Húsvétra készülünk. Kalácsot sütünk, tormát reszelünk, sonkát, tojást főzünk, és egyre több háztartásban kerül bárány az asztalra. Mindegyik étel jelképrendszere és elkészítése külön előadások tárgyát képezhetné, de e blogcikk keretein belül most nézzük a húsvéti bárányt, pontosabban – és roppant hivatalosan fogalmazva – a hazai juhtenyésztési ágazat egykori és mai helyzetét.

kép: Magyar Mezőgazdasági Múzeum Eredeti Fényképek Gyűjteménye

  Írta: Nagy László, muzeológus és Németh Anna, múzeumpedagógus

Ha a magyarországi juhtenyésztésről beszélünk, először is érdemes tisztázni, hogy van-e különbség a juh és a birka között. Talán sokan meglepődnek most, de a válasz az, hogy igen, van. Régebben ...

Március 17-e Kincsem, a „Magyar Csoda” életében fontos dátum. 1874. március 17-én született Tápiószentmártonban Blaskovich Ernő lótenyésztő birtokán, és ugyanezen a napon, 1887. március 17-én pusztult el Kisbéren. Waternymph, angol telivér anyától és egy Angliából származó, Kisbéren fedező, angol telivér apaméntől, Cambuscantól született. Nevét Blaskovich Ernőnek köszönheti, aki szokása szerint egyéves korukban nevezte el a telivér csikókat, és a számára legkedvesebbet a Kincsem névvel ajándékozta meg.

Kép: ifj. Vastagh György szobrászművész Kincsem szobra

Írta: Németh Anna, múzeumpedagógus

1876 őszén Kincsem Hesp Róbert gödi tréningterepére került, és elkezdődött trenírozása. Hesp Róbert sajátos ...

Szerző: Benei Bernadett, muzeológus és Németh Anna, múzeumpedagógus

Nehéz dolgunk lenne, ha csak egy érdekes tárgyat, jelen esetben iratot szeretnénk kiválasztani a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Agrártörténeti Iratok 50,940 dokumentumot számláló gyűjteményéből. A latin nyelvű hazai történeti források kutatójaként nem kérdés, hogy az 1526-os mohácsi csata előtt keletkezett 52 eredeti oklevél valamelyikét választanám, talán a legrégebbit, amelyet 1286-ban a turóci konvent adott ki egy birtok adás-vétellel kapcsolatban, vagy egy jobbágyszökést ismertető 17. századi iratot, esetleg egy zálogügyletet leírót. Vagy inkább ismertessem azt az 1799-ben keletkező ítéletet, amit a Hont vármegyei szolgabíró hozott egy sertéslopás ...

„Gondoljanak csak a mindenkori falvak lakodalmas asztalára! Még a legszegényebbek is úgy érezték, hogy ki kell tenniük magukért, és a „babszemező hosszú asztalokra” odahordták, ami szem-szájnak ingere, és nem sajnálták akár az egész évi jövedelmüket a lakodalom bőségére áldozni.” (Illyés Gyula: Puszták népe)

Kép: Lakodalom násznépének csoportképe, 1940.
Fotó: Békei Boldizsár
Magyar Mezőgazdasági Múzeum Eredeti Fényképek Gyűjteménye

Szerző: Kiss Beatrix, muzeológus és Németh Anna, múzeumpedagógus

Az esküvő és a lakodalom az emberi élet kiemelkedő fordulópontja, melynek hagyományos ideje ősszel, a kisböjt alatt, illetve télen, farsang idején volt. A farsang felszabadultabb hangulatú időszaka megszakította a ...

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár nemes hagyományai közé tartozik, hogy évente megemlékezik a székhelyét tervező zseniális mérnökről és születésnapján – január 17-én – az intézmény munkatársai megkoszorúzzák a Városligetben álló Alpár Ignác emlékművet.

Kép: Alpár Ignác portréja (1905 körül; ismeretlen fényképész) 

Szerző: Dr. Matits Ferenc, főmuzeológus

A tehetséges építőművész, aki Berlinben szerzett diplomát és pályázataival már a német fővárosban is sikereket aratott, Magyarországra hazatérve építészeti irodát nyitott.

Budapest lakossága 1880-ban 370,767, 1890-ben 506,384, 1900-ban 733,358, 1910-ben pedig 880,371 fő volt. Az építkezési láz kezdete Budapesten az 1890-es évek elejére ...

Darányi Ignác gondolkodását a kiegyezés eredményeinek védelme, a mezőgazdaság érdekeinek figyelembevételével megvalósítandó harmonikus gazdaságfejlesztés, a magyarság gazdasági, politikai, kulturális hegemóniájának megőrzése, és a vallási türelem jellemezte. Személyében a társadalmi és gazdasági környezet változásaira figyelő, ezekre válaszolni akaró politikust ismertünk meg. Értéket teremtett, mellette eltörpültek hibái és tévedései.   

Kép: Darányi Ignác
Kép forrása: Bernát István Darányi Ignác t. tag emlékezete
A Magyar Tudományos Akadémia elhúnyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek Bp., 1931

Szerző: Dr. Fehér György, ny. főigazgató

Sétálunk a járvány és a téli hideg miatt szinte néptelen ...

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum számára épített városligeti Vajdahunyadvár országos jelentőségű műemlék, a Liget meghatározó épületegyüttese. Közkedvelt úti célja a belföldi és külföldi turistáknak. Budapest és így Magyarország egyik fontos jelképe. Európa legnagyobb komplex mezőgazdasági múzeuma. Különleges nemzeti érték, valóságos hungarikum.

A 125 esztendeje alapított és 1896 óta az agrártárca fenntartásában működő múzeum létrehozásában Darányi Ignác földművelésügyi miniszter játszott kiemelkedő szerepet. Múzeumépületének, a ma is álló Vajdahunyadvárnak zseniális tervezője és építésze Alpár Ignác volt. A múzeum megnyitásától kezdve a vidék fővárosi kapujaként szolgálja az agráriumot. Az új ...

Januárban, vízkeresztet követően kezdetét vette a farsang, mely húshagyó kedd éjfélig tart. Hamvazó szerdával belépünk a húsvétot megelőző böjti időszakba. Mire vezethető vissza a farsang eredete? Milyen szokásokat, tréfás hagyományokat tartottak farsangkor, s talán tartanak még ma is. Blogcikkünkből az is kiderül, hogy mi az az állakodalom, és hogy miért nem tartozott a hajadon lányok kedvencei közé ez az ünnep.  

S zerző: Németh Anna, múzeumpedagógus

A farsangi szokások eredete a tavaszváró örömünnepekig vezethető vissza. Az egyház az ördögök tombolásának tartotta ezeket a felszabadult ünnepléseket, ezért sokáig tiltotta. Magyarországon a középkorban honosodott meg igazán a farsang, Mátyás király udvarában olasz ...

A paraszti kultúrában mindennek szabott ideje van, melyet zömmel az elvégzendő mezőgazdasági munkák tagolnak, ezekhez kell igazodni. A karácsonyi időszak több lehetőséget ad az ünnepek megélésére, hiszen ilyenkor a kinti teendők korlátozottabbak, az emberek többet tartózkodnak házaikban. A legtöbb dramatikus népszokás, vagyis amikor gyermekek vagy felnőttek verses-énekes előadásokkal járják a házakat, ehhez az időszakhoz kötődik.

Január 6-a, vízkereszt vagy háromkirályok napja, a karácsonyi ünnepkör lezárása, melyet majd a farsangi időszak követ. Több esemény is kötődik ehhez a naphoz, mint például a víz-, a tömjén- és házszentelés, vagy a háromkirályjárás.

Szerző: Szekeresné Simon Anett, múzeumpedagógus

Maga a ...

A karácsonyt követő időszakban folytatódik az ünnep. December 27-én tartjuk Szent János apostol napját, aki talán a leghűségesebb követője volt Jézusnak. S hogy mi köze Jánosnak a borhoz? A legenda szerint János apostol Ázsiában térített, magára haragítva ezzel Aristodemos fejedelmet. Aristodemos próbára tette Jánost, és így szólt: „ha azt akarod, hogy higyjek Jézusban, mérget adok innod... Ha semmi veszedelmet nem szenvedsz, tudni fogom, hogy bizony Isten az te istened.” János keresztet vetett a kehelyre, majd kiitta a mérgezett borral teli kupát, de csodálatos módon semmi baja nem történt, életben maradt.

Szerző: Németh Anna, múzeumpedagógus

Hazánkban a Szent János-napi borszentelés szokása a 13. században jelent meg. A ...