A pásztorok a régmúltat, a pusztai életet, a nagyállattartást idézik fel, egy lassan eltűnő életmódot, amelynek még vannak elhivatott éltetői, de legtöbben már az égi legelőkön pásztorolnak.

 forrás: táncház.hu

Pál István, az utolsó palóc dudás, aki élete végéig pásztorként élt, a Nógrád megyei Kétbodonyban született 1919. február 25-én. Már szülei is pásztorcsaládok leszármazottjai, kanász és gulyás felmenők gyermekei voltak. Édesapja, idősebb Pál István kanász volt, akit a térségben tudós pásztorként tartották számon. Nem csupán az állatok, hanem az emberek gyógyításához is volt tudása és adottsága, és emellett tehetségesen játszott furulyán, tilinkón és dudán. Kitűnő mesemondóként családi ...

Balatoni hal a „boldog békeidőkben”
– halászok halat sütnek a Balaton partján, egy 1910-es képeslapon.
Forrás: MMgMK Plakát- és Aprónyomtatvány Gyűjtemény

Idén 19. alkalommal ünnepeljük a Balaton Halak Napját. Több tucat településen találkozhatunk ilyenkor a balatoni halat középpontba állító rendezvényekkel július utolsó hetében. A jeles nap kapcsán szeretnénk néhány nézőpontból megvilágítani azt, miért is fontos a balatoni halak sorsával foglalkoznunk.

A Magyar Haltani Társaság és az akkori Vízügyi Minisztérium 2004-ben határozott arról, hogy minden év július utolsó hetében nagyszabású programsorozatok keretében hívja fel a lakosság figyelmét a balatoni hal fogyasztásának élvezetére, valamint a helyi halfauna ...

Pongrác, Szervác és Bonifác neve évszázadok óta összekapcsolódott a májusi lehűléssel. A népi megfigyelés ősi tudását érdemes észben tartani mindenkinek, különösen akkor, ha valaki a konyhakertjében fagyra érzékenyebb növények ültetését tervezi.

Fotó: Papp Tibor

Május első felében a paraszti tapasztalat szerint az időjárás gyakorta hűvösebbre fordul, sőt gyakran fagy veszélyezteti a növényeket, ezáltal komoly károkat okozva a vetésekben, illetve a zöldellő rügyekben, fiatal hajtásokban is.

Nem véletlen, hogy Szent Pongrác vértanú (május 12.), Szent Szervác püspök (május 13.) és Szent Bonifác vértanú (május 14.) hármas névünnepe palántára üres napnak számít napjainkban is, ezért többek között a ...

A magyar néphagyományban április 24-étől számították az „igazi tavaszt”.
A Szent György havának is nevezett áprilisban ‒ kedvező időjárási körülmények esetén ‒ ekkorra már élénken zöldellő legelők várták az első kihajtással érkező lovakat, juhokat, szarvasmarhákat és disznókat

Szent György vértanú
(Kép forrása: Wikipédia)

A jószágok legelőre hajtása átalakult az idők során , de a pásztorélet e jeles napja változatlanul fontos ünnepnek számított a falusi közösségekben, különféle hiedelmek és szokások kapcsolódtak hozzá. Az ókori rómaiaknál a Palilia , Parilia azaz Pales pásztoristen(nő) ünnepét április 21-én, nagy vigadalomba torkolló tisztulóünneppel ülték, így az egyház, ahogy azt Ünnepi ...

A Vajdahunyadvár szoborparkjában Tessedik Sámuel mellszobra a XVIII. századi hazai felvilágosodás neves képviselőjének munkásságára emlékeztet.

Tessedik Sámuel mellszobra. Fotó: Papp Tibor

Tessedik 1742. április 20-án született a Pest megyei Albertiben, és 1820. december 27-én Szarvason hunyt el. Középiskolai tanulmányait Pozsonyban végezte, majd kétéves debreceni diákoskodás után ismét Pozsonyba került. A németországi erlangeni egyetemen orvosi és természettudományos előadásokat hallgatott. Külföldi tartózkodása során számos észak-német várost látogatott meg. E városok polgári fejlettsége, az öntözési kísérletek, a korszerű mezőgazdaság, a csatornarendszerek, az erdős ligetek mély benyomást tettek rá, és hatással ...

Vajon hogyan változott a vadászat és a trófea szerepe a történelem folyamán? Mit jelent a trófeakultusz? Miért egészséges vadhúst fogyasztani? Ezekre a kérdésekre is választ adunk cikkünkben.

Szerzők: Gáspár László, muzeológus és Welker Gábor, gyűjteménykezelő

Szalonka, Fotó: Gáspár László

A trófea szerepe a vadászatban

A vadásztrófea egy olyan sajátos ikon, mely egyéb jellegzetességei mellett ősidők óta lényeges, spirituális tartalmakat is hordoz. A vadászat egyidős az emberiséggel. Vadászó elődeink az általuk elejtett vad agancsát, szarvát, fogát, bőrét, szőrét, csontjait büszkén viselték ékszerként, ruházatként, díszként vagy felségjelként.  Hitték, hogy trófeáik által az elejtett vad képességeit ...

„Leveles dohányát a béres leveszi
A gerendáról, és a küszöbre teszi,
Megvágja nagyjábul;
S a csizmaszárábul
Pipát húz ki, rátölt, és lomhán szipákol,
S oda-odanéz: nem üres-e a jászol?” 

(Petőfi Sándor: A puszta, télen. 1848. Részlet)

Szerző: Debnár Dóra, muzeológus

Tanyavilág Petőfi évszázadában címmel 2022. augusztus 28-án új tárlat nyílt a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Lajosmizsei Tanyamúzeuma udvarán, amelyet a Petőfi születésének 200. évfordulója alkalmából kiírt pályázat keretén belül valósított meg az intézmény. Az október 31-ig nyitva tartó tárlaton a látogatók megismerhetik az alföldi tanyavilág állattartását és növénytermesztését. Mostani bejegyzésünk apropóját az író születésének ...

Hazánk mezőgazdasági főterménye hagyományosan a búza. A búzatermés minőségének emelése érdekében ismerni kell a benne előforduló gyomnövényeket is. Ez azért szükséges, hogy ellenük a termesztés során védekezni lehessen, illetve a kicsépelt búzából a gyommagok eltávolíthatók legyenek. 1936-ban Gerhardt Guido és dr. Zsák Zoltán , a budapesti Vetőmagvizsgáló Intézet munkatársai összeállítottak és megjelentettek egy olyan maggyűjteményt, mely a gazdálkodókat segítette a búza gyommagvainak könnyű és biztonságos felismerésében.

Szerző: Nagy József, muzeológus

Gazdasági szempontból minden gyomnövény káros, hiszen a talaj tápanyagait elvonja a termesztett növények elől. Még inkább károsak azok, melyek mérgező vagy ...