Széchényi gróf kezdeményezésére 1827. június 6-án, 25 ezer néző előtt megrendezésre került az első pesti lóverseny. Az első pesti lóversenypálya a mai Üllői út és Soroksári út közötti területen működött 1827 és 1880 között.

A lovakkal való versengés távoli történelmi korokba nyúlik vissza. Gondoljunk csak a római kori kocsiversenyekre. Lovas versenyeket már az ősi pusztai népek is tartottak, ahol a rátermettség, erő, ügyesség valamint a ló gyorsasága és képzettsége alapján mérték össze tudásukat. Az idő előre haladtával a lovak képzettségét, tudását, idomíthatóságát megcsillogtató sportok alakultak ki. Napjainkban a ló főként a sportban és a szabadidős tevékenységekben hűséges társunk.

A modern ...

Miért kell megóvni és fenntartani élővilágunk gazdagságát? Mi a felelőssége az egyes országoknak ebben? Mi a helyzet Magyarországon? Mitől csökkenhet egyes területek fajgazdagsága? Mi lehet a megoldás ennek megfékezésére? Bejegyzésünkben körbejárjuk a biológiai sokféleség fogalmát, és azt is bemutatjuk, hogy Magyarországon milyen kezdeményezések alakultak ki a genetikai sokféleség megőrzésére.

Szerző: Szemmelveisz Ildikó, múzeumpedagógus

Bár sokak úgy gondolhatják, hogy tőlük távol állnak ezek a fogalmak, mégis érdemes elgondolkodnunk azon, hogy miért ünnepeljük május 22-én a biológiai sokféleséget.  

A biológiai sokféleség – idegen szóval biodiverzitás – kifejezi, hogy mennyire változatos és gazdag ...

„Korántsem tartozom azok közé, akik csak a trófea kedvéért vadásznak! De szeretettel és kegyelettel gyűjtöm egybe trófeáimat. ” Nadler Herbert nevét elsősorban az általa alkotott trófeabírálati képlet őrizte meg az utókornak, mely elsőként tette lehetővé a gímtrófeák objektív összehasonlítását. Rövid összeállításunkban, egy készülő Nadler monográfia ízelítőjeként elevenítsük fel – ahogy gróf Csekonics Endre könyvében olvasható – „a pontok atyja” életének néhány fontosabb momentumát.

kép: Nadler Herbert, mosoni őzbakkal és túzokkakasokkal, magántulajdon

Szerző: Sánta Ákos, muzeológus

Nadler Herbert, az ismert magyar vadászati szakíró, állatkert igazgató, fényképész, vadász, zoológus 1883. ...

Képzeljünk el egy olyan világot, ahol nincsenek fák! Valószínűleg az éghajlat drasztikusan megváltozna, és biztosan nem élne bolygónkon ennyi faj. Az erdőségek nélkül a világtengerekre hárulna a légköri szén-dioxid elnyelése, de így az óceánok elsavasodnának, s végül a legtöbb élőlény kihalna. Fák nélkül nem lenne éltető oxigén sem. Drasztikus és lehangoló kép. Vajon tisztában vagyunk-e azzal, mennyire fontosak a fák a megfelelő életkörülményeink megteremtésében? S vajon tisztában vagyunk-e azzal, hogy mi magunk mit tehetünk megóvásuk érdekében?

A fák hozzájárulnak a természetes vízkörforgáshoz, gyökereikkel megkötik a talajt, leveleikkel a légköri szén-dioxidot, a fotoszintézis során oxigént termelnek. Lombjukkal ...

A régiek hiedelme szerint a bagoly éjszakai madár, ezért szoros kapcsolata van az alvilággal. Sötétben viszont nagyon jól lát, úgy gondolták, hogy a dolgok mélyére is tud nézni, ezért a bölcsesség jelképe is volt egyben. Erről árulkodik a bagoly egyik régies magyar neve: a „Tudó”.

Napjainkban egyre inkább fény derül arra, mennyire fontos szerepet töltenek be a mezőgazdasági kártevők elleni vegyszermentes védekezés területén ezek a titokzatos madarak. DUDÁS MIKLÓS ‑ DR. GŐRI SZILVIA tanulmányából kiderül, miért:

A baglyok táplálékát apró rágcsálók, rovarok, alkalmanként kétéltűek és ritkán madarak is alkothatják. Testfelépítésüknek köszönhetően (fejlett térbeli hallás, rendkívül fényérzékeny szemek, ...

Mi lenne velünk eper, alma, paradicsom, paprika, kakaó vagy kávé nélkül? A háziméhek ( Apis mellifera ) nagyon fontos szerepet játszanak életünkben, táplálkozásunkban, egészségünk megőrzésében. Gondoljunk csak a mézre, a méhviaszra, a méhpempőre, a propoliszra. A termesztett mezőgazdasági haszonnövényeink kétharmada – pl. a napraforgó, a repce – is rovarbeporzású. Elfogyasztott ételeink egyharmadát virágos növényeink a beporzás révén „termelik” meg.  Több tízezer milliárd forintra becsülik a Földön azt a munkát, amit a beporzók évente végeznek. Hazánkban sajnos még mindig nagyon alacsony a méz és a méhészeti termékek fogyasztása. A jeles nap célja egyrészt felhívni a figyelmet ezekre a rendkívül fontos rovarokra, ...

A western filmek mindenki által ismert jellegzetes szereplője akár farmon, vasútállomáson vagy kisvárosban a háttérben álló, lassan, nyikorogva forgó szélkerék. Ilyen szerkezetek hazánkban is működtek egykor, igaz sokkal kisebb számban, mint a vadnyugaton. A szélmotor többek között a mezőgazdaság alternatív – mai fogalmaink szerint környezetkímélő – energiaforrása volt a gőzgépek és belsőégésű motorok világában.

(Kép forrása: https://how-do-it.com/windmills/)

Szerző: Szabó László, főmuzeológus

A vitorlás hajók és szélmalmok voltak hosszú évszázadokon keresztül a szélenergia hasznosítás elsődleges eszközei. Napjainkban a fenntarthatóság és a környezettudatos gondolkodás a megújuló erőforrások felé ...

A pásztorélet egyik legjelesebb napja Szent György nap, amikor a lábasjószágokat kihajtották a legelőkre. Az ezt megelőző napon a pásztorok misét hallgattak meg Szent Vendel, a pásztorok védőszentjének tiszteletére, majd a gazdákkal egyeztették a munkával kapcsolatos tennivalókat.

Szerző: Németh Anna, múzeumpedagógus

A Szent György nap igazi ünnep volt, lakomával és jókedvvel. Ennek legjelesebb példája a kalotaszegi juhbemérés , amikor megállapodtak, hogy a gazdák a nyáron milyen sorrendben és mennyi tejet kapnak. Ezt evés, ivás és táncmulatság követte.

Szebény, Szent Vendel-szobor

A gazdák a legelő széléről figyelték az állatok kihajtását, a pásztorok pedig ettől a naptól kezdve maguk feleltek a jószágért. A ...