Ritka egyetértés jellemezte az országgyűlési pártokat a honfoglalás közelgő millenniumának méltó megünneplésével kapcsolatban. Rövid időre elcsendesedtek a politikai csatározások. A honfoglalás ezredéves emlékére 1896-ban megrendezett ünnepségsorozat az ezeréves múlt fölidézésével kívánta érzékeltetni az ország történelmi hivatását a keresztény Európában. Az országgyűlés döntése értelmében az Andrássy útnak a Városligetbe torkolló részén történelmi emlékmű állítását határozták el.  

Szerző: Estók János, főigazgató

A millenniumi emlékmű – Zala György szobrász és Schickedanz Albert építész tervei alapján – csak hosszú évek múlva (teljesen 1929-ben) készült el. Millenniumi emlékmű vet emeltek a ...

Szent György a középkorban a lovagok, majd később a lovas katonák védőszentje, valamint a fegyverkovácsok és a lovat tartó parasztok patrónusa is volt. Ez utóbbira utal görög neve (Georgius), ami földművelőt jelent. Ünnepe Európa szerte ősi tavaszkezdő napnak számított, nálunk a Kárpát-medencében kultusza különösen virágzott. Ebben szerepet játszott az is, hogy zománcképe a Szent Koronán is megtalálható. Napja (április 24.) hagyományosan a jószágok legelőre hajtásának kezdő időpontja. Az állatokat általában Szent Mihály napig (szeptember 29.) legeltették.

Szerző: Nagy László, muzeológus és Németh Anna, múzeumpedagógus

Kép: Az egri érseki uradalom gazdasága. Legelő ménes a pusztában. Pusztaszikszó, 1938. ...

Húsvét kapcsán érdemes megemlékeznünk azokról az ételeinkről, amelyeknek megszentelt formában történő fogyasztása megvédte a híveket a nagyböjt utáni mértéktelenségtől. A folyamatos egyházi enyhítések következtében ugyan manapság a hivatalosan elvárt böjt már nem jelent semmiféle testi megterhelést, de az ételszentelés hagyománya napjainkban is változatlanul tovább él.

Melyek azok az eledelek, amelyek elsősorban húsvéti szentelménynek számítanak? Természetesen a sonka, a kalács, a tojás, a torma és sok helyen a bárány .

Írta: Németh Anna, múzeumpedagógus és Nagy László, muzeológus  

A HÚSVÉTI BÁRÁNY

Eredete, vallásban elfoglalt helye

A húsvét az egyik legrégibb keresztény ünnep és egyúttal a ...

A húsvét kapcsán rögtön eszünkbe jut a húsvéti nyúl, a barka, a locsolkodás, a locsolóversek, illetve a piros tojás. A húsvéti ünnepkör igen sok eleme egyházi eredetű és jellegű, de az idők során a tárgyak és a szokások jelentősége változott. Családonként eltérő az is, hogy a keresztény hagyományok mennyire hatják át az ünnepet. A hímes tojás, a piros tojás mégse veszít népszerűségéből, bár valószínűleg napjainkban már nem ugyanazt képviseli, mint a régi időkben.

A tojás az emberiség életében mindig is kitüntetett jelentőséggel rendelkezett, és már nagyon korán találkozhatunk a tojáshéj díszítésével is.

A tojás egy összetett szimbolikájú tárgy. Gömbölyded alakja a tökéletességet jelképezi, az ...

Húsvétra készülünk. Kalácsot sütünk, tormát reszelünk, sonkát, tojást főzünk, és egyre több háztartásban kerül bárány az asztalra. Mindegyik étel jelképrendszere és elkészítése külön előadások tárgyát képezhetné, de e blogcikk keretein belül most nézzük a húsvéti bárányt, pontosabban – és roppant hivatalosan fogalmazva – a hazai juhtenyésztési ágazat egykori és mai helyzetét.

kép: Magyar Mezőgazdasági Múzeum Eredeti Fényképek Gyűjteménye

  Írta: Nagy László, muzeológus és Németh Anna, múzeumpedagógus

Ha a magyarországi juhtenyésztésről beszélünk, először is érdemes tisztázni, hogy van-e különbség a juh és a birka között. Talán sokan meglepődnek most, de a válasz az, hogy igen, van. Régebben ...

Március 17-e Kincsem, a „Magyar Csoda” életében fontos dátum. 1874. március 17-én született Tápiószentmártonban Blaskovich Ernő lótenyésztő birtokán, és ugyanezen a napon, 1887. március 17-én pusztult el Kisbéren. Waternymph, angol telivér anyától és egy Angliából származó, Kisbéren fedező, angol telivér apaméntől, Cambuscantól született. Nevét Blaskovich Ernőnek köszönheti, aki szokása szerint egyéves korukban nevezte el a telivér csikókat, és a számára legkedvesebbet a Kincsem névvel ajándékozta meg.

Kép: ifj. Vastagh György szobrászművész Kincsem szobra

Írta: Németh Anna, múzeumpedagógus

1876 őszén Kincsem Hesp Róbert gödi tréningterepére került, és elkezdődött trenírozása. Hesp Róbert sajátos ...

Szerző: Benei Bernadett, muzeológus és Németh Anna, múzeumpedagógus

Nehéz dolgunk lenne, ha csak egy érdekes tárgyat, jelen esetben iratot szeretnénk kiválasztani a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Agrártörténeti Iratok 50,940 dokumentumot számláló gyűjteményéből. A latin nyelvű hazai történeti források kutatójaként nem kérdés, hogy az 1526-os mohácsi csata előtt keletkezett 52 eredeti oklevél valamelyikét választanám, talán a legrégebbit, amelyet 1286-ban a turóci konvent adott ki egy birtok adás-vétellel kapcsolatban, vagy egy jobbágyszökést ismertető 17. századi iratot, esetleg egy zálogügyletet leírót. Vagy inkább ismertessem azt az 1799-ben keletkező ítéletet, amit a Hont vármegyei szolgabíró hozott egy sertéslopás ...

„Gondoljanak csak a mindenkori falvak lakodalmas asztalára! Még a legszegényebbek is úgy érezték, hogy ki kell tenniük magukért, és a „babszemező hosszú asztalokra” odahordták, ami szem-szájnak ingere, és nem sajnálták akár az egész évi jövedelmüket a lakodalom bőségére áldozni.” (Illyés Gyula: Puszták népe)

Kép: Lakodalom násznépének csoportképe, 1940.
Fotó: Békei Boldizsár
Magyar Mezőgazdasági Múzeum Eredeti Fényképek Gyűjteménye

Szerző: Kiss Beatrix, muzeológus és Németh Anna, múzeumpedagógus

Az esküvő és a lakodalom az emberi élet kiemelkedő fordulópontja, melynek hagyományos ideje ősszel, a kisböjt alatt, illetve télen, farsang idején volt. A farsang felszabadultabb hangulatú időszaka megszakította a ...

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár nemes hagyományai közé tartozik, hogy évente megemlékezik a székhelyét tervező zseniális mérnökről és születésnapján – január 17-én – az intézmény munkatársai megkoszorúzzák a Városligetben álló Alpár Ignác emlékművet.

Kép: Alpár Ignác portréja (1905 körül; ismeretlen fényképész) 

Szerző: Dr. Matits Ferenc, főmuzeológus

A tehetséges építőművész, aki Berlinben szerzett diplomát és pályázataival már a német fővárosban is sikereket aratott, Magyarországra hazatérve építészeti irodát nyitott.

Budapest lakossága 1880-ban 370,767, 1890-ben 506,384, 1900-ban 733,358, 1910-ben pedig 880,371 fő volt. Az építkezési láz kezdete Budapesten az 1890-es évek elejére ...

Darányi Ignác gondolkodását a kiegyezés eredményeinek védelme, a mezőgazdaság érdekeinek figyelembevételével megvalósítandó harmonikus gazdaságfejlesztés, a magyarság gazdasági, politikai, kulturális hegemóniájának megőrzése, és a vallási türelem jellemezte. Személyében a társadalmi és gazdasági környezet változásaira figyelő, ezekre válaszolni akaró politikust ismertünk meg. Értéket teremtett, mellette eltörpültek hibái és tévedései.   

Kép: Darányi Ignác
Kép forrása: Bernát István Darányi Ignác t. tag emlékezete
A Magyar Tudományos Akadémia elhúnyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek Bp., 1931

Szerző: Dr. Fehér György, ny. főigazgató

Sétálunk a járvány és a téli hideg miatt szinte néptelen ...