A kirándulás, túrázás testnek és léleknek egyaránt felüdülést jelent. Vannak azonban olyan jelenségek, amikkel rossz találkozni az erdőben. Biztosan te is láttál már eldobott csokipapírt, nejlonzacskót, alufóliát, üdítősüveget kirándulás közben. Ez nem csupán tiszteletlenség az erdővel szemben, hanem rettentő kártékony hatással jár.

Aki szereti és védi a környezetét, odafigyel arra, hogy a kirándulás, akár több napos túrázás során a szemetét összegyűjti, és az alkalmas helyen szemetesbe dobja vagy hazaviszi magával.

Szerző: Németh Anna, múzeumpedagógus

TIPP:

Innivaló

Sokan fogyasztanak üdítőt a túra során, melynek flakonját az erdőben hagyják. Érdemes beszerezned egy kulacsot, melybe vizet, vagy saját ...

Életünk jelentős részét a munkahelyünkön töltjük. A munkahelyi hulladék csökkentésével sokat tehetünk termőföldjeink, a talaj, vizeink és erdeink védelméért és a fenntartható életért! A munkahelyek „zöldítéséhez” különösen fontos a szélesebb társadalmi rétegek, a munkavállalók, azaz a mi szerepvállalásunk, felelősségünk.

Szerző: Kalocsai-Kopanyicza Linda, múzeumpedagógus

Hogyan kezdhetsz hozzá a munkahelyi hulladék csökkentéséhez?

Nézd meg, hogy mennyi és milyen típusú hulladék keletkezik a munkahelyeden töltött idő alatt. Ezután válassz alternatívát, hogyan tudnád a hulladék keletkezését csökkenteni vagy milyen helyettesítő megoldásokat alkalmazhatnál.

TIPP:

• Használj, újrahasznosított ...

A környezetbarát tisztítószerek használata nemcsak egy lehetőség arra, hogy környezetünket vegyszermentesen tartsuk tisztán, hanem egyszerűséget is jelent az hétköznapjainkban. A szemléletváltás segít abban, hogy a felhalmozás helyett inkább a valós szükséges eszközök mellett tudjunk dönteni. A felesleges vegyszeres flakonhegyek helyett minimalizálhatjuk a tisztítószerek darabszámát, hiszen egy alternatíva egyszerre több felület tisztítására is alkalmas lehet. A biológiailag lebomló ecetet használhatod a fürdőszoba, a konyha vagy akár szobád takarításához, felmosásához is.  Mindezeken túl az ecet, a szódabikarbóna, a citromsav pénztárcakímélőbb megoldás, mint a márkás takarítószerek megvásárlása.

Szerző: Bán ...

Magyarországon egy ember évente átlag 620 kg ételt fogyaszt, ennek közel 50%-a állati eredetű fehérje és zsiradék. A hazai háztartások évente 165 kg zöldséget és 89 kg gyümölcsöt vásárolnak. Nagyjából kiszámolhatjuk, hogy míg naponta kb. 85 dkg húst és zsiradékot, addig hozzávetőleg csak KB. 30 dkg zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk el. Utóbbinak a duplája lenne ideális.

Szerző: Tábori Tamara, múzeumpedagógus

Nagy előnye még az idényzöldségek és gyümölcsök vásárlásának, hogy a saját közvetlen környezetünk gazdaságát segítjük vele, hiszen a helyi termelőket támogatjuk. Nem mellékes szempont az sem, hogy a termékek rövidebb szállítási távolságról jutnak el hozzánk, csökkentve ezáltal a szállítás ...

Mindennapi életünket a hulladék keletkezése óhatatlanul végig kíséri. Saját szemünkkel látjuk és pénztárcánkkal tapasztaljuk, mennyi hulladékot dobunk ki, vagy éppen mennyi felesleges tárgyat halmozunk fel otthonainkban. Nagyon ritkán gondolunk azonban bele, hogy a nálunk kézzelfogható hulladékként végző tárgyaknak mennyi „láthatatlan hulladék” következménye van, előállításuk és szállításuk mennyi energiát, alapanyagot igényel, vagy éppen a megsemmisítésük, eltüntetésük mibe kerül a természetnek és mibe kerül nekünk.
Ugyanígy nehéz azt is átlátni, hogy a virtuális térben tárolt e-mail, honlap vagy egy fénykép mennyi energiát fogyaszt, hiszen fizikailag nem foglal sok helyet. Az adattároló központok azonban akkora ...

120 évvel ezelőtt, 1900. november 19-én, Budapesten született Boros Ádám, a magyar növényvilág legjelesebb kutatóinak egyike.

Kép: Boros Ádám botanikus, mohakutató a növénygyűjteményében, 1970
(fotó: Tóth István),
A kép forrása: FSzEK, Budapest Gyűjteménye

Szerző: Nagy József, muzeológus  

Édesapja Boros Rudolf rajz szakos középiskolai tanár, festőművész volt. Anyja Müller Auguszta, akinek apja és testvére neves, természetbarát és művészetkedvelő budapesti gimnáziumi tanárok voltak. Általuk már korán megszerette a természetet, a magas hegyek világát. Természetrajz tanárai Koch Nándor és Cserey Adolf keltették fel botanika iránti érdeklődését. 15 éves korában Cserey Adolf mutatta be Jávorka Sándornak, a ...

„Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik” – tartja a mondás. A Márton-napi libalakomáknak országszerte nagy hagyománya van. Ekkorra már kiforrta magát az újbor, ez egészségre koccinthattak az emberek. Milyen egyéb szokások, hagyományok kapcsolódtak ehhez a jeles naphoz? Ki volt Szent Márton és hogyan kapcsolódnak hozzá éppen a libák november 11-én, Márton napján? Írásunkból minderre fény derül. 

Szerző: Németh Anna, múzeumpedagógus 

Libasült és újbor

Ezekben a napokban már levágták a tömött libákat. E jóízű lakomák egészségmegőrző és egyben bőségvarázsló cselekedetek is voltak. Libalevest és ludaskását főztek, libasültet készítettek, párolt káposztával. Régen a helyi pap minden ...

A szüret munkát, de egyben ünnepet is jelentett az emberek számára. A szüretelést szüreti felvonulással és bállal ünnepelték. A szüreti szokások része volt az evés, az ivás, a reggelig tartó táncmulatság. Az előző évszázadokban a szüret idejére a törvénykezés is szünetelt, a szőlőhegyeken víg nótázás és néha fegyverdurrogtatás is hangzott.

A szüreti szokások eredete a különböző agrárrítusok, maszkos alakoskodások terén kereshető. A 19–20. század fordulóján miniszteri rendelet írta le és szabályozta a szüreti szokásokat , melyek ma a szüreti felvonuláshoz és bálhoz köthetők. Ezek a közös nevezőre hozott szokások a 18–19. századi uradalmi szőlőmunkások szokásait vették alapul, melyek a szüret utolsó ...

A szüretet különböző borkészítő eljárások és munkafolyamatok követték. Legfontosabb tennivaló a fürtök megtörése, a lényerés, és a must vagy a bor tároló edénybe juttatása (bortárolás) volt. A szőlőfeldolgozás módja függött a borkészítés helyi hagyományaitól és attól, hogy milyen gazdasági épületek álltak rendelkezésre.

kép: Préselik a szőlőt. 1943.
(Magyar Mezőgazdasági Múzeum Eredeti Fényképek Gyűjteménye)

Szerző: Németh Anna, múzeumpedagógus

Szüretkor szekereken, lovaskocsikon vitték ki a szőlőhegyre a szüreti eszközöket, a kádakat, a dézsákat és a fertályokat. Az állandó szőlőhegyi épületek nélküli területeken (Észak-Magyarország, Alföld) a leszedett szőlőt a szüretelőhelyen dolgozták ...

Az év ezen időszakában már országszerte szüretelnek, találkozik a család, eljönnek a barátok, és egy jó hangulatú szürettel alapozzák meg az ezévi bor kiváló minőségét. A következőkben a 19. és a 20. század eleji szüreteket idézzük föl, pontosan hogy is telt egy ilyen nap, mely területen mikor kezdődött a szüret, milyen eszközöket használtak a szüretelés során?

Magyarország éghajlatán a szőlő általában októberben érik, az Alföldön kicsit korábban, a hűvösebb vidékeken később. Ennek nyomán alakulnak a szüret kezdetének időpontjai is.

Az Alföldön és a Dél-Dunántúlon általában szeptember 28-án, Szent Mihály napján kezdték a szüretet, míg Zalában, Göcsejben október 15-től szüreteltek. Október 15-e Teréz ...