2020. máj 11.

„Erdő nélkül a vihar céltalan”

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
„Erdő nélkül a vihar céltalan”

Képzeljünk el egy olyan világot, ahol nincsenek fák! Valószínűleg az éghajlat drasztikusan megváltozna, és biztosan nem élne bolygónkon ennyi faj. Az erdőségek nélkül a világtengerekre hárulna a légköri szén-dioxid elnyelése, de így az óceánok elsavasodnának, s végül a legtöbb élőlény kihalna. Fák nélkül nem lenne éltető oxigén sem. Drasztikus és lehangoló kép. Vajon tisztában vagyunk-e azzal, mennyire fontosak a fák a megfelelő életkörülményeink megteremtésében? S vajon tisztában vagyunk-e azzal, hogy mi magunk mit tehetünk megóvásuk érdekében?

A fák hozzájárulnak a természetes vízkörforgáshoz, gyökereikkel megkötik a talajt, leveleikkel a légköri szén-dioxidot, a fotoszintézis során oxigént termelnek. Lombjukkal ...

Tovább Szólj hozzá

fák sz: Nagy József sz: Árva Anita fák szerepe a mezőgazdaságban

2020. máj 08.

A bölcs segítők

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
A bölcs segítők

A baglyok szerepe a mezőgazdaságban

A régiek hiedelme szerint a bagoly éjszakai madár, ezért szoros kapcsolata van az alvilággal. Sötétben viszont nagyon jól lát, úgy gondolták, hogy a dolgok mélyére is tud nézni, ezért a bölcsesség jelképe is volt egyben. Erről árulkodik a bagoly egyik régies magyar neve: a „Tudó”.

Napjainkban egyre inkább fény derül arra, mennyire fontos szerepet töltenek be a mezőgazdasági kártevők elleni vegyszermentes védekezés területén ezek a titokzatos madarak. DUDÁS MIKLÓS ‑ DR. GŐRI SZILVIA tanulmányából kiderül, miért:

A baglyok táplálékát apró rágcsálók, rovarok, alkalmanként kétéltűek és ritkán madarak is alkothatják. Testfelépítésüknek köszönhetően (fejlett térbeli hallás, rendkívül fényérzékeny szemek, ...

Tovább Szólj hozzá

2020. máj 02.

Mézeskalács ütőfa

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
Mézeskalács ütőfa

A hagyományos mézeskalácsot lisztből, mézből és cukorszirupból sütötték. Az előkészített tésztát negatív vésetű fa formákba, ún. ütőfákba nyomkodták. Pihentetés után speciális kemencében, több sütőterű cukrászkemencében sütötték ki. A faragott mézeskalácsformákat vagy ügyes kezű mesterek faragták, vagy rézmetszők, ötvösök készítették megrendelésre.

A művészi igénnyel megmintázott ütőfák leggyakoribb alapanyaga a körtefa volt. A faragásokon gyakran bibliai jelenetek, szentek, püspökök, papok szerepeltek, de a profán témák is gyakran előfordultak. A legnépszerűbb mézeskalácsok huszárt, babát és szívet formáztak. A barokk kort idézték a díszes ruhájú nemes urak, ...

Tovább Szólj hozzá

mézeskalács ütőfa

2020. ápr 30.

Miért is érdemelnek a méhek világnapot?

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
Miért is érdemelnek a méhek világnapot?

Április 30. a Méhek napja Magyarországon

Mi lenne velünk eper, alma, paradicsom, paprika, kakaó vagy kávé nélkül? A háziméhek ( Apis mellifera ) nagyon fontos szerepet játszanak életünkben, táplálkozásunkban, egészségünk megőrzésében. Gondoljunk csak a mézre, a méhviaszra, a méhpempőre, a propoliszra. A termesztett mezőgazdasági haszonnövényeink kétharmada – pl. a napraforgó, a repce – is rovarbeporzású. Elfogyasztott ételeink egyharmadát virágos növényeink a beporzás révén „termelik” meg.  Több tízezer milliárd forintra becsülik a Földön azt a munkát, amit a beporzók évente végeznek. Hazánkban sajnos még mindig nagyon alacsony a méz és a méhészeti termékek fogyasztása. A jeles nap célja egyrészt felhívni a figyelmet ezekre a rendkívül fontos rovarokra, ...

Tovább Szólj hozzá

méz méhek Méhek napja sz: Szemmelveisz Ildikó

2020. ápr 24.

„A szél sem fújhat mindig kedvére!”

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
„A szél sem fújhat mindig kedvére!”

A western filmek mindenki által ismert jellegzetes szereplője akár farmon, vasútállomáson vagy kisvárosban a háttérben álló, lassan, nyikorogva forgó szélkerék. Ilyen szerkezetek hazánkban is működtek egykor, igaz sokkal kisebb számban, mint a vadnyugaton. A szélmotor többek között a mezőgazdaság alternatív – mai fogalmaink szerint környezetkímélő – energiaforrása volt a gőzgépek és belsőégésű motorok világában.

031551-windmills.jpg(Kép forrása: https://how-do-it.com/windmills/)

Szerző: Szabó László, főmuzeológus

A vitorlás hajók és szélmalmok voltak hosszú évszázadokon keresztül a szélenergia hasznosítás elsődleges eszközei. Napjainkban a fenntarthatóság és a környezettudatos gondolkodás a megújuló erőforrások felé ...

Tovább Szólj hozzá

megújuló energia szélkerék sz: Szabó László szélmotor

2020. ápr 23.

„Áprilisnak szárazsága, jó gazdának bosszúsága.”

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
„Áprilisnak szárazsága, jó gazdának bosszúsága.”

Április 24. Szent György napja

A pásztorélet egyik legjelesebb napja Szent György nap, amikor a lábasjószágokat kihajtották a legelőkre. Az ezt megelőző napon a pásztorok misét hallgattak meg Szent Vendel, a pásztorok védőszentjének tiszteletére, majd a gazdákkal egyeztették a munkával kapcsolatos tennivalókat.

04_24_szent_gyorgy_nap.jpg

Szerző: Németh Anna, múzeumpedagógus

A Szent György nap igazi ünnep volt, lakomával és jókedvvel. Ennek legjelesebb példája a kalotaszegi juhbemérés , amikor megállapodtak, hogy a gazdák a nyáron milyen sorrendben és mennyi tejet kapnak. Ezt evés, ivás és táncmulatság követte.

szebeny_szent_vendel-szobor_01.jpg

Szebény, Szent Vendel-szobor

A gazdák a legelő széléről figyelték az állatok kihajtását, a pásztorok pedig ettől a naptól kezdve maguk feleltek a jószágért. A ...

Tovább Szólj hozzá

pásztorélet Szent György nap sz: Németh Anna

2020. ápr 22.

múzeum kincskereső

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
múzeum kincskereső

Kincskereső játék

Kincskereső játékra hívunk benneteket.

A játék célja, hogy a gyerekek megtaláljanak egy a szobában vagy a kertben elrejtett apróságot, közben izgalmas fejtörőket megoldva jussanak lépésről lépésre közelebb a megfejtéshez. A videót ötletadónak, gondolatébresztőnek szántuk. Bármely más tárggyal, feladattal helyettesíthető és a helyszín is tetszés szerint változhat.

A lényeg, hogy EGYÜTT JÁTSZATOK! Jó szórakozást kívánunk!

Tovább Szólj hozzá

kincskereső

2020. ápr 22.

TEGYÉL MA EGY JOBB HOLNAPÉRT! 2020.

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
TEGYÉL MA EGY JOBB HOLNAPÉRT! 2020.

Föld napja - Earth Day - Április 22.

Az idei Föld napját a koronavírus járvány miatt szokatlan módon, a virtuális térben ünnepeljük. A cselekedetek azonban a valóságban történnek. Mindannyian tudunk tenni valamit a bolygónkért. Te is. Néhány egyszerű változtatás vagy egy kis odafigyelés kell csak, és már te is óvod a Földünket. Írásunkból megtudhatod, mi az az ökológia lábnyom, hogyan számolhatod ki a sajátodat és ha túl nagynak látod, tippeket adunk, hogyan tudod csökkenteni a méretét.

Ne csak a Jeles napokon legyünk környezettudatosak!

fold_napja_940_788_2020.jpg

Szerző: Szemmelveisz Ildikó, múzeumpedagógus

  Az első Föld Napja megmozdulást 50 éve , 1970-ben tartották Amerikában, melynek fő szervezője Denis Hayes egyetemi hallgató volt. Már akkor több mint 20 millió ember ...

Tovább Szólj hozzá

környezettudatosság ökológiai lábnyom Föld napja túlfogyasztás napja

2020. ápr 20.

Tavaszbúza - ravaszbúza

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
Tavaszbúza - ravaszbúza

Ravasz egy gabona ez! Nézzük, tényleg így van-e?

Nem szokás tavasszal búzáról írni. Inkább ősszel, vetéskor, vagy nyáron, aratáskor. De tavasszal? A kenyeret még az előző évi termésből őrölt liszttel sütjük, s az új termés ígérete még nem látszik. Egy kivétel mégis akad: a ravasz tavaszbúza! Róla ilyenkor illik szólni. Merthogy a tavaszbúzát tavasszal vetik.

tavaszbuza_dsc-2363ok_860.jpg

Szerző: Nagy Ágota, főmuzeológus 

Tavasszal vetik, s nyár végén aratják. Később, mint az őszit. Ez még akár jól is jöhetne, hogy egy kicsit kihúzzuk az aratási időszakot, ne egyszerre kelljen az összes gabonát betakarítani. Igen ám, de amint a címből is látszik, ravasz egy gabona ez! Nézzük, tényleg így van-e?

A hazai termőtáj amolyan határmezsgyéje az őszi, illetve tavaszi búza ...

Tovább Szólj hozzá

tavaszbúza ravaszbúza sz: Nagy Ágota

2020. ápr 15.

Bemutatkozik a Trombitás gyűjtemény

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
Bemutatkozik a Trombitás gyűjtemény

Múzeumunk egy rendkívüli magángyűjteménnyel gyarapodott, amelyet Trombitás Tamás ajánlott fel megvásárlásra, és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával 2018 októberétől a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Textilgyűjteményét gazdagítja. A 80 tárgyból álló tárgyegyüttes néhány különleges viseleti darabon kívül dél-alföldi takácshímzésekből, mezőségi háziszőttesekből és a Tolnai-Sárköz háziszőtteseiből áll.

trombitas_gyujtemeny_dsc-8040ok.JPG

A hímes takácsok munkái a 18–19. századtól egyre inkább a falusi lakosság számára készültek. Némely vidéken közvetlenül ezektől a takácsoktól tanulták meg az asszonyok a mintás szövést. A takácsszőttesek takácsszövőszéken készültek, ami szélesebb és bonyolultabb szerkezetű a ...

Tovább Szólj hozzá

szőttesek Trombitás gyűjtemény

süti beállítások módosítása