Pongrác, Szervác és Bonifác neve évszázadok óta összekapcsolódott a májusi lehűléssel. A népi megfigyelés ősi tudását érdemes észben tartani mindenkinek, különösen akkor, ha valaki a konyhakertjében fagyra érzékenyebb növények ültetését tervezi.

Fotó: Papp Tibor

Május első felében a paraszti tapasztalat szerint az időjárás gyakorta hűvösebbre fordul, sőt gyakran fagy veszélyezteti a növényeket, ezáltal komoly károkat okozva a vetésekben, illetve a zöldellő rügyekben, fiatal hajtásokban is.

Nem véletlen, hogy Szent Pongrác vértanú (május 12.), Szent Szervác püspök (május 13.) és Szent Bonifác vértanú (május 14.) hármas névünnepe palántára üres napnak számít napjainkban is, ezért többek között a ...

A magyar néphagyományban április 24-étől számították az „igazi tavaszt”.
A Szent György havának is nevezett áprilisban ‒ kedvező időjárási körülmények esetén ‒ ekkorra már élénken zöldellő legelők várták az első kihajtással érkező lovakat, juhokat, szarvasmarhákat és disznókat

Szent György vértanú
(Kép forrása: Wikipédia)

A jószágok legelőre hajtása átalakult az idők során , de a pásztorélet e jeles napja változatlanul fontos ünnepnek számított a falusi közösségekben, különféle hiedelmek és szokások kapcsolódtak hozzá. Az ókori rómaiaknál a Palilia , Parilia azaz Pales pásztoristen(nő) ünnepét április 21-én, nagy vigadalomba torkolló tisztulóünneppel ülték, így az egyház, ahogy azt Ünnepi ...

A Vajdahunyadvár szoborparkjában Tessedik Sámuel mellszobra a XVIII. századi hazai felvilágosodás neves képviselőjének munkásságára emlékeztet.

Tessedik Sámuel mellszobra. Fotó: Papp Tibor

Tessedik 1742. április 20-án született a Pest megyei Albertiben, és 1820. december 27-én Szarvason hunyt el. Középiskolai tanulmányait Pozsonyban végezte, majd kétéves debreceni diákoskodás után ismét Pozsonyba került. A németországi erlangeni egyetemen orvosi és természettudományos előadásokat hallgatott. Külföldi tartózkodása során számos észak-német várost látogatott meg. E városok polgári fejlettsége, az öntözési kísérletek, a korszerű mezőgazdaság, a csatornarendszerek, az erdős ligetek mély benyomást tettek rá, és hatással ...

Vajon hogyan változott a vadászat és a trófea szerepe a történelem folyamán? Mit jelent a trófeakultusz? Miért egészséges vadhúst fogyasztani? Ezekre a kérdésekre is választ adunk cikkünkben.

Szerzők: Gáspár László, muzeológus és Welker Gábor, gyűjteménykezelő

Szalonka, Fotó: Gáspár László

A trófea szerepe a vadászatban

A vadásztrófea egy olyan sajátos ikon, mely egyéb jellegzetességei mellett ősidők óta lényeges, spirituális tartalmakat is hordoz. A vadászat egyidős az emberiséggel. Vadászó elődeink az általuk elejtett vad agancsát, szarvát, fogát, bőrét, szőrét, csontjait büszkén viselték ékszerként, ruházatként, díszként vagy felségjelként.  Hitték, hogy trófeáik által az elejtett vad képességeit ...

„Leveles dohányát a béres leveszi
A gerendáról, és a küszöbre teszi,
Megvágja nagyjábul;
S a csizmaszárábul
Pipát húz ki, rátölt, és lomhán szipákol,
S oda-odanéz: nem üres-e a jászol?” 

(Petőfi Sándor: A puszta, télen. 1848. Részlet)

Szerző: Debnár Dóra, muzeológus

Tanyavilág Petőfi évszázadában címmel 2022. augusztus 28-án új tárlat nyílt a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Lajosmizsei Tanyamúzeuma udvarán, amelyet a Petőfi születésének 200. évfordulója alkalmából kiírt pályázat keretén belül valósított meg az intézmény. Az október 31-ig nyitva tartó tárlaton a látogatók megismerhetik az alföldi tanyavilág állattartását és növénytermesztését. Mostani bejegyzésünk apropóját az író születésének ...

Hazánk mezőgazdasági főterménye hagyományosan a búza. A búzatermés minőségének emelése érdekében ismerni kell a benne előforduló gyomnövényeket is. Ez azért szükséges, hogy ellenük a termesztés során védekezni lehessen, illetve a kicsépelt búzából a gyommagok eltávolíthatók legyenek. 1936-ban Gerhardt Guido és dr. Zsák Zoltán , a budapesti Vetőmagvizsgáló Intézet munkatársai összeállítottak és megjelentettek egy olyan maggyűjteményt, mely a gazdálkodókat segítette a búza gyommagvainak könnyű és biztonságos felismerésében.

Szerző: Nagy József, muzeológus

Gazdasági szempontból minden gyomnövény káros, hiszen a talaj tápanyagait elvonja a termesztett növények elől. Még inkább károsak azok, melyek mérgező vagy ...

Tavasz van, a magvetés időszaka. Megszokhattuk, hogy ilyenkor a mezőgazdasági boltok, áruházak polcai roskadoznak a színes, csábító és látványos zöldségek képeivel kecsegtető vetőmagcsomagoktól. A 20. század elején a Budapest közelében működő „Monori Mag” vetőmagokat forgalmazó cég olyan plakátokkal hívta fel a vásárlók figyelmét termékeire, melyek napjainkban akár egy-egy műalkotásnak is beillenének. Ezekből a plakátokból őrzünk néhányat a Mezőgazdasági Múzeumban is.

Szerző: Farkas Gyöngyi, főmuzeológus

A Mezőgazdasági Múzeum Plakát- és Aprónyomtatvány-gyűjteményének egyik értékes darabja a Magyar Magtenyésztési Részvénytársaság 1930-as években készült nagyméretű (97 cm x 63 cm), színes plakátja. ...

A vadászat a vadgazdálkodás alappillére, amelynek segítségével befolyásolni tudjuk a vadállomány nagyságát és minőségét. A vadgazdálkodás ugyanakkor magában foglalja a vadnak- és élőhelyének védelmét, fenntartását, illetve javítását is.

Kép: Vadászkutya szobrok a Mezőgazdasági Múzeum A vadászat aranykora Magyarországon című kiállításában, fotó: Welker Gábor

Magyarországon a vad az állam tulajdona, de a vaddal történő gazdálkodás a vadászatra jogosultak (vadásztársaságok, földtulajdonosi közösségek) feladata. Természetesen, mint minden gazdálkodási formánál, így ebben az esetben is fontos, hogy a tevékenység nyereséges legyen, amit elsősorban a vadászatokból származó árbevétel biztosít.

Szerző: Nagy ...

„Harang csendül ,
Ének zendül,
Messze zsong a hálaének,
Az én kedves kis falumban.
Karácsonykor Magába száll minden lélek.”

Ady Endre: Karácsony /részlet/

Szerző: Németh Anna, múzeumpedagógus

A régi idők embere hitt abban, hogy a karácsonyi asztalon áldás van, s minden, ami arra kerül, megszentelődik. Ezek a szentelmények gyógyító erejükkel nemcsak a házban élő családot, hanem a jószágokat is segítették.

A karácsonyi asztalt a karácsonyi vacsorához terítették meg, és jellemzően aprószentekig, de volt, ahol újévig, sőt vízkeresztig is meghagyták. Az ünnepi ételeken kívül sok egyéb más is asztalra került, az asztallapra és az asztallábakat összekötő falécre (vagy az asztal alá) is tettek különféle ...