország a magyarok Kárpát-medencei megtelepedésének, a honfoglalásnak a millenniumát ünnepelte 1896-ban. Ez a tény még fokozta is azt az igényt, hogy az évszázadok során elpusztult, elveszett értékeket pótolják rekonstruált, újraálmodott formában. A tervezett millenáris kiállítás színhelyéül a Városligetet jelölték ki.” (Rosch Gábor). A millenniumi kiállítás történelmi épületcsoportja, melynek legjellemzőbb épületrészei és motívumai az erdélyi Vajdahunyad középkori várából származnak, a közönségtől a Vajdahunyadvár nevet kapta.

Fotó: A ...

„Aki erkölcsös és erényes életet szeretne élni, az ne kóstolja meg a szarvasgombát” – olasz közmondás

Rejtélyes, legendás élőlény a szarvasgomba. A legtöbb embernek afrodiziákumként jut az eszébe, habár a szarvasgomba vágykeltő hatása egyértelműen nem bizonyított. Illata és íze fűszeres, kissé a fokhagymára emlékeztető, de emellett valami különös, nehezen meghatározható zamata van.

Szerző: Gáspár László, muzeológus

Maga a szarvasgomba név sokféle, föld alatti gomba gyűjtőneve, mely felhasználását tekintve fűszer jellegű, értékes gasztronómiai különlegesség. Több, ma már régiesnek tűnő köznyelvi elnevezése is ismert, ilyenek például a trifla , a gímgomba , a kutyaorr gomba , a trufola , a drága ...

A paraszti kultúra alapja a földművelés és az állattartás volt. Azok, akik nem ezzel foglalkoztak, különleges helyet foglaltak el a társadalomban. Mivel ismerték mesterségük minden csínját-bínját, fortélyos, tudós embereknek tartották őket és velük kapcsolatban nem kevés babona és hiedelem alakult ki. Így voltak tudós kocsisok, ördöngös molnárok, tudós pásztorok, vadászok, ördöngös bányászok, halászok stb. Közéjük tartozott a tudós, boszorkányos vagy ördöngös méhész is.

fotó: Szalmakast vizsgáló méhész, háttérben fekvő kaptárak. 1950-es évek. Kereckey Miklós,
Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Eredeti Fényképek Gyűjteménye

Szerző: Szekeresné Simon Anett, múzeumpedagógus

A néprajzi kutatások során a kutatók a ...

Nehéz feladat előtt áll a történész, amikor az általa kezelt múzeumi gyűjtemény közel 4000 műtárgyából azt a reprezentatív tárgyat kell kiválasztania, amely a legjobban szemlélteti a gyűjteményéhez kapcsolódó feldolgozó munkáját. A döntés azért is kifejezetten nehéz, mert a Mezőgazdasági Múzeum Dokumentációs Gyűjteményének gyűjtőköre a múzeum működéséhez szorosan kapcsolódó, archív és döntően papíralapú dokumentumokra terjed ki. A választást a dokumentumok nagy száma sem könnyíti meg, de ezen műtárgyak mindegyike értékes információt hordoz. A történész mesterségét tekintve múltunk minél hitelesebb megismeréséhez nyújt segítséget. Így most az olvasót egy közel 1400 lépésből álló – kb.1km hosszú – ...

Ritka egyetértés jellemezte az országgyűlési pártokat a honfoglalás közelgő millenniumának méltó megünneplésével kapcsolatban. Rövid időre elcsendesedtek a politikai csatározások. A honfoglalás ezredéves emlékére 1896-ban megrendezett ünnepségsorozat az ezeréves múlt fölidézésével kívánta érzékeltetni az ország történelmi hivatását a keresztény Európában. Az országgyűlés döntése értelmében az Andrássy útnak a Városligetbe torkolló részén történelmi emlékmű állítását határozták el.  

Szerző: Estók János, főigazgató

A millenniumi emlékmű – Zala György szobrász és Schickedanz Albert építész tervei alapján – csak hosszú évek múlva (teljesen 1929-ben) készült el. Millenniumi emlékmű vet emeltek a ...

Szent György a középkorban a lovagok, majd később a lovas katonák védőszentje, valamint a fegyverkovácsok és a lovat tartó parasztok patrónusa is volt. Ez utóbbira utal görög neve (Georgius), ami földművelőt jelent. Ünnepe Európa szerte ősi tavaszkezdő napnak számított, nálunk a Kárpát-medencében kultusza különösen virágzott. Ebben szerepet játszott az is, hogy zománcképe a Szent Koronán is megtalálható. Napja (április 24.) hagyományosan a jószágok legelőre hajtásának kezdő időpontja. Az állatokat általában Szent Mihály napig (szeptember 29.) legeltették.

Szerző: Nagy László, muzeológus és Németh Anna, múzeumpedagógus

Kép: Az egri érseki uradalom gazdasága. Legelő ménes a pusztában. Pusztaszikszó, 1938. ...

Húsvét kapcsán érdemes megemlékeznünk azokról az ételeinkről, amelyeknek megszentelt formában történő fogyasztása megvédte a híveket a nagyböjt utáni mértéktelenségtől. A folyamatos egyházi enyhítések következtében ugyan manapság a hivatalosan elvárt böjt már nem jelent semmiféle testi megterhelést, de az ételszentelés hagyománya napjainkban is változatlanul tovább él.

Melyek azok az eledelek, amelyek elsősorban húsvéti szentelménynek számítanak? Természetesen a sonka, a kalács, a tojás, a torma és sok helyen a bárány .

Írta: Németh Anna, múzeumpedagógus és Nagy László, muzeológus  

A HÚSVÉTI BÁRÁNY

Eredete, vallásban elfoglalt helye

A húsvét az egyik legrégibb keresztény ünnep és egyúttal a ...

A húsvét kapcsán rögtön eszünkbe jut a húsvéti nyúl, a barka, a locsolkodás, a locsolóversek, illetve a piros tojás. A húsvéti ünnepkör igen sok eleme egyházi eredetű és jellegű, de az idők során a tárgyak és a szokások jelentősége változott. Családonként eltérő az is, hogy a keresztény hagyományok mennyire hatják át az ünnepet. A hímes tojás, a piros tojás mégse veszít népszerűségéből, bár valószínűleg napjainkban már nem ugyanazt képviseli, mint a régi időkben.

A tojás az emberiség életében mindig is kitüntetett jelentőséggel rendelkezett, és már nagyon korán találkozhatunk a tojáshéj díszítésével is.

A tojás egy összetett szimbolikájú tárgy. Gömbölyded alakja a tökéletességet jelképezi, az ...